A 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság a 15. Európa-bajnokság volt, melyet június 10. és július 10. között Franciaországban rendeztek. Ez volt az első Eb, amelyen 24 csapat vett részt. A címvédő a spanyol válogatott volt.

Franciaország – 1960 és 1984 után – harmadik alkalommal volt házigazdája a kontinenstornának. Az Európa-bajnok Portugália lett, története során először, miután a döntőben a házigazda Franciaországot hosszabbítás után 1–0-ra legyőzte. Portugália a 10. csapat lett, amely Európa-bajnokságot nyert. Európa-bajnokként részvételi jogot szerzett a 2017-es konföderációs kupára, melyet Oroszországban rendeztek.

A magyar labdarúgó-válogatott az 1972-es labdarúgó-Európa-bajnokság óta először szerepelt a tornán, és csoportelsőként tovább is jutott a nyolcaddöntőbe, ahol a belga labdarúgó válogatott ellenében szenvedtek vereséget. A játékvezetők között ott volt Kassai Viktor, aki három mérkőzést vezethetett és a döntőt negyedik játékvezetőként szolgálhatta.

Pályázatok bélyegkép|300px|A 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság rendezésére pályázó országok Az Európa-bajnokság rendezésére 2009. március 9-ig lehetett pályázni. A határidőig négy pályázat érkezett: Franciaország, Olaszország, Törökország, valamint Svédország és Norvégia közös pályázata. 2009 végén a két észak-európai ország visszalépett, mert egyik kormány sem támogatta a rendezést, így három pályázó maradt versenyben. 2007 tavaszán a Walesi Labdarúgó-szövetség jelentette be, hogy Wales és Skócia közösen pályázatot adna be. 2009 tavaszán azonban a két ország lemondott a rendezésről. Az okok között szerepelt a gazdasági válság, valamint az UEFA 2008 őszén hozott 24 csapatos tornáról született döntése is, amely miatt több stadionra lett volna szükség a lebonyolításhoz.

Olaszország korábban 1980-ban rendezett Európa-bajnokságot, világbajnokságot pedig legutóbb 1990-ben. Pályázott a 2012-es Eb rendezésére is, azonban akkor a Lengyelország–Ukrajna közös pályázat nyert. Az olaszok 12 városban rendezték volna a mérkőzéseket: Bari, Bologna, Cagliari, Firenze, Genova, Milánó, Nápoly, Palermo, Róma, Torino, Udine és Verona lettek volna a helyszínek.

Törökország nyolc városban rendezte volna a tornát, és három tartalékhelyszíne is volt. Isztambulban két stadionban is lettek volna mérkőzések. Emellett még Bursa, İzmir, Antalya, Ankara, Eskişehir, Konya és Kayseri adott volna otthont a mérkőzéseknek. Sikeres pályázat esetén a török sportági szövetség 400 millió eurót stadionokra, további egymilliárdot infrastruktúrára, valamint még 250 milliót reklámokra költött volna. Törökország még nem rendezett nagy futballtornát, de a 2008-as Eb rendezésre közösen pályázott Görögországgal, amely sikertelen lett.

A Francia Labdarúgó-szövetség hivatalosan 2009. február 13-án jelentette be rendezési szándékát, amelyben azt is közölték, hogy egyedül kandidálnak a rendezésre.

Az UEFA 2010. május 28-án döntött arról, hogy Franciaország rendezheti a 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokságot. A szavazás első körében a 13 szavazásra jogosult elnökségi tag a három pályázónak helyezéseket adott, ahol az első helyezett 5, a második 2, a harmadik 1 pontot kapott. A második körben a megmaradt két pályázat közül a több szavazatot kapott pályázat nyert. Három tag érintettség miatt nem szavazhatott, köztük Michel Platini UEFA-elnök sem. A szavazás eredménye Pályázatelső körmásodik kör43 pont7 szavazat38 pont6 szavazat23 pont–

Franciaország korábban 1984-ben rendezett Európa-bajnokságot, világbajnokságot pedig 1938-ban és 1998-ban.

Selejtező

A selejtező sorsolását 2014. február 23-án tartották Nizzában.

A selejtezőben 53 válogatott vett részt. A házigazda Franciaország és a selejtezőből 23 csapat jutott ki az Európa-bajnokságra. Sorsolással nyolc hatcsapatos és egy ötcsapatos csoportot képeztek. A csoportokban körmérkőzéses, oda-visszavágós rendszerben mérkőztek meg a csapatok egymással. A sorozat végén a kilenc csoportelső és csoportmásodik, valamint a legjobb csoportharmadik automatikusan kijutott az Európa-bajnokságra, míg a további nyolc csoportharmadik között oda-visszavágós pótselejtezőt rendeztek. A pótselejtezők győztesei is kijutottak az Európa-bajnokságra.

