2022-es labdarúgó-világbajnokság

A 2022-es labdarúgó-világbajnokság a 22. világbajnokság volt, amelyet a FIFA szervezett a tagországai férfi labdarúgó-válogatottjainak számára. A tornát Katar rendezte, a helyi időjárás miatt a szokásos időszaktól eltérően, november 20. és december 18. között. A rendező országról 2010. december 2-án döntött a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség. Ugyanekkor döntöttek a 2018-as labdarúgó-világbajnokság helyszínéről is. A világbajnokság a selejtezőkkel együtt FIFA-rendezvénynek minősült és a FIFA szabályait alkalmazták a lebonyolítás során. Katar még soha nem szerepelt labdarúgó-világbajnokságon. Ez volt az első alkalom, hogy a világbajnokságot egy arab országban tartották, és 2002 óta az első, amelyet Ázsiában. Ez volt az utolsó világbajnokság, amelyen 32 csapat vett részt, 2026-ban 48-ra emelkedik a résztvevők száma. A világbajnokság nyitómérkőzését Katar és Ecuador játszotta, az Al Bayt Stadionban, míg a döntőt 2022. december 18-án rendezték a Loszaíli Nemzeti Stadionban. A címvédő Franciaország volt. A világbajnokságot Argentína nyerte. Az Argentína–Franciaország döntő hosszabbítás után 3–3-ra végződött, majd büntetőkkel a dél-amerikai válogatott nyert 4–2-re.

Több esetben is lehetett hallani korrupciós vádakat azzal kapcsolatban, hogy miért rendezheti Katar a tornát. Ennek ellenére a FIFA belső nyomozása nem talált problémát, de Michael J. Garcia fővizsgáló megjegyezte, hogy a jelentés sok helyen nem teljes. 2015. május 27-én svájci szövetségi ügyészek nyomozást indítottak a 2018-as és 2022-es pályázatokkal kapcsolatban, korrupció és pénzmosás vádjával. 2018-ban Sepp Blatter, a FIFA korábbi elnöke arra utalt, hogy a pályázatokkal foglalkozó bizottság csalt a rendező kiválasztásának folyamatában. Ezek mellett kritizálták még Katart a munkakörülményekért, amelyek közt a bevándorló munkásoknak dolgozniuk kellett. Különböző jelentések szerint több száz, vagy akár több ezer munkás is meghalhatott az építkezések alatt (ezek a munkások főleg Indiából és Nepálból származtak) és több esetben is az emberi jogok megsértését fedezték fel.

Rendező

A rendezőről 2010. december 2-án döntött a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség. Az öt pályázóról a végrehajtó bizottság 22 tagjának szavazatai döntöttek. A rendezés elnyeréséhez egy fordulóban meg kellett szerezni a szavazatok több mint 50%-át. Ha az adott fordulóban nem volt ilyen, akkor a legkevesebb szavazatot kapott pályázat kiesett, és új forduló következett. A szavazás után a végeredményt Joseph Blatter, a FIFA elnöke jelentette be Zürichben. Katar pályázata a legutolsó, negyedik fordulóban nyert az amerikai pályázattal szemben, ezzel elnyerte a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát.

A szavazás eredménye Az egyes fordulókban a legtöbb szavazat vastagítással kiemelve. PályázatForduló1234111011143568455–32––1–––

Katar a Közel-Kelet első országa lett, amely világbajnokságnak adhatott otthont. Az ország időeltolódása Magyarországhoz képest + 2 óra.

Katar egyre több sporteseményt rendez, 1993-ban volt az első Qatar ExxonMobil Open tenisztorna, az országban 1995-ben ifjúsági labdarúgó-világbajnokságot rendeztek. 2004 óta a MotoGP egyik futamát is itt tartják. 2011-ben itt rendezték Ázsia-kupát is. 2021 óta (2022 kivételével) pedig Formula–1-es versenyeknek is otthont ad az ország.

Katar a legkisebb ország, ami valaha világbajnokságot rendezett, megelőzve az 1954-es esemény házigazdáját, Svájcot. Az európai ország háromszor akkora, mint Katar, és csak 16 csapatnak kellett otthont adnia. Uruguay és Olaszország (az első két világbajnokság házigazdái), valamint Dél-Afrika után Katar lett a negyedik rendező, aki soha nem jutott ki a világbajnokságra, mielőtt megkapta volna a rendezési jogot. Ugyan mikor Japán megkapta a 2002-es világbajnokság rendezési jogát Dél-Koreával együtt 1996-ban, még nem jutottak ki egyszer sem, de ez 1998-ban sikerült a szigetország csapatának.

Egy nyomozás szerint Katar úgy próbált előnyt szerezni, hogy leszerződtették a CIA egy volt ügynökét, Kevin Chalkert, hogy kémkedjen a pályázatok után.

