Szuhapatak () falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése A Keleti-Beszkidek keleti részén, Nagybereznától északkeletre, Ligetes és Hajasd közt, a Ligetestől délre eső bekötőúton, a Szuha-patak partján fekvő zsákfalu.
Nevének eredete Neve szláv, víznévi eredetű. Az ukrán, ruszin szuha szó magyar jelentése: száraz, nyaranta kiszáradó folyó, víz.
A „Szuhapatak” nevet 1904-ben kapta a falu, melyet 1939-ben a megyére utaló előtaggal megtoldva „Ungszuha” formára változtattak. Mai neve ismét Szuhapatak lett.
Története A falu a 18. században keletkezett a Szuha-patak mellett. Nevét 1768-ban említette először oklevél „Sucha” néven. 1773-ban „Szucha”, 1784-ben „Szuha” formában találjuk.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZUCHA. Orosz falu Ungvár Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai ó hitüek, fekszik Ung vizéhez közel; határja középszerű.”
1808-ban „Szucha”, „Sucha” alakban látjuk.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szucha, orosz falu, Ungh vmegyében, Uzsokhoz délre 1 mfdnyire, felette hegyes, erdős vidéken; 309 g. kath., 8 zsidó lak. F. u. a kamara. Ut. p. Ungvár.”
1913-ban „Szuhapatak” a neve. A trianoni béke előtt Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott. 1939-ben „Ungszuha” néven írták.
1944 őszén a szovjet csapatok megszállták. Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
1910-ben 487 lakosából 5 magyar, 482 ruszin volt; ebből 465 görögkatolikus, 21 izraelita volt. 2001-ben 184-en lakták.
Források Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helységnév-magyarázatok A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914
Jegyzetek
Kategória:Az Ungvári járás települései Kategória:Ung vármegye települései