A kajak egy kis méretű, keskeny hajótesttel rendelkező, emberi erővel hajtott hajó, amelynek hagyományosan zárt fedélzete (deck) és egy vagy több beülője van. Minden beülőben egy kajakos evez egy kéttollú evezővel. A beülőket esetenként hullámköténnyel fedik, hogy megóvják a kajakost a beázástól, vagy versenyhelyzetben az aerodinamikát javítsák. A hullámkötény teszi lehetővé azt is, hogy egy borulás esetén a kajakos vissza tudjon fordulni az eredeti állapotba, hiszen a hullámkötény miatt nem megy tele a hajótest vízzel és a kajakozó nem kerül ki a hajóból. A kajak szó a grönlandi qajaq szóból ered, jelentése azonos a magyarral.
Kajakot először eszkimó, aleut és ainuk vadászok használtak Északkelet-Ázsia, Észak-Amerika és Grönland sarkkör közeli vidékein. Napjainkban népszerű szabadidős sporteszköz, melynek versenyein Magyarország sportolói rendre kimagasló eredményeket érnek el. bélyeg|300px|jobbra|Inuit fókavadász egy kajakban, szigonnyal felfegyverkezve
Bizonyos kajaktípusok eltérnek a hagyományos kialakítású kajakoktól. Az úgy nevezett sit-on-top, vagy más néven ráülős kajakoknál a beülő rész helyett a kajakos a hajótestben kialakított mélyedésben foglal helyet. Egyes kajaktípusokon megtalálható a kormánylapát is, amely az iránytartást segíti.
Története 265 px|bélyegkép|jobbra|Egy eszkimó a kajakjában 1900-ban A kajakokat első alkalommal az inuit yupi népcsoport és az aleut népcsoport kezdte el alkalmazni. Hajóikat tavakon, folyókon és a part menti vizeken használták a Jeges-tenger és a Bering-tenger vidékén, valamint a Csendes-óceán északi vizein.Jacobson, Steven A. (2012). Yup'ik Eskimo Dictionary, 2nd edition . Alaska Native Language Center. Az első kajakokat még fókabőrrel bevont, favázas, vagy bálnacsontokból felépülő szerkezettel készítették. A nyugat-alaszkai eszkimók inkább a favázas kajakokat, míg a keleten élő inuitok a bálnacsontokból készülő felépítményt részesítették előnyben, mivel arrafelé kevesebb volt a partközeli erdőség. A legrégebbi, 1577-ből fennmaradt kajakot Münchenben az Öt Kontinens Múzeum etnológiai részén az észak-amerikai részlegen őrzik.
Az őslakosok számos hajótípust építettek, melyeket különböző célokra használtak. Az aleutok az úgy nevezett baidarkát, vagy más néven tengeri kajakot használták, mely lehetett fedett. Ezt főleg tengeri vadászatokon alkalmazták. A másik típusa viszont nyitott volt, melyben árukat szállítottak. Az umiak egy nyitott, nagy méretű tengeri kenu, melyet ennek ellenére a kajakok közé sorolnak. Fókabőr borítással rendelkezett és egy tollú evezőlapáttal hajtották, általában többen.
Az őslakos hajóépítők saját tapasztalataik alapján, illetve a szájhagyomány útján elterjedt építési módok mentén építették hajóikat. A kajak szó jelentése a férfi csónakja, vagy a vadász hajója. A régebbi kajakokat a használóik készítették és ebből kifolyólag főleg személyes vízi járművek voltak. A fókabőröket a vadászok feleségei varrták össze. A hajók mérete az iránytartás és a manőverezhetőség érdekében a legmegfelelőbben volt kialakítva. A tuilik nevű védőruházatot viselték a vízpermet és a hullámok kivédésére. Ez a ruha megvédte viselőjét attól, hogy átázzon, illetve a víz bejusson a hajótestbe. Az úgynevezett eszkimó fordulót is ez az öltözék tette lehetővé. Az eszkimó forduló során a hajótest hosszanti tengelye körül 180 fokkal elfordul, azaz a kajakos beleborul a vízbe és fejjel lefelé találja magát. Ekkor a csípőjét ügyesen mozdítva, valamint felsőtestét és/vagy az evezőjét használva visszabillenti a hajót eredeti helyzetébe. Erre már csak azért is szükség volt, mert az északi hideg tengervizek nem igazán teszik lehetővé azt, hogy abban sokáig életben maradjon az ember.D.C. Hutchinson, "The Complete Book of Sea Kayaking", 5th ed., Falcon Guides, Connecticut.