Pályázatok A 2018-as és a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezésére is egyszerre kellett beadni a pályázatokat. A két vb rendezésére 2010. május 14-én összesen kilenc pályázatot nyújtottak be.

A 2022-es vb-re öten, az Egyesült Államok, Ausztrália, Japán, a Koreai Köztársaság és Katar adta be pályázatát.

A torna lebonyolításához legalább 12 stadion volt a követelmény. A pályázatban az edzőközpontok, szálláshelyek, biztonsági, egészségügyi megvalósításáról, és a világbajnokság lebonyolításáról szóló terveket is részletesen említeni kellett. A pályázóknak kormánygaranciát és a rendező városokkal kötött szerződéseket kellett bemutatniuk és pénzügyi tervet is készíteniük kellett.

Helyszínek A pályázat alatt, 2010 májusában mutatták be a 2022-es vb-re tervezett stadionok látványtervét. Összesen hét új stadiont építettek az eseményre. A stadionok a világbajnokság után kihasználatlanok lettek volna a körülbelül 2 800 000 fős országban, így az a döntés született, hogy a torna befejezése után a lelátók mobilelemeit szétbontják és olyan országoknak adják el, ahol a labdarúgás népszerűsége miatt a stadionok kihasználtak. Ezen országok a megvásárolt elemekből újra tudják építeni a stadionokat. A stadionokban a magas nyári hőséget úgy küszöbölték ki, hogy egy különleges eljárással (napenergiát használva hűtötték a levegőt a pálya és a lelátók felett) a stadionokban legfeljebb 27 fok volt a hőmérséklet.https://www.fifa.com/social-impact/sustainability/news/legacy-in-action-qatars-revolutionary-stadium-cooling-technology

A legtöbb mérkőzést a Loszaíli Nemzeti Stadionban rendezték, szám szerint tízet, a döntőt is beleértve. Az Al Bayt Stadionban kilenc meccset játszottak. Al-Hor kivételével minden mérkőzést Doha központjától maximum 32 kilométerre tartottak meg. Először a világbajnokságok történetében minden stadionban volt mérkőzés a kieséses szakaszban is.

Katar az alábbi 8 helyszínt jelölte meg a mérkőzések helyszíneiként: Loszaílal-HorDohaLoszaíli Nemzeti Stadional-Bájt Stadion974 Stadional-Tumáma StadionFérőhely: 80 000Férőhely: 60 000Férőhely: 40 000Férőhely: 40 000középre|keretnélküli|160x160px keretnélküli|160x160px keretnélküli|160x160pxal-Rajjánal-VakraHalífa Nemzetközi StadionEgyetemvárosi StadionAmád bin Ali StadionEl-Dzsanúb StadionFérőhely: 45 416Férőhely: 45 350Férőhely: 44 740Férőhely: 40 000 160x160px keretnélküli|160x160px

Selejtezők

A hat kontinens labdarúgó-szövetségei mind a saját selejtezőiket rendezték a világbajnokságra. 211 FIFA-tag indult a különböző sorozatokban. Katar automatikusan kijutott, mint a torna rendezője, de ettől függetlenül részt kellett venniük az ázsiai selejtezők első két fordulóján, hiszen az a 2023-as Ázsia-kupa selejtezőjeként is funkcionált. Tekintve, hogy Katar megnyerte a csoportját, a világbajnoki selejtezőkben Libanon, az ötödik legjobb harmadik helyezett jutott tovább. A címvédő Franciaország is részt vett a selejtezőkön. Saint Lucia eredetileg részt vett a selejtezőkön, de visszalépett az első mérkőzés előtt. Észak-Korea a Covid19-pandémia miatt szintén visszalépett, de lejátszotta első két mérkőzését. Amerikai Szamoa és Szamoa is visszalépett az OFC-sorsolás előtt. Tonga a 2022-es Hunga Tonga–Hunga Haʻapai-kitörés és cunami után vetett véget szereplésének a selejtezőben. Covid19-esetek miatt Vanuatu és a Cook-szigetek is visszalépett.

A 32 csapatból, akik kijutottak a világbajnokságra, 24 ott volt a 2018-as oroszországi tornán is, és Katar az egyetlen, aki még nem szerepelt egyszer sem, amivel az első debütáló házigazda Olaszország 1934-es bemutatkozása óta. Ezzel a 2022-es világbajnokság az első, amelyikre nem jutott ki a selejtezőkön keresztül egyetlen újonc sem. Hollandia, Ecuador, Ghána, Kamerun és az Egyesült Államok egy torna kihagyása után tértek vissza a világbajnokságra, míg Kanada 36 év után szerepelt először. Wales európai csapatok között rekordhosszú idő után jutott ki ismét, 64 évet hagytak ki 1958 óta.

