Schwajda György (Kispest, 1943. március 24. – Kaposvár, 2010. április 19.) magyar drámaíró, dramaturg, színházigazgató.
Élete Schwajda Pál és Auspitz Regina gyermekeként született. A diploma megszerzése előtt újságkihordóként, majd segédmunkásként, betanított nyomdászként, díszletmunkásként, világosítóként, tűzoltókészülék-ellenőrként kereste kenyerét. Első darabját, a Bohócot 1966-ban írta, s rögtön megnyerte vele az országos drámapályázatot; a Veszprémi Petőfi Színház mutatta be 1967-ben. Mégis csak évekkel később felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakára. Tanárai között volt Nádasdy Kálmán, Gyárfás Miklós, Major Tamás, Fábri Zoltán, Hegedüs Géza, Szinte Gábor, Petrovics Emil. 1973-ban végzett, diplomamunkáját Mesebeli János címen a Békéscsabai Jókai Színház mutatta be.
A Budapesti Katona József Színház, nyitó-évadjában – Ladislav Smoček: Dr. Burke különös délutánja című darabjával közösen – mutatta be a Szent család című egyfelvonásos drámáját. A rendező: Zsámbéki Gábor, a főszereplő Gobbi Hilda volt.A Szent család a Budapesti Katona József Színház archívumában (A darab eredetileg háromfelvonásos volt. A rendező ezt javasolta egy felvonásra redukálni. Komoly művészi viták után Schwajda hozzájárult a jelentős változtatáshoz. A bemutatóra azonban nem ment el...Hogy volt? A Magyar Televízió műsora. 2010 május 8.)
Dramaturgként dolgozott Szolnokon (1973–1978), rövid ideig a budapesti (Hevesi Sándor tér) Nemzeti Színházban (1978) és Szegeden (1979), majd Miskolcon (1979. ősz – 1985. tavasz). A Szolnoki Szigligeti Színházat 1978-ban három hónapig, majd 1985 őszétől 1992 tavaszáig, később 1995 februárjától 2000 szeptemberéig vezette.
Eközben az 1993–1994-es évadot Törőcsik Mari mellett a Művész Színház művészeti igazgatójaként töltötte; a megbukott vállalkozás később Thália Színház néven folytatódott.
1998 őszén az Orbán-kormány kinevezte a Nemzeti Színház építésének miniszteri, majd 1999-től kormánybiztosának. Pályáztatás nélkül Siklós Máriát bízta meg az épület tervezésével. Az építésztársadalom felháborodását követő tervpályázat győztese nem volt hajlandó Siklós tervének felhasználására, így a színházat az építésznő tervei alapján fejezték be, aki ezért Mádl Ferenc köztársasági elnöktől kitüntetést, a Magyar Építész Kamarától elmarasztalást kapott. A Nemzeti Színház Részvénytársaság vezérigazgatója, 2002 májusáig az új Nemzeti Színház első igazgatója volt. 2008-ig nyugdíjas drámaíróként élt.
A kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatói helyére Babarczy László utódaként az önkormányzat csak egy évre nevezte ki Znamenák István színész-rendezőt, majd pályázatot írt ki a poszt betöltésére, melyen Znamenák és Schwajda indultak.Nol.hu: Schwajda: gyenge elégséges Bár pályázatával kapcsolatban merültek fel minőségi kifogások, 2008 júliusától haláláig betöltötte a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatói tisztét.
Öntörvényű, életének egyes szakaszaiban magányos művész, színházcsináló volt. Nem csatlakozott egyetlen – sok esetben jelentős – szakmai csoportosuláshoz sem. Pedig számosan voltak – többek között Törőcsik Mari és Garas Dezső – akik csökkenthették volna a távolságot Schwajda és más meghatározó művészek között. Ők kompromisszumot tudtak kötni „mindkét oldal”Az idézőjel a nehezen megfogalmazható helyzetet tükrözi. Írhatnánk például: Különféle művész-ideológiai táborok, platformok, csoportosulások, klikkek ... képviselőivel, de közvetíteni nem tudtak, illetve erre irányuló ténykedésük eredménytelen volt. 2010-ben hirtelen szívmegállás következtében elhunyt.
Magánélete 1966-ban feleségül vette Galgóczy Juditot. 1975-ben született meg fia, Gergő.
Munkái
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 75-író; 16-rendező; 3-fordító.2010. szeptember 26-i lekérdezés
Drámaíróként-dramaturgként Bohóc (1966) Mesebeli János (1973) Csoda (1978) Segítség (1978, 1986) Himnusz (1981) A szent család (1984) Mari (1986) Száz év magány (Gabriel García Márquez regénye nyomán)
Egyéb színházi és írói munkái A cigánybáró (szövegíró) Háry János (dramaturg) Egy hölgy a Maximból (író) Ludas Matyi (író) Lüszisztráté (rendező) Nagyidai cigányok (színpadra alkalmazta) A néma revolverek városa (színpadra alkalmazta) Óz, a nagy varázsló (szerző) Szeget szeggel (átdolgozta) Üvöltő szelek (rendező) A vihar (rendező) A rátóti legényanya (1985, A legényanya forgatókönyve) Ballada a 301-es parcella bolondjáról (1989) Miatyánk (1996)
Tévéfilmek, filmek A legényanya (1989) Indul a bakterház (1979)
Könyvek A rátóti legényanya; Magvető, Bp., 1985 (Rakéta Regénytár) A szent család. Komédiák; ILK, Bp., 1985 "Csoda"; ILK, Bp., 1987 Válogatott művek; Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Bp., 2016 (Nemzeti könyvtár)
Díjai, elismerései
Szép Ernő-jutalom (1990) Magyar Köztársaság Zászlórendje (1991)Magyar Közlöny, 1991. július 22. (82. szám) Szolnok díszpolgára (2007)
Megjegyzések
Jegyzetek
Források
Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó hvg.hu híradása
További információk Pályázata [ Magyar színházművészeti lexikon] Schwajda György a Digitális Színháztörténetben(Hozzáférés: 2010. május 7. A Budapesti Katona József Színház bemutatói 1982- Katona József Színház 1982-2002. Balassi Kiadó. 2002.
Az MTV Záróra című műsorában SZOLJON
Kategória:1943-ban született személyek Kategória:2010-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar drámaírók Kategória:Magyar színházi dramaturgok Kategória:Színigazgatók Kategória:Szolnokiak Kategória:Kispestiek Kategória:Szép Ernő-díjasok Kategória:Szolnok díszpolgárai