Vécsey Zoltán (Fogaras 1892. március 3. – Sümeg, 1984. március 31. ) premontrei rendi tanár, író, sakkszakíró.
Élete 1914–1919-ben a kassai premontrei főgimnáziumban tanított. A Bestia című színműve miatt nézeteltérései támadtak elöljáróival, emiatt kilépett a rendből. 1919-től újságíró, előbb a Kassai Napló, majd 1925-től a Prágai Magyar Hírlap munkatársa. Kisebbségvédelmi cikkeiért többször elkobozták a lapot. Síró város (1931) című regényét a csehszlovák hatóságok elkobozták, szinte valamennyi példányát bezúzatták.
1933-ban Magyarországon telepedett le. 1940-ig a Magyar Írás szerkesztőjeként dolgozott, majd középiskolai tanárként visszatért a katedrára. Budapest ostroma után a budapesti Zrínyi Miklós Gimnáziumban tanított gazdasági és társadalmi ismeretet (közgazdaságtant)Dalos László: Nyolc év a Török Flóris utcában amelynek 1949-es megszüntetéséig igazgatója is volt, majd a budapesti tisztviselőtelepi Széchenyi István Gimnáziumban tanított földrajzot.
Az 1946 januárjában indult Élet és Tudomány egyik alapítója, szerkesztője. A földrajz tanítása című módszertani folyóirat szerkesztője (1958-1967)A földrajztudomány hazai kiadványai. Magyarország a XX. évszázadban.
Munkássága Drámái a szerzetesi lét konfliktusait idézik. Regényei jórészt visszhangtalanok maradtak. Ő az első szlovákiai magyar krimiíró. Pater Laurentius titka című regénye a Prágai Magyar Hírlap második oldalán jelent meg 1932-ben, folytatásokban; könyv alakban nem látott napvilágot.Re-PRESStige; székirodalom. 2008. december 16., kedd
Magyarországon főleg földrajzi témájú tanulmányai, könyvei jelentek meg. Tudománynépszerűsítő tevékenységét jelzi, hogy több mint ezer TIT előadást tartott.
Valódi nyelvtehetség volt: a latin mellett beszélt és írt olaszul, görögül, németül, franciául, angolul, csehül, szlovákul és oroszul.
Sakkszakírói munkássága Már 1911-ben, alig 20 évesen szerkesztette az 1911-ben alakult Magyar Sakkszövetség első két országos versenyének (Budapest, 1911 és Temesvár, 1912) tornakönyvét. Érdeklődése a sakkozás művelésének és szervezésének szinte minden ágára kiterjedt. Az első világháborút követően egy ideig Prágában élt; ott a gyakorlati versenyzésben ért el mesteri szintű eredményeket, majd Magyarországra visszatelepüve a sakkszövetségi irányító munkában vállalt különböző tisztségeket. A csapatbajnokságok állandó résztvevője volt, hosszú ideig a VTSK, később a Tipográfia színeiben versenyzett. Nyugalmazott pedagógiai főiskolai tanárként Veszprémben telepedett le, ahol a tábla melletti, de főként a levelezési játéknak volt aktív és eredményes művelője.
Levelezési sakkmester, neves sakkszakíró volt.
Főbb művei Regények János pap. Regény; Globus, Kosice, 1925 (A Kassai Napló regénytára) A síró város I–III. (1931) Valse triste (1934) Az őserdő kincse (1941) A balavásári szüret (1941) A vörösköpenyegesek kapitánya. Regény; Magyar Népművelők Társaság, Bp., 1941 (Érdekes regények. Röptében a világ körül) A láp csodája (1943) Asszony a várfokon. Regény; Magyar Népművelők Társasága, Bp., 1943 (Érdekes regények. Röptében a világ körül)
Drámák Bestia (1919) Új élet (1919) Szent titok (1923)
Tudománynépszerűsítés, sakk, földrajz Világok keletkezése. l. Fejlődés a világmindenségben; Kassai Munkás, Kosice, 1921 (Munkáskönyvtár) Az új Európa; Kazinczy Kiadóvállalat, Košice-Kassa, 1928 Magyarok a varsói sakkolympiászon (1935); Magyar Sakkvilág, Kecskemét, 1937 (Magyar Sakkvilág könyvtára) Az 1940. évi Maróczy-verseny; sajtó alá rend. Vécsey Zoltán; Magyar Sakkvilág, Kecskemét, 1940 (Magyar Sakkvilág könyvtára) Tudósok küzdelme a természettel és az előítéletek ellen, 1-2.; Bp., 1948 (Tudósok a dolgozóknak) Burma; Művelt Nép, Bp., 1952 (Földrajzi kiskönyvtár) A diadalmas ember. Képek a földrajzi kutatások történetéből; Ifjúsági, Bp., 1955 A titokzatos Déli-sark; Móra, Bp., 1957 A Föld országai (1960) Forrongó föld; Gondolat, Bp., 1963 A tudomány rejtelmeiből; Gondolat, Bp., 1965 Elpusztult népek, elpusztult kultúrák; Móra, Bp., 1966 Dél-Amerika (1972) (Képes földrajz)
Díjai, elismerései Magyar Földrajzi Társaság tiszteletbeli tagja (1967) A Sport Kiváló Dolgozója (1976)
Jegyzetek
Források Csanda Sándor: Első nemzedék. Pozsony-Budapest, 1968, 1982
További információk A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona 1918-tól napjainkig Kárpáti Harsona Bíró András: Találkozásaim: Vécsey Zoltán csemadok.sk
Kategória:Szlovákiai magyarok Kategória:Magyar krimiírók Kategória:Magyar drámaírók Kategória:Magyar sakkírók Kategória:Magyar premontrei szerzetesek Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Magyar poliglottok Kategória:Sümegiek Kategória:1892-ben született személyek Kategória:1984-ben elhunyt személyek Kategória:Fogarasiak Kategória:Magyar sakkozók Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:A Prágai Magyar Hírlap vezetői, újságírói