Beregszőlős település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése Munkácstól észak-északnyugatra, Szerednyétől délkeletre, Borhalom, Zsukó, Cserház, Lóka, Rónafalu, és Lakatosfalva közt fekvő település.
Nevének eredete Neve az ukrán, orosz, ruszin loh, lox szóból ered, melynek magyar jelentése fákkal (ezüstfákkal) benőtt területen létesült falu.
Története A település nevét 1484-ben említette először oklevél „Lohol” néven.
1610-ben már két falut is említettek egymás mellett: „Kys Loho” és „Nagj Loho” néven, 1693-ban pedig Nagylohó (Lohow) és Kislohó (Leniowste) volt említve.
A 18. század végén Vályi András így ír róluk: „LOHO. Kis, és Nagy Loho. Két orosz falu Bereg Várm. Kis Lohosnak földes Ura Szeremlei Józsefnek maradékai, amannak pedig G. Schönborn, lakosaik görög katolikusok, Kis Loho, Nagy Lohónak filiája, fekszik amaz Cserejőczhöz 1/4, ez Lankához 1/2, Munkácshoz mindenik 1 mértföldnyire, határbéli fölügyei Nagy Lohonak soványak, szőlő hegye van, Kis Lobónak pedig sem földgye, sem réttye, sem fája, hanem gyűmöltsösei vagynak.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a falukról: „Loho (Kis), orosz falu, Beregh vmegyében, Munkácshoz északra 1 1/4 mfd. 116 g. kath., 7 zsidó lak. F. u. Szeremley örökösök.
Loho (Nagy), orosz falu, Beregh vmegyében, 1/4 órányira az előbbeni helységtől: 543 g. kath., 6 zsidó lak. Görög kath. paroch. templom. F. u. gr. Schönborn. Kis-Lohonak földe, rétje, fája nincs, csak gyümölcse. Nagy-Lohonak földje soványocska, de szőlője derék.”
A két községet 1888-ban egyesítették. Ekkor kapta mai „Beregszőlős” nevét. A trianoni béke előtt Bereg vármegye Latorcai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége 1910-ben 781 lakosából 32 magyar, 62 német, 687 ruszin volt; ebből 706 görögkatolikus, 9 református, 63 izraelita volt.
Források Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914
Jegyzetek
Kategória:A Munkácsi járás települései Kategória:Bereg vármegye települései