jobbra|bélyegkép|265px|Szelestey László, Barabás Miklós litográfiája (1852) Alsószelestei Szelestey László Sándor (Uraiújfalu, Vas vármegye, 1821. szeptember 14. – Budapest, 1875. szeptember 7.) lírikus és népies költő, ügyvéd, tanfelügyelő, királyi tanácsos, országgyűlési képviselő.
Családja és származása Az ősrégi nemesi származású alsószelestei Szelestey család sarja. Apja alsószelestei Szelestey Sándor (1792–1869), vasi szolgabíró, vagyonos földbirtokos, anyja nemes Keresztényi Katalin (1788–1861) asszony. Az apai nagyszülei alsószelestei Szelestey Lajos, földbirtokos, és rajkai Friebisz Róza voltak. Szelestey László testvérei: Szepestey Pál (1820–1893), földbirtokos, Szelestey Terézia (1822–1879) kisasszony, Szelestey Rozália (1823–1898) kisasszony, és Szelestey Franciska (1826–1916), akinek a férje tótfalusi Tóth Benedek (1825–1883), 1848-as főhadnagy, ügyvéd, földbirtokos, valamint Wolff Vilmosné Szelestey Mária voltak.
Életrajza Kőszegen, Sopronban, Szombathelyen és Győrött tanult, joggyakorlaton Vidos József, akkori Vas vármegyei főispán mellett volt. 1843. március 17-én Pesten ügyvédi vizsgát tett. A pinkafői uradalom ügyésze volt, de hamar az irodalom felé fordult. Első versét a Társalkodó közölte 1837-ben. 21 éves korában jelent meg a Érzelemvirágok című kötete. Szívesen politizált, vármegyéjében mint a szabadelvű ellenzéknek egyik szónoka szerepelt. 1845-ben Iklan-Berénybe (Sopron vármegye) költözött, ahonnét kis időn belül visszaköltözöttHíres szülöttek, uraiujfalu.hu szülőfalujába, a Vas vármegyei Szentivánfa településre.Uraiújfalu, szelesteyfamilia.hu Ekkor adta ki összes költeményeit is. (Pest, 1852)
Petőfi Sándor hatására elkezdett népies verseket, költeményeket írni, (pl. Kemenesi czimbalom). Ennek sikere után (hamar újabb kiadást ért meg) jelentette meg pályafutásának csúcspontjának számító a Falu pacsirtája című kötetet. E dalaival a hazai tájköltészet legnevezetesebb személyei közé került.
Miután felesége meghalt, Pestre költözött, ekkor adta ki újabb költeményeit Tündérvilág címmel és megjelentette Összes Költeményét második kiadásban. Ezek után született a Huszárok könyve, majd a Pásztorórák. Szerkesztette a Szépirodalmi Albumot, verseket és prózai cikkeket írt az 50-es évek lapjaiba. 1860-ban Vas vármegye főjegyzője, később országgyűlési képviselője lett.
1864. március 15-én az Almásy–Nedeczky-féle Habsburg-ellenes politikai összeesküvésben való részvétele miatt elfogták és az Újépületbe zárták, majd Olmützbe, a Theresienstadtba vitték; 1867-ben szabadult. Ennek az időszaknak a verseit az Egy rab álmai című kötetében jelentette meg.
Hazatérte után Pesten lakott, ismét politizált, újra országgyűlési képviselővé választották. Eötvös József báró miniszter Vas vármegye tanfelügyelőjévé nevezte ki. Később erről a pozíciójáról lemondott. Három évvel halála előtt újranősült.
Emlékezete
Szülőházán emléktábla, ezen felül a szülőfalujában (Uraiújfaluban) utcanév, a község Szentivánfa nevű településrészén pedig emlékfa is őrzi az emlékét. Két rokonával közös emléktáblája található Szeleste községben is.
Művei Érzelemvirágok (Szombathely, 1842.) Online, MEK változat Összes költeményeim (Pest, 1852.) Kemenesi czimbalom (Pest, 1853.) Online Falu pacsirtája (versek, Pest, 1854.) Online Tündérvilág (versek, Pest, 1855.) Online Huszárok könyve (antológia, szerk.; Pest, 1858.) Online Pásztorórák (versek, Pest, 1859.) Online Egy rab álmai (börtönéveit megörökítő verses mű, Pest, 1867.) Online
Jegyzetek
Források Életrajza In: Vasi történelmi arcképcsarnok, Szombathely, 1998.
Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar jogászok László Kategória:Határozati Párt-tagok Kategória:Országgyűlési képviselők (Határozati Párt) Kategória:Országgyűlési képviselők (1861) Kategória:Országgyűlési képviselők (1872–1875) Kategória:Összeesküvők Kategória:Bebörtönzött politikusok Kategória:Az olmützi erőd foglyai Kategória:Az Újépület foglyai Kategória:1821-ben született személyek Kategória:1875-ben elhunyt személyek Kategória:Pestiek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek