bélyegkép|280px|Járványos megbetegedések kezelése egy svéd kórházban 1957-ben Az epidemiológiában járványnak nevezik azt a egészségügyi jelenséget, amikor egy ismert betegség adott területen, adott idő alatt átlagosnál jóval nagyobb létszámú embert érint. A járvány mértékét leginkább a szóban forgó betegség terjedési együtthatója, lappangási időszaka illetve kezelhetősége határozza meg. A megelőzéshez gyakran alkalmazzák a karanténba helyezés módszerét. A hatóságok által meghatározott izolálási és fertőtlenítési szabályokat a hatósági tisztiorvosok koordinálják és tartatják be.

Fogalomhasználat és megelőzés

Az epidemiológia megkülönbözteti az epidémiát (járványt), az endémiát és a pandémiát. Járványról akkor beszélnek, ha egy betegség gyakorisága egy adott területen és időszakban az elvárható szint fölé emelkedik. Endémiának nevezik, amikor egy fertőző betegség tartósan jelen van egy földrajzi régióban (például a malária egyes trópusi területeken). Pandémia esetén a fertőzés egyszerre több kontinensen, világszinten terjed el.

A járványok kialakulásában szerepet játszhat a népsűrűség növekedése, a globális utazás, az éghajlatváltozás és az állatról emberre terjedő fertőzések (zoonózisok) arányának emelkedése. A megelőzés legfontosabb eszközei közé tartoznak az oltások, a higiénés intézkedések (kézmosás, ivóvíz-biztonság), a kontaktkutatás, a védőeszközök használata és a nemzetközi járványügyi megfigyelőrendszerek (surveillance) működtetése.

Ismertebb járványok Az elmúlt századokban különös veszélyt jelentettek a nagyon ragályos fekete himlő járványok. Leprajárványok gyakran előfordultak a történelem során, különösen háborúk mellékhatásaként, az érintetteket gyakran élethosszig tartó karanténba helyezték. Napjainkban nagy figyelmet fordítanak világszerte az influenza, ebola, a malária, a SARS, a Covid19 és az AIDS betegségek járványainak leküzdésére.

Feketehimlő-járványok

1963 nyarán halálos áldozatokkal járó feketehimlő-járvány pusztított Wrocławban, a várost karanténba zárták egy hónapra. Kilencen haltak meg, a legtöbbjük egészségügyi dolgozó volt. Néhány hét alatt 8 millió embert oltottak be, ez volt a valaha volt legnagyobb járványügyi akció Európában. Magyarország segítséget nyújtott a betegség leküzdéséhez.

Pestisjárványok A középkorban többször kitört pestis avagy a hatalmas erővel dühöngő „fekete halál” megváltoztatta a kontinensek történelmi arculatát, „megrendült a vallásos hit, a társadalmi rend, a középkori statikus világkép, meglazultak a családi kapcsolatok, megszűnt a közbiztonság, a városi közigazgatás, az áruforgalom; a városok túlélői a teljes aszkézis és a féktelen hedonizmus között hányódtak ide-oda. A halál képe mindent beárnyékolt, s a carpe diem vigasza felett ott lebegett a memento mori fenyegetése. Egyetlen haláltánc volt az élet, mivel akkor a halál nem volt társadalmi tabu, mint korunkban.”

Kutatások szerint az egymást követő hullámokban bekövetkezett pestisjárványok terjedése a selyemúton keresztül történt. A kórokozó egy Közép- és Belső-Ázsiában honos rágcsálón, a futóegéren (Rhombomys opimus) megtelepedő bolhán keresztül jutott Európába. A bolha a selyemút mentén közlekedő selyemszállító karavánokkal együtt utazott nyugat felé,Csak egy ugrás a halál - Új teória a pestis terjedéséről , magyarnarancs.huGerbils and Silk Road to blame for plague, newscientist.comJahrringe aus Asien erklären historische Pestausbrüche in Europa , wsl.ch a rendszerint rossz korabeli higiéniai körülmények között jóval nagyobb pusztítást okozott, mint Ázsiában.

Influenzajárványok A modern korban az 1918–1919-es spanyolnátha járvány pandémia volt, és a 2003-ban lezajlott, a SARS-CoV koronavírus okozta SARS világjárvány vagy a 2019 decemberében kitört Covid19-pandémia szintén több kontinensre terjedt ki. A Magyar Tudományos Akadémia tudósai szerint megfelelő nemzetközi tudományos és járványügyi felkészültséggel minimalizálható a járványok hatása. A számtalan szakmai díjjal kitüntetett BlueDot szoftver fejlesztői azt ígérik, hogy az emberi és a mesterséges intelligencia és az elérhető ember- és állatorvosi, illetve növényvédelmi és járványtani adatbázisok információi segítségével az egész világon meg lehet óvni az embereket a fertőző betegségektől.

