Csallóköztárnok (, ) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.
Fekvése Dunaszerdahelytől 16 km-re nyugatra, Pozsonytól 30 km-re keletre fekszik.
Története
Nevével először egy 1275-ben keltezett oklevélben találkozunk Tarnuk alakban. További megjelenési formái: 1773-ban Tarnok, később Tárnok, 1911-től Csallóköztárnok. A trianoni diktátum után 1927-től a falu szlovák megnevezése Trnávka.
1275-ig királyi birtok, 1275-ben IV. László király a községet az Olgyaiak őseinek, Olghai Andrásnak és fiainak adományozta. Ez az Olgyai család ettől fogva gyakran előfordult a község, de további csallóközi községek történetében is.
1345-ben Chuna Pál záloglevelében, 1355-ben pedig az Olgyaiak egyezséglevelében említik Tárnokot. Ezután az óbudai apácák birtokába kerül. Az 1553. évi portális összeírásban az óbudai apácák birtokaként van bejegyezve, hasonlóan 1647-ben is, de 1787-ben már a kincstáré, miután ezt a női rendet II. József császár 1782-ben feloszlatta. A későbbiekben több arisztokrata család: az Esterházyak, majd a Zichyek és a Baldácsyak, ezután pedig a Batthyányiak lettek a község földesurai. Az 1828. évi Nagy Lajos-féle összeírás szerint a községnek 39 háza volt 289 lakossal.
"1851-ben falu Pozsony vármegyében, utolsó postájához, Somorjához 3 fertályni járásra; 329 katolikus, 4 zsidó lakossal, kik éppen szorgalmatos és vagyonos emberek. Szántóföldjük elég és jó; rétjük felette kevés; legelőjük sem sok; erdejük nincs. Földesura: gróf Esterházy Vincéné." (Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851., 183 oldal)
1873-ban felépült a római katolikus Egyházi Népi Iskola. 1912-ben Csiba Mihály, helyi tanító megalapította a Római Katolikus Fiatalok Társaságát.
A századfordulón Borovszky így jellemzi: "Tárnok, magyar kisközség a Felső-Csallóközben; házainak száma 52, róm. katolikus vallású lakosaié 406; a község postája Bácsfa, távírója Nagylég, vasúti állomása Nagypaka."
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. 1920-ban a Trianoni békeszerződés Csehszlovákiához csatolta.
1936-ban az állami hivatal elrendelése alapján 17 család Macházáról Tárnokra költözött. Tárnokon így egy új falurész alakult, melyet a helybeliek Kistárnoknak neveztek el.
Az 1946 -1948 években a magyar nemzetiségű lakosság erőszakos deportálása Tárnokot sem kerülte el. (A szlovákiai magyarok kényszertelepítésének emlékezete, 2003, ISBN 963 508 392 0, 231.old)
1950-ben megnyitották Tárnokon az óvodát, 1951-ben először kapcsolták be a villanyt Tárnokon és vezették be a községbe a telefont.
1981-ben megszűnt Tárnokon a tanítás az iskolában. A tárnoki gyerekek Nagyszarván tanulnak.
1993. január 1. óra Szlovákia része.
2018-ban középkori település nyomaira bukkantak Csallóköztárnok közelében.
Népessége
1910-ben 423, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
2001-ben 428 lakosából 348 magyar és 72 szlovák volt.
2011-ben 452 lakosából 309 magyar és 138 szlovák volt.
2021-ben 522 lakosából 330 (+15) magyar, 171 (+11) szlovák, 1 (+1) ruszin, 7 (+3) egyéb és 13 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk
Híres emberek Nevezetességei
A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt kápolna 1848 és 1850 között épült.
Források Ipolyi Arnold 1859: Magyar műemlékek. Archaeologiai Közlemények 1.
Jegyzetek
Külső hivatkozások Községinfó Csallóköztárnok Szlovákia térképén A község a Csallóköz honlapján
Csallokoztarnok Kategória:Csallóköz települései Kategória:Pozsony vármegye települései