Az inuit kajakméretek speciális mérések mentén alakultak ki. A kajakok hossza a kajakos kinyújtott karjának fesztávolságának háromszorosa volt. A hajó szélessége viszont a kajakos csípőjének mérete és kétoldalt egy-egy ökölnyi szélességűre, vagy esetenként szűkebbre volt kialakítva. Egy hagyományos, egyszemélyes kajak méretei a következők voltak: 5,2 méter hosszú, 51–56 cm széles és 18 cm mély. Ez a méretezés némileg összezavarta az első európaiakat, akik le akarták másolni a kajakokat, mivel minden kajak más és más méretű volt.
Modernkori történet A Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetséget 1924. január 19-20-án alapították, Koppenhágában. 1933-tól kezdődően rendeztek világversenyeket ebben a sportágban, amin már magyar versenyzők is rajthoz álltak.
A Nyári Olimpiai Játékok története során Magyarország sportolói a kajak sportágban összesen 25 aranyérmet, 29 ezüstérmet és 26 bronzérmet szereztek. Legsikeresebb női olimpiai bajnok kajakozónk Kozák Danuta 5 aranyéremmel büszkélkedhet. Két legsikeresebb olimpiai bajnok férfi kajakozónk Kammerer Zoltán és Storcz Botond egyaránt 3 aranyérmet tudhat magáénak.
Tervezési elvei A kajaktervezés erősen a kompromisszumok játéka: irányíthatósági stabilitás szemben a manőverezhetőséggel, stabilitás szemben a sebességgel és elsődleges szemben a másodlagos stabilitással.
Hossz 265px|bélyegkép|jobbra|A vadvízi kajakok általában rövidebbek a könnyebb manőverezhetőség érdekében Általános szabálynak tekinthető, hogy a hosszabb kajakok gyorsabbak is, mivel nagyobb a hajótest sebessége. Azon hajók, amelyek keskenyebbek, azoknak az elmozdulása gyorsabb, mivel kisebb az ellenállásuk és egyúttal jobbak az iránytartásban is, mint a rövidebb társaik. Ugyanakkor a hosszabb kajakokkal nehezebb a manőverezés. A különösen hosszú kajakok szállítása nehézségekbe ütközhet, illetve tárolásuk is problémásabb lehet.
Azon kajakok, amelyeket eleve hosszabb távok megtételére terveznek, azok hosszabbak is, általában 4,9–5,8 méter hosszúak. A vadvízi kajakokat általában minél rövidebbre építik, hogy a manőverezhetőségüket maximalizálják, mivel ezen hajók erőteljesen ki vannak téve a folyóvizek szeszélyeinek. A vadvízi kajakok hossza ebből kifolyólag ritkán haladja meg a 2,4 métert. A freestyle, illetve akrobatikusabb mutatványokhoz készülő hajók hossza 1,5, illetve 1,8 méter között váltakozik a fentebb említett okok miatt.
A szabadidős kajakok hossza 2,7 és 4,3 méter között váltakozik, mivel a gyártók ezeknél a típusoknál nem a gyorsaságot, hanem a stabilitást helyezik előtérbe.
Elsődleges és másodlagos stabilitás Az elsődleges stabilitás, mely a hajó normál siklási helyzetében érezhető, a sík fenekű hajótest esetében a legjobb. De csak sík, nyugodt, csendes vízfelületen. Hullámos, tengeri körülmények között más, a V aljkialakítás ad nagyobb stabilitást.
Másodlagos stabilitásnak azt nevezzük, ha a hajótest kimozdul oldal irányban az elsődleges stabilitási helyzetéből. Ez egy megfelelő ívelés (palánkolás) esetében adhat jó értéket.
A V alj instabilitáshoz vezethet, ami hosszabb tanulást igényel. Vannak olyan túra, tengeri kajakok, melyek bár (tört) V aljkialakítással rendelkeznek az elsődleges- és a másodlagos stabilitásuk nagyon jó.
Versenykajakok esetében a test alakja U-hoz, vagy lekerekített aljú V-hez hasonlít. Ez a testforma adja a legnagyobb instabilitást.265px|bélyegkép|jobbra|Forgatott kajakevező Hajóváz Hajótest profilja Evező A kajakevező mindkét végén van toll. A kajakevező lehet egyenes-, vagy forgatott tollú. Az egyenes evező tollai egymással egy síkban helyezkednek el, míg a forgatott evező tollai egymáshoz képest 45°-ot, 90°-ot, vagy más szöget zárnak be. Bizonyos evezőtípusoknál a toll elforgatását annak használója is meg tudja oldani a nyél közepén lévő skála segítségével, míg a fix tollú evezőknél erre nincs lehetőség. Kivitel szerint lehet jobbkezes vagy balkezes evező. Jobbos evező az, amelyiket magunk elé állítva alsó tollának homorú része felénk néz, míg felső tolla jobb irányba. A kajakevezők többsége jobbos, mivel a jobbkezesek többségben vannak a társadalmon belül. Az evező hossza fontos annak használata során. Ideális hosszának megállapításához magunk elé kell állítani és, ha kinyújtott karunkkal ujjaink felső perceit még rá tudjuk tenni a toll tetejére, akkor megfelelő a hossza.
