Bakonyi Károly (Nagyvárad, 1873. július 28. – Budapest, 1926. október 25.) magyar novellaíró, színműíró és tárcaíró.
Élete Bakonyi Károly és Reviczky Szeréna fiaként született. Apja irodalmi műveltségű úr volt, ő fordította németre elsőnek Herczeg Ferenc munkáit.
Pályáját Nagyváradon kezdte. Fiatalon feltűnt finoman megírt, magyar levegőjű novelláival, emellett elvégezte a jogot és a földművelésügyi minisztériumba került. A modern magyar operettirodalomban ő volt az első, aki műveivel átlépte az ország határait és az egész világot bejárta. Sárgarigó című színművét a szegedi Dugonics Társaság megjutalmazta. Kun László című színművét a Nemzeti Színház 1906. február 23-án hozta színre, a Sárga keztyű című katonadrámáját pedig a Vígszínház mutatta be figyelemreméltó sikerrel, 1922. február 4-én. Sikereinek igazi területe azonban a zenés színpad volt. Martos Ferenc társaságában megírta a Bob herceg librettóját és ezzel egy csapásra a magyar operettszövegírók első sorába emelkedett. Legnagyobb és legjelentősebb sikerét azonban a János vitézzel aratta, mely az idők folyamán nemzeti daljátékká klasszicizálódott. Ez a daljáték Heltai Jenő verseivel, Kacsóh Pongrác nagyszerű zenéjével 600-nál többször került színre a Király Színházban és külföldi bemutatásain is egészen különleges sikereket aratott. Tatárjárás c. operettjével ő vezette be a fiatal Kálmán Imrét és ezzel az operettjével nyitott utat a magyar operett későbbi nemzetközi sikereinek. A Tatárjárás-t 160-szor játszották a Vígszínházban és játszották sokezerszer az egész világon. Bakonyi Károly ezután (Szirmai Albert zenéjével) gyors egymásutánban megírta a Mágnás Miskát (bemutató 1916. február 2., 100-adszor 1916. május 22-én került színre) és a Gróf Rinaldót (bemutató 1918. november 7. Király Színház.)
right|bélyegkép|Sírja a Fiumei úti sírkertben (39-1-33). Alkotó: Horvay János
Művei Operettlibrettók Huszka Jenő: Bob herceg (1902) Kacsóh Pongrác: János vitéz (1904) Kacsóh Pongrác: Rákóczi (1907) Kálmán Imre: Tatárjárás (1908) Obsitos (1910) Nemtudomka (1914) Kálmán Imre: Kis király (1914) Szirmai Albert: Mágnás Miska (1916) Egyéb művei Laci kisasszony (elbeszélés, Budapest, 1902) Kun László (szomorújáték (1906) Sárga keztyű (katonadráma, 1922) Szent Péter esernyője (színmű, Mikszáth Kálmán regénye alapján, Budapest, 1924)
Jegyzetek
Források Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Külső hivatkozások [ Magyar életrajzi lexikon] [ Magyar színházművészeti lexikon]
Kategória:Piarista diákok Kategória:Magyar írók Kategória:Nagyváradiak Kategória:1873-ban született személyek Kategória:1926-ban elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:Magyar tárcaírók Kategória:Magyar drámaírók