Új járványok kitörését befolyásoló tényezők bélyegkép|280px|A Covid19-pandémia terjedése Németországban 2020. február 27-től kezdődően március 21-ig bélyegkép|280px|A közösségi távolságtartás hatékony stratégia a járványok ellen Mezőgazdasági gyakorlatban bekövetkezett változások Társadalomban és emberekben bekövetkezett változások Szegényes népegészségügyi állapot (alultápláltság, AIDS magas elterjedtsége) Kórházak és orvosi beavatkozások A kórokozók evolúciója (rezisztencia, megnövekedett fertőzőképesség) Vízkészletek, élelmiszerek szennyezettsége Nemzetközi utazások Egészségügyi programok hibái, eredménytelensége Nemzetközi kereskedelem Éghajlatváltozás

A legnagyobb járványok A legnagyobb ismert járványok a történelemben, a halálos áldozatok számát tekintve. +A legnagyobb járványok / pandémiákNo.Járvány/pandémia neveKórokozóHalálos áldozatok számaÁldozatok a globális népesség arányábanRegionális népesség arányábanÉvHely1Fekete halálBubópestis75–200 millió17–54% 30–60%-a az európai népességnek1346–1353Európa, Ázsia, Észak-Afrika2SpanyolnáthaInfluenza A/H1N117–100 millió1–5,4%–1918–1920világszerte3Iusztinianoszi pestisjárványBubópestis15–100 millió7–30% 25–60%-a az európai népességnek541–549Észak-Afrika, Európa, Nyugat-Ázsia4HIV/AIDS epidémiaHIV/AIDS43 millió (2024 elején) kb. 0,5% A világ népessége jelentősen megváltozott a HIV/AIDS időszakában.–1981–máigvilágszerte5Covid19-pandémiaCOVID-197–21 millió 0.1–0,46%–2019–máigvilágszerte6Harmadik pestisjárványBubópestis12–15 millióA népesség jelentősen megváltozott a járvány időszakában.–1855–1960világszerte7Cocoliztli epidémia (1545–1548)Cocoliztli, azonosítatlan kórokozó5–15 millió1–3% 27–80%-a a mexikói népeeségnek1545–1548Mexikó8Antoninusi járványfekete himlő vagy kanyaró5–10 millió3–6%25–33%-a a római birodalom népességének165–180 (possibly up to 190)Római Birodalom91520. évi mexikói himlőjárványhimlő5–8 millió1–2% 23–37%-a a mexikói népességnek1519–1520Új-Spanyolország101918–1922-as oroszországi tífuszjárványtífusz2–3 millió0.1–0.16%A járványos tífusz nem korlátozódott Oroszországra, több millió állampolgár halt meg Lengyelországban és Romániában. Pontos adatok hiányában azonban csak az orosz járvány szerepel benne.1–1.6%-a az orosz népességnek1918–1922Oroszország111957–1958-as influenza járványInfluenza A/H2N21–4 millió0.03–0.1%–1957–1958világszerte12hongkongi influenzaInfluenza A/H3N21–4 millió0.03–0.1%–1968–1969világszerte13Cocoliztli 1576-os járványaCocoliztli2–2.5 millió0.4–0.5%50%-a a mexikói népességnek1576–1580Mexikó14735–737-os japán himlőjárványhimlő2 millió1%33%-a a japán népességnek735–737Japán151772–1773-as perzsa pestisBubópestis2 millió0.2–0.3%1772–1773Perzsia16Nápolyi pestisBubópestis1.25 millió0.2%Nincs pontos adat a helyi népességről a járvány idején.1656–1658Dél-Itália171846–1860-os kolerajárványKolera1 millió+0.08%–1846–1860világszerte181629–1631-os itáliai pestisjárványBubópestis1 millió0.2%1629–1631Itália191889–1890-es influenza világjárványInfluenza (vitatott)1 millió0.07%–1889−1890világszerte

Jegyzetek

Források Katasztrófatípusok – Járványok (katasztrofavedelem.hu) Host Range and Emerging and Reemerging Pathogens, ncbi.nlm.nih.gov

Fordítás

További információk 5 rejtélyes járvány a középkorból: van, amelyiknek ma sem tudjuk az okát Országos Epidemiológiai Központ Mark Honigsbaum: The Pandemic Century One Hundred Years of Panic,Hysteria and Hubris , openaccess.city.ac.uk VILLANÁSOK – A vírusok terjedése , youtube.com Benke József: Fertőző járványos betegségek képekben; PTE ÁOK, Pécs, 2011 Paolo Giordano: Járvány idején; ford. Matolcsi Balázs; Európa, Budapest, 2020 Tuomas Aivelo: Végtelen paraziták; ford. Bába Laura; Typotex, Budapest, 2021 Adam Kucharski: A ragály szabályai. Miért terjednek és miért szűnnek meg a járványok?; ford. Horváth Judit; Századvég, Budapest, 2021 Ureczky Eszter: Kultúra és kontamináció. A járvány metaforái és biopolitikája kortárs regényekben; I.T.E.M. Alapítvány, Budapest, 2021 Niall Ferguson: Végzet. A katasztrófa politikája; ford. Gebula Judit; Scolar, Budapest, 2021 Thomas Jordan: A járványokról; ford., jegyz. Magyar László András; Gondolat, Budapest, 2022 KUT. Katasztrófák után... Természeti csapások, járványok és ökológiai folyamatok a történelemben; szerk. Várkonyi Gábor, Bottlik Zsolt; Martin Opitz, Budapest, 2023 (Dimenziók) Felkai Péter: A járványok művészete; Medicina, Budapest, 2023

Kategória:Epidemiológia