A négyszeres világbajnok és Európa-bajnoki címvédő Olaszország történetében először sorozatban két világbajnokságra nem tudott kijutni, ezúttal a pótselejtezőben estek ki Észak-Macedónia ellen. Az olaszok lettek az egyetlen korábbi bajnokok, akik nem tudtak kijutni. Az olasz válogatott a negyedik csapat Csehszlovákia (1978), Dánia (1994) és Görögország (2006) után, amelyik nem tudott kijutni a világbajnokságra azt követően, hogy Európa-bajnok lett. Az előző világbajnokság rendezőjét, Oroszországot eltiltották az indulástól, miután az orosz hadsereg bevonult Ukrajnába. Chile, a Copa América 2015-ös és 2016-os győztese sorozatban másodjára nem jutott ki. Nigéria Ghána ellen esett ki a selejtezők harmadik fordulójában, azt követően, hogy az utolsó hét világbajnokságból hatra kijutott. Egyiptom, Panama, Kolumbia, Peru, Izland és Svédország mind kijutottak a 2018-as tornára, de a 2022-esre már nem.

Részvételi jogok KontinensHely Európa13 hely Afrika5 hely Dél-Amerika4 vagy 5 hely Ázsia4 vagy 5 hely(Katar a rendező jogán automatikus résztvevője a világbajnokságnak, így összesen 5 vagy 6 hely) Észak-Amerika, Közép-Amerika és a Karib-térség3 vagy 4 hely Óceánia0 vagy 1 hely (nincs biztosított hely)Megjegyzés: A dél-amerikai 5., az ázsiai 5., az észak-amerikai 4. helyezettnek és az óceániai csoport győztesének interkontinentális pótselejtezőt kellett játszania. Ezeknek a mérkőzéseknek a párosítását sorsolással döntötték el.thumb|right|500px|

Résztvevők A rendező Katar automatikus résztvevője volt a világbajnokságnak.

Sorsolás A csoportkör sorsolását 2022. április 1-jén, helyi idő szerint 19 órakor (magyar idő szerint 18 órakor) tartották Dohában, még a selejtezők befejezése előtt. Az interkontinentális pótselejtező két győztese és az európai pótselejtező A ágának győztese nem volt ismert a sorsolás időpontjában.

A 32 csapatot négy kalapba sorolták be a 2022. március 31-i FIFA-világranglista alapján. Az 1. kalapba került Katar (amely automatikusan az A1 pozíciót kapta) és a legjobb hét csapat. A 2. és 3. kalapba a sorrendben következő nyolc–nyolc csapat került. A 4. kalapba került a világranglista szerinti öt legalacsonyabban rangsorolt csapat, valamint a két interkontinentális pótselejtező győztese és az európai pótselejtező A ágának győztese.

Azonos konföderációból két csapat nem kerülhetett azonos csoportba, kivéve az UEFA tagországait, melyekből legfeljebb kettő lehetett azonos csoportban. A kritériumok vonatkoztak a sorsolás időpontjában ismeretlen csapatokra is, a párosítások mindkét lehetséges győztesének konföderációja alapján. A sorsolást az 1. kalappal kezdték és a 4. kalappal fejezték be, mindegyik kisorsolt csapat a betűrend szerinti sorrendben az első lehetséges csoportba került. A csoportban lévő pozíciót sorsolták, de az 1. kalapban lévő csapatok az 1-es pozíciót kapták.

A kalapok a következők voltak (zárójelben a 2022. március 31-én kiadott FIFA-világranglista helyezések):

1. kalap2. kalap3. kalap4. kalap (51.) (rendező) (1.) (2.) (3.) (4.) (5.) (6.) (8.) (9.) (10.) (11.) (12.) (13.) (14.) (15.) (16.) (20.) (21.) (23.) (24.) (25.) (26.) (29.) (35.) (37.) (38.) (46.) (49.) (60.) UEFA, A ág győztese AFC–CONMEBOL győztese CONCACAF–OFC győztese

Pénzdíjazás A világbajnokság 32 résztvevője között összesen 440 millió dollárt osztottak szét. Minden csapat 1,5 millió dollárt kapott a verseny előtt a felkészülési költségek fedezésére. Körönként a következők szerint alakult a díjazás: Csoportkör9 millió dollárNyolcaddöntő13 millió dollárNegyeddöntő17 millió dollárNegyedik helyezett25 millió dollárHarmadik helyezett27 millió dollárMásodik helyezett30 millió dollárGyőztes42 millió dollár

Játékvezetők 2022. május 19-én a FIFA bejelentette a 36 játékvezetőt, a 69 asszisztens játékvezetőt és a 24 videóbírót, akik részt vettek a tornán. A 36 bíróból két-két argentin, angol, brazil és francia volt.