Típusai bélyeg|Tipikus K2-es, Kanadai Bajnokság, 2005 A modern kajakok használatuk szerint lehetnek tengeri, vadvízi, szörf-, verseny-, póló-, szlalom-, valamint szabadidős kajakok. A kajak szót gyakran használják – helytelenül – olyan hajók megnevezésére, melyeket nem a régi kajak alapján terveztek, hanem más, hordszárnyakkal ellátott vitorlások alapján. Szabadidős kajakok A szabadidős kajakokat olyanok számára készítik, akik ritkán, szabadidős céllal eveznek, vagy például egyéb tevékenységeket (fotózás, horgászat) is szeretnének űzni, viszonylag békésebb vizeken, tavakon, kis sodrású folyószakaszokon, védett tengeri öblökben. Ezek a típusok jelentős részét képviselik az eladott kajakoknak. A szabadidős kajakoknak nagyobb a beülő részük a könnyebb be-, illetve kiszállás elősegítése céljából, emiatt szélesebbek is, általában 69 és 91 cm közötti szélességűek. Szélességük miatt kevésbé borulékonyak, azaz stabilabbak is a vízen, viszont a sebességük is alacsonyabb. Általában kevesebb mint 4 méter hosszúak, és csak kisebb tárolókapacitással rendelkeznek. A tengeren azonban korlátozottan használhatóak, kizárólag partközelben. Ezek egyik ismert fajtái a ráülős (sit-on-top) kajakok, melyek esetében a kajakost nem védi fedélzet.
Tengeri kajak
265px|bélyegkép|jobbra|Modern tengeri kajak Walesben A tengeri kajakok kialakítása egy, kettő vagy három főre tervezett kialakításúak lehetnek. A legtöbb esetben a gyártók a manőverezhetőséget, a tárolókapacitást, a stabilitást, illetve a tengeri hullámokhoz való alkalmazkodóképességet veszik figyelembe. A tengeri kajakokon belül megkülönböztethetünk vászonborítású, ráülős, vagy szabadidős változatokat is.
A tengeri kajakok, bár eredetileg a hagyományos kajakokból eredeztethetők, ugyanakkor napjainkban már változatos alapanyagokból készülhetnek. A tengeri kajakokon elhelyezhetnek mozgatható, illetve rögzített kormánylapátot is. A modern kajakok már több rekesszel is rendelkeznek. Szörf (surfski) kajak Vadvízi kajak
Gyorsasági (síkvízi) kajak hossza: K1: 520 cm, K2: 650 cm, K4: 1100 cm szélessége: típustól függ tömege: K1: maraton: 10 kg, síkvízi: 12 kg; K2: maraton: 12 kg, síkvízi: 18 kg; K4: maraton: 30 kg, síkvízi: 30 kg Versenykajak fajtái: MK1, MK2, MK4, K1, K2, K4.
Felfújható kajak Azoknak a felhasználóknak jelentenek megoldást a felfújható kajakok, akiknek a szállítás és/vagy a tárolás problémát jelentene egy merev testű kajak esetében. Négy alapvető változatuk létezik.
Textil (erős, vászon) borítású, felfújható tömlőjű kajakok. Ezek a legolcsóbbak, egy komplett felszerelés kb. 20 kg lehet, egy nagyobb hátizsákban fér el a csomag. Nagy stabilitással, viszonylag alacsony sebességgel rendelkezik. Az evezés után szárítani kell az ilyen kajakokat.
Külső borítás nélküli kajakok. A felfújható tömlőkön nincs külön védő borítás, hanem maga az anyag készül valamilyen nagy ellenállású megoldással. Az előbbinél kisebb tömegű, és csomagméretű kajak lesz az eredmény, viszont ennek magasabb a beszerzési ára. Ezeket a kajakokat használat után elég szárazra törölni, nem kell külön szárítani őket.
Dropstitch (néhol Dropstich-nek írják) (DS) technológiával készült nagynyomású kajakok. A SUP-ok gyártásánál megismert technológiával készült kajakok, melyek a merevfalú társaik menettulajdonságával, stabilitásával rendelkeznek. Ezeket is elég szárazra törölni használat után. Csomagméretük szintén a nagyobban közé tartoznak, áruk a két előbbi társ közé esik.
Packraft kajakok. Ezt a változatot azok a felhasználók keresik, akiknél kiemelt szempont a legkisebb csomagméret és súly. Egyes ilyen kajakok kevesebb, mint 3 kg-ot nyomnak, és egy 15 l-es táskába is beférnek. Az árukban is megmutatkozik a különlegességük. A stabilitásuk jó, a sebességük ezeknek a legalacsonyabb.
Léteznek hibrid technológiával gyártott, kajakok, melyeknek pl. csak az alja DS megoldású.
Skin-on-frame kajak