A 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokságselejtezőjének csoportbeosztásaA csoportB csoportC csoportD csoportE csoportF csoportG csoportH csoportI csoport

Helyszínek 2009. november 11-én 12 várost neveztek meg, a döntés szerint Nizza, Marseille, Toulouse, Bordeaux, Saint-Étienne, Lyon, Lille, Lens, Strasbourg, Nancy, Párizs és az 1998-as vb-döntő helyszíne, Saint-Denis rendezhetett volna mérkőzéseket. A franciák négy új stadion felépítésére (Lyon, Lille, Bordeaux, Nizza), másik hét helyszín felújítására 1,7 milliárd eurót költöttek. Strasbourg visszalépett, majd 2011. május 20-án úgy döntöttek, hogy Toulouse és Saint-Étienne sem rendez mérkőzést. A végső 10 helyszínt az UEFA 2013. január 25-én tette közzé.

A nyitómérkőzésnek és a döntőnek is a Stade de France adott otthont. Saint-Denis Marseille Lyon Párizs Stade de France Stade Vélodrome Stade des Lumières Parc des Princes Férőhely: 81 338 Férőhely: 67 000(bővített) Férőhely: 59 186(új) Férőhely: 51 000(bővített) 150px 150px 150px 150px Villeneuve-d’Ascq Stade Pierre-Mauroy Férőhely: 50 186 150px Lens Stade Félix-Bollaert Férőhely: 45 000(bővített) 150px Bordeaux Saint-Étienne Toulouse Nizza Stade Matmut Atlantique Stade Geoffroy-Guichard Stadium de Toulouse Allianz Riviera Férőhely: 43 000(új) Férőhely: 42 000(bővített) Férőhely: 40 000(bővített) Férőhely: 35 624(új) 150px 150px 150px 150px

A csapatok szálláshelyei

A válogatottaknak volt egy úgynevezett csapatbázisa, ahol a mérkőzések között tartózkodtak, tartották az edzéseket és itt laktak a torna ideje alatt. Az eredeti listán 66 bázis volt a lehetőségek között, melyek közül a 24 csapat kiválaszthatta a számára megfelelő helyet, amit 2016. január 31-éig megerősített az UEFA-nál.

CsapatBázis Albánia Perros-Guirec Anglia Chantilly Ausztria Mallemort Belgium Bordeaux/Le Pian-Médoc Csehország Tours Észak-Írország Saint-Georges-de-Reneins Franciaország Clairefontaine-en-Yvelines Horvátország Deauville/Cœur Côte Fleurie Írország Versailles Izland Annecy/Annecy-le-Vieux Lengyelország La Baule-Escoublac Magyarország Tourrettes Németország Évian-les-Bains Olaszország Grammont/Montpellier Oroszország Croissy-sur-Seine Portugália Marcoussis Románia Orry-la-Ville Spanyolország Saint-Martin-de-Ré Svájc Montpellier/Juvignac Svédország Saint-Nazaire/Pornichet Szlovákia Vichy Törökország Saint-Cyr-sur-Mer Ukrajna Aix-en-Provence Wales Dinard

Lebonyolítás right|200px|thumb|A Beau Jeu (szép játék), a 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság hivatalos labdája

Az UEFA végrehajtó bizottsága 2008. szeptember 25-én döntött arról, hogy 2016-tól az Európa-bajnokságon 16 helyett 24 csapat vehet részt. Az Eb-n pedig a korábbi 31 helyett 51 mérkőzést rendeznek. A 24 csapatos torna a korábbi, 1986 és 1994 közötti világbajnokságokéhoz hasonló volt.

A selejtezők lebonyolítása nem változott, továbbra is öt-, illetve hatcsapatos csoportok voltak, de az első két helyezett mellett a legjobb harmadik is kijutott az Eb-re. Négy csapat pótselejtezőn jutott ki.

Az Eb-n a hat darab négycsapatos csoportból az első két helyezett, valamint a legjobb négy harmadik helyezett jutott tovább a nyolcaddöntőbe. Innen egyenes kieséses rendszerben folytatódott a torna. A harmadik helyért nem játszottak mérkőzést.

Résztvevők A következő csapatok vettek részt a 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokságon:

