Toledo város Spanyolország középső részén, Kasztília-La Mancha autonóm közösség és Toledo tartomány székhelye. A Toledói főegyházmegye székhelye, a római katolikus egyház spanyolországi központja. Történelmi belvárosa 1986 óta az UNESCO Világörökség része. Lakosainak száma kb. fő.
Toledo egyrészt úgy ismeretes mint a három kultúra városa, mivel a Córdobai Kalifátus részekeként az uralkodó muszlimok mellett keresztények és zsidók is szabadon élhettek, és alkothattak a városban, másrészt mint a spanyol császárváros, mivel itt volt a székhelye I. Károly spanyol királynak, aki V. Károly néven német-római császár, és kora egyik leghatalmasabb államférfija volt. A város neve a római kori Toletum névből származik, ami a klasszikus latin tollitum alakváltozata, jelentése felemelkedett.
Több ismert arab és spanyol tudós és művész mellett itt alkotott El Greco világhírű görög festő is.
Fekvése Történelmi központja a Tajo folyó jobb partján, egy kanyarulatban, domb tetején épült. Az újabb negyedek az óvárostól északra terülnek el.
Éghajlat A város éghajlata mérsékelt égövi száraz kontinentális: a nyár forró, a tél hideg. Spanyolország belső területeihez hasonlóan a napsütéses órák száma egész évben nagy. Ez nyáron és kora ősszel tartós hőhullámokkal jár, nem ritkán állandósul 40 fok feletti hőmérséklet. Télen nyílt égbolt alatt az éjszakák fagyosak, a hőmérséklet olykor -10 °C közelébe zuhan, és havazás is előfordulhat. Kevés a csapadék, az is többnyire tavasszal és ősszel hullik, így a növényzet szinte félsivatagi.
Történelme Már a bronzkorban fontos település volt. Toletumot a rómaiak i. e. 193-ban foglalták el. A Római Birodalom bukása után a vizigót királyság központja lett; több egyházi zsinatot is tartottak itt. Az 5. században az alánok, szvébek és vizigótok birtokában volt, utóbbiak 567-ben fővárosukká is tették; ugyanekkor vált a spanyol egyháznak is középpontjává. 646-tól prímási székhely. 711-ben a mórok kezére került, a Córdobai Kalifátus, majd 1035-ben egy önálló muzulmán államocska (taifa) része lett. Virágzása korát Tolaitela néven ebben az időszakban (712–1085) érte el. Ekkor az iszlám, keresztény és zsidó vallásúak fontos szellemi, kulturális központja volt. 1085-ben VI. Alfonz kasztíliai király hosszas ostrom után foglalta vissza. Toledo a Kasztíliai Királyság fővárosa lett; ezt a szerepét 1563-ban veszítette el. Ezt követően hanyatlásnak indult. Az 1498-ban alapított egyetemet 1845-ben bezárták. A spanyol polgárháború során a városban súlyos harcok dúltak.
Műemlékek Toledói székesegyház, 1226 és 1631 között épült gótikus stílusban. Tornya 90 m magas. San Juan de los Reyes. A ferences rend kolostora és temploma 1477 és 1606 között, gótikus stílusban épült. Falait a mórok alól kiszabadított keresztény rabok láncai díszítik. Santo Domingo el Antiguo-kolostor. A 11. században épült, altemplomában van eltemetve El Greco Szent Tamás-templom, benne El Greco Orgaz gróf temetése című művével Szent Bertalan-templom, középkori eredetű templom, később átépítették. Cristo de la Luz-templom, 1000 körül mecsetnek épült. Galiana-palota: a 11. századból származik. Tránsito-zsinagóga. 1355-ben épült mudéjar stílusban. Ma a szefárd zsidók életét bemutató múzeum látható benne. Alcázar. A 3. században római palota volt; a 16. században királyi palotává építették át. A polgárháború idején a falangisták kezén volt, a köztársaságiak hiába ostromolták. Ma katonai múzeum működik benne. Középkori városkapuk Középkori hidak (Szent Márton híd)
Közlekedés A város Madrid irányából vasúton a Madrid–Toledo nagysebességű vasútvonal közelíthető meg. Vasútállomása Estación de Toledo.
Múzeumok Museo de Santa Cruz Casa-Museo de El Greco Museo Duque de Lerma
Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
Jegyzetek
Fordítás
Források
További információk
Kategória:Toledo tartomány települései