bélyegkép|270px|jobbra|A megmaradt zsidók fogságba hurcolása (illusztráció)
A babiloni fogság vagy babiloni száműzetés a zsidó történelemnek az a szakasza, volt amikor a Júdai Királyságból Nabukodonozor (II. Nabú-kudurri-uszur) a zsidókat Babilonba hurcoltatta.
A deportálások több hullámban zajlottak. Az i. e. 597-es elhurcoltatással kezdődött, amikor a királyi udvart, más előkelőket, mesterembereket és Júdea lakosságának jelentős részét, mintegy 7-10 ezer embert deportáltak Mezopotámiába.The Oxford History of the Biblical World, ed. by Michael D Coogan. Pub. by Oxford University Press, 1999. pg 350 Ez tíz évvel később, Jeruzsálem I. e. 587-ben történt eleste és a Salamon temploma lerombolása után folytatódott.
A Jeremiás könyve szerint a júdeaiak deportálása három szakaszban történt ( Jeremiás 52:28-30): Az első Jójákin idejében kezdődött (Kr.e. 597), miután Nabukodonozor legyőzte a Júdai Királyságot. A jeruzsálemi templomot ezután részben kifosztották, és a polgárok jelentős részét elvitték. Tizenegy évvel később, Kr.e. 587-ben, a Sedékiás vezette Új-Babiloni Birodalom elleni lázadás után a várost teljesen lerombolták, és újabb, kevésbé jelentős deportálás következett. Végül Jeremiás egy harmadik deportálásról számol be, öt évvel később, vagyis Kr.e. 582-ben.Jer 25,30
A babiloni krónika szerint Nabukodonozor I. e. 599-ben vette ostrom alá Jeruzsálemet.No 24 WA21946, The Babylonian Chronicles, The British MuseumGeoffrey Wigoder, The Illustrated Dictionary & Concordance of the Bible Pub. by Sterling Publishing Company, Inc. (2006) Az ostrom alatt, I. e. 598-ban meghalt Júdea királya, Jójákim,Dan Cohn-Sherbok, The Hebrew Bible, Continuum International, 1996, page x. és fia, Konjáhú lett az utóda, nyolc vagy 18 éves korában. Bible Studies website Mintegy három hónappal később a város elesett (Krónikák könyve 36:9),Philip J. King, Jeremiah: An Archaeological Companion (Westminster John Knox Press, 1993), page 23. I. e. 597-ben, Adar hónapjának 2 napján (március 16.). Nabukodonozor a várost és a Templomot kifosztotta és a zsákmányt Babilonba vitték. Babilóniába hurcolták Konjáhut, udvarát és másokat, összesen mintegy tízezer júdait, és szétszórták őket a birodalomban (Királyok könyve 2, 24:14). Köztük volt Ezékiel is. Ezzel megkezdődött a babiloni fogság.
Nabukodonozor Cidkiját, Jójákim testvérét nevezte ki Júdea királyává. A fogságba hurcoltak továbbra is Konjáhut tekintették a jog szerinti királynak: ő lett az első exilarcha („a száműzöttek vezetője”).
A déli Júdea zsidóságát az i. e. 598–597-ben, illetve 587–586-ban történt hódítások során kényszerítették száműzetésbe. A történészek egyetértenek, hogy a deportálásokra több hullámban került sor, nem az összes zsidó hagyta el Júdeát, és voltak olyan zsidók, akik végül Babilonban maradtak.
A fogság alatt a nép nagy része, különösen az előkelők, elsajátították az ottani szokásokat, s így részben beolvadtak a lakosságba. Néhányan magas ranghoz és nagy gazdagságra jutottak. Volt azonban egy töredék, amely a próféták tanításának megfelelően Isten büntetését látta a nagy nemzeti csapásban és buzgón várta a visszatérést őseik földjére.
A fogság vége A száműzetés akkor ért véget, amikor I. e. 538-ban a babiloni birodalmat megdöntötte a perzsa Kurus, aki engedélyt adott a zsidóknak, hogy visszatérjenek a zsidó Júdea tartományba.http://www.jewishvirtuallibrary.org/jsource/History/exile2.html A hazatérők száma 50 ezer körül lehetett.http://lexikon.katolikus.hu/B/babiloni%20fogs%C3%A1g.html
A Biblia szerint több mint negyvenezren éltek a felhatalmazással és visszatértek. De a bibliai könyvek arról is tanúskodnak, hogy sokan maradtak Mezopotámiában.
A fogság, a visszatérés és a jeruzsálemi templom újjáépítése a zsidó történelem és a judaizmus legfontosabb eseményei közé tartoznak és jelentős hatást gyakoroltak a zsidó kultúra és hagyományok fejlődésére.
Zsidók egészen a mai Izrael állam megalapításáig, a 20. század közepéig éltek Babilon földjén, ekkor azonban a legtöbben Izraelbe költöztek.
Jelképe „A zsidó gondolkodásban, már két és fél évezrede babiloni fogság: más népek között élni idegenként.”Komoróczy Géza 233. o. – Kényszerű próba, lehetőség megtisztulni. A türelmes érdemesül a megváltásra.VII,1,Jehuda Ibn Tibbon héber szövege szerint Komoróczy Géza 233. o. A fogság héberül = galut. Szórványt is jelent. Görög megfelelője ~ diaszpora, nem hadifogság. Aki, kényszerűen, nem az országban (erec) él, szórvány, kisebbség.Komoróczy Géza 235. o. A hívő Jeruzsálem felé fordulva, napjában háromszor imádkozik.Komoróczy Géza 249. o. (Dán 6,11)
Murasu okmányai 1894-ben Nippurban találták a Murasu bankárság közel 1000 okmányát. A cég babiloni, de alkalmazottai, üzletfelei közt zsidó is van. Harmadfélezer névből mintegy 100 zsidó név, az alija, erecbe költözés után, 100-150 évvel. A személynév gyakran – a szülők elköteleződése. A Jahve és az Él istennév ekkorra egyenértékű. A zsidó-arány Nippurban 2,5-3%. Ide telepítették a legtöbb foglyot. Aki akart, visszament, a maradvány zsidó maradt, a maga módján.Komoróczy Géza 253-255. o.
Templom
Ezékiel látomásban éri a Templom meggyalázását. Indulata hárítaná azt.Komoróczy Géza 264. o. (Ez.8) A Templom felépülte után évtizedekkel Nehemja perzsa engedéllyel (i.e. 440/430) rendbe szedi a Templom ügyeit majd visszatér a királyi udvarba (Susa).Komoróczy Géza 264. o.
Ezékiel a szombat megtartását, a szó erejét (ima, beszéd, vita, magyarázat) hirdette. A magatartás az azonos (identitás) megtartója.Komoróczy Géza 265–267. o.
Jegyzetek
Fordítás
Források Yohanan Aharoni & Michael Avi-Yonah, "The MacMillan Bible Atlas", Revised Edition, 96–106. o.(1968 & 1977 by Carta Ltd.) Komoróczy Géza: Bezárkózás a nemzeti hagyományba – Az értelmiség felelőssége az ókori keleten, Századvég 1992, / A babiloni fogság – Egyéni és közösségi stratégiák az identitás megőrzésére kisebbségi helyzetben (1990) The Babylonian Exile – Crash Course in Jewish History
Kategória:Ószövetség