bélyegkép|jobbra|250px|A mukdeni vasútipályáról 1931-ben készült fotó
A mukdeni incidens Mukden (ma Senjang) közelében végrehajtott szabotázsakció volt 1931. szeptember 18-án, aminek során felrobbantották a Japán által épített Dél-mandzsúriai vasútvonal egy szakaszát. Provokatív célja a mandzsúriai területek feletti japán igény igazolása, casus bellijének megadása volt. A Japán Császári Hadsereg a szerződésszegő kínaiakat vádolta meg az incidens elkövetésével, és válaszul 19-én megkezdte a katonai felvonulást Mandzsúriában, elfoglalva azt, majd a következő évben létrehozta Mandzsukuo bábállamot. Noha a japán felelősség máig nincs bizonyítva teljeskörűen, a japán érdek egyértelműen tetten érhető, ugyanis a katonai megszállás célja Japán üzleti-gazdasági érdekeinek biztosítása volt a destabilizált, Kína által központilag évek óta nem ellenőrzött területeken. Az eset után született meg az Egyesült Államokban a Stimson-doktrína, ami alapján elutasították a területi változások elismerését.
A mandzsúriai megszállás miatt Kína panasszal élt a Népszövetségben ,Taylor azt írja (86. o.), hogy szeptember 8-án foglalták el a japánok Mandzsúriát. Maga az incidens 18-án történt és a megszállás másnap reggel indult. ami végül japán javaslatra felállította a brit vezetésű Lytton-bizottságot. A bizottság a jelentésében végül nem az agresszió miatt marasztalta el Japánt, hanem mert nem merítette ki az összes békés megoldási lehetőséget. Japán tiltakozásul kilépett a Népszövetségből, a megszállt területeken pedig 1932-ben létrehozták a mandzsu bábállamot.A japán gazdasági érdekeket szolgáló ország jobbára a szovjet Vörös Hadsereg mandzsúriai térnyerése és Japán kapitulációja miatt 1945-ben megszűnt. A Kína és Japán között elmérgesedett kapcsolat végül 1933-ban rendeződött. Az incidens és maga a mandzsúriai válság az 1937–1945 közötti második kínai–japán háború közvetlen előzményének tekinthető.
Az esemény több elnevezése is ismert: Japánban mandzsúriai, míg Kínában szeptember 18-ai incidensnek nevezik.
A kínai Senjangban (Liaoning) a megszállásra emlékeztető parkot hoztak létre egy 10-12 méter magas kő műemlékkel.Egy kép a monumentumról.
Jegyzetek
Források
Jurij Korolkov: Szigorúan bizalmas!
Kategória:Kína történelme Kategória:Japán történelme Kategória:1931 Kategória:Liaoning Kategória:Senjang