OrszágHogyan kvalifikáltKvalifikációidőpontjaEurópa-bajnokirészvételUtolsórészvételElőző/legjobb eredmény1Rendező201005282010. május 28.82012011984Európa-bajnok (1984, 2000)E1E csoport győztese201509052015. szeptember 5.82012031968Bronzérmes (1968, 1996)A1A csoport győztese201509062015. szeptember 6.52012021996Ezüstérmes (1996)A2A csoport 2. helyezettje201509062015. szeptember 6.0 (először vett részt) –24–G1G csoport győztese201509082015. szeptember 8.12008092008Csoportkör (2008)F1F csoport győztese201510082015. október 8.0 (először vett részt) –24–I1I csoport győztese201510082015. október 8.62012022004Ezüstérmes (2004)C1C csoport győztese201510092015. október 9.92012011964Európa-bajnok (1964, 2008, 2012)E2E csoport 2. helyezettje201510092015. október 9.32008091996Csoportkör (1996, 2004, 2008)H1H csoport győztese201510102015. október 10.82012011968Európa-bajnok (1968)B1B csoport győztese201510102015. október 10.42000021980Ezüstérmes (1980)B2B csoport 2. helyezettje201510102015. október 10.0 (először vett részt) –24–F2F csoport 2. helyezettje201510112015. október 11.42008052000Negyeddöntő (2000)I2I csoport 2. helyezettje201510112015. október 11.0 (először vett részt) –24–D1D csoport győztese201510112015. október 11.112012011972Európa-bajnok (1972, 1980, 1996)D2D csoport 2. helyezettje201510112015. október 11.22012092008Csoportkör (2008, 2012)G2G csoport 2. helyezettje201510122015. október 12.42012032008Bronzérmes (2008)C2C csoport 2. helyezettje201510122015. október 12.0 (először vett részt) –24–H2H csoport 2. helyezettje201510102015. október 13.42012051996Negyeddöntő (1996, 2008)J1Legjobb harmadik helyezett201510132015. október 13.32008032008Bronzérmes (2008)K1Pótselejtező201511152015. november 15.21972031964Bronzérmes (1964)K2Pótselejtező201511162015. november 16.22012091988Csoportkör (1988, 2012)K3Pótselejtező201511172015. november 17.52012031992Bronzérmes (1992)K4Pótselejtező201511172015. november 17.12012092012Csoportkör (2012)

Sorsolás A csoportok sorsolását 2015. december 12-én, közép-európai idő szerint 18 órától tartották Párizsban.

A 24 csapat a 2015 októberi UEFA-együtthatók alapján 4 kalapba kerül. A rendező Franciaország automatikusan az A csoport 1. csapata (A1), ezért nem szerepel a kalapban. A címvédő Spanyolország automatikusan az első kalapban az első helyen kapott helyet, az UEFA-koefficienstől függetlenül.

1. kalapOrszág37 96240 23635 96335 13834 4422. kalapOrszág34 34531 34531 25430 93230 64230 3133. kalapOrszág29 40329 02828 30628 03827 17127 1424. kalapOrszág27 03326 90225 38824 53123 21622 961 Pénzdíjazás Az Európa-bajnokság 24 részt vevő országának labdarúgó-szövetségei között összesen 301 millió eurót osztottak szét. Minden résztvevő 8 millió eurót kapott. Az Eb csoportkörében a győzelmekért 1 millió euró járt, döntetlen esetén 0,5–0,5 milliót kaptak a szövetségek. Az egyenes kieséses szakaszban körönként egyre magasabb összegeket kaptak a résztvevők, a döntő győztese mindenen felül 8 millió eurót kapott. Az alábbi táblázat mutatja a pénzdíjazást.

FeltételA feltételt teljesítőcsapatok számaÖsszeg / csapat(millió euró)Összes összeg(millió euró)Résztvevő248192Győzelem a csoportkörben36 mérkőzés1(döntetlen esetén 0,5–0,5)36Nyolcaddöntő161,524Negyeddöntő82,520Elődöntő4416Második helyezett155Győztes188Összesen 301

Játékvezetők

Játékvezetők

Pavel Královec Martin Atkinson Mark Clattenburg Clément Turpin Felix Brych Kassai Viktor

Nicola Rizzoli Björn Kuipers Svein Oddvar Moen Szymon Marciniak Ovidiu Hațegan Szergej Karaszjov

William Collum Milorad Mažić Damir Skomina Carlos Velasco Carballo Jonas Eriksson Cüneyt Çakır

Csak negyedik játékvezetőként szerepelhet Alekszej Kulbakov Anasztásziosz Szidirópulosz

Keretek

Minden egyes válogatott 23 játékost nevezhetett a tornára, melyek közül három játékosnak kapusnak kellett lennie. A nevezés a nyitómérkőzést megelőző 10. napig tartott. Sérülés esetén a játékos az adott csapat első mérkőzéséig volt cserélhető egy másikkal.

A tornára 213 különböző csapatból érkezett 552 nevezett játékos. A legtöbb, 134 játékos angol klubokból érkezett, míg 65 német, 56 olasz, 36 török és 35 játékos spanyol csapattal állt szerződésben. A magyar bajnokságból 13 játékos érkezett, ebből csak egy nem volt magyar. A nevezett játékosok közül kilenc nem európai klubban szerepelt. Az angol csapat csak hazai bajnokságban játszó játékosokból állt, ezzel ellentétben az ír, az északír, és az izlandi csapat csak idegenlégiósokat alkalmazott.