Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét.2013. évi V. törvény 3:378.§ Az alapítvány vagyoni értékek felajánlását jelenti az alapító által megjelölt törvényes célra. Az alapítvány csak a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre; az alapítványt a székhelye szerint illetékes törvényszék veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet az alapítónak kell beadnia a bírósághoz.
Az alapítvány lényeges ismérve volt korábban a meghatározott közérdekű célra rendelt, megfelelő szervezet kezelésében levő vagyon.Magyar nagylexikon 1. kötet, 402. old. A hatályos polgári törvénykönyv (2013. évi V. törvény) helyreállította a magánalapítvány jogintézményét azáltal, hogy nem követeli meg a közérdekű célra rendelést.https://ptk2013.hu/szakcikkek/sarkozy-tamas-az-uj-ptk-egyesuletekre-es-alapitvanyokra-vonatkozo-rendelkezeseirol-gj-20132-12-15-o/1767
Alapítvány létrehozása történhet alapító okirattal, végrendelettel, öröklési szerződéssel vagy jogszabállyal.
Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható.
A hatályos magyar polgári törvénykönyvben A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény harmadik könyvének (A jogi személy) hatodik része (címe: Alapítvány) foglalkozik az alapítványok jogállásával. (XXIII. Cím) Az alapítvány létesítése végintézkedéssel (XXIII. Cím) Az alapító okirat (XXIV. Cím) Az alapítói jogok gyakorlása (XXV. Cím) A törvény a korábbi szabályhoz képest részletesebben szabályozza az alapítvány megszűnésének eseteit is. Az alapítvány az arra döntési kompetenciával rendelkező szerv vagy az alapító döntése alapján megszűnhet jogutódlással vagy jogutód nélkül. A törvény nem teszi lehetővé más jogi személy típusba történő átalakulását, jóllehet ez a tilalom sem a jogi személyek általános részében, sem az alapítványi szabályozás között szó szerint nem szerepel. A tilalmat az alapítvány átalakítására vonatkozó azon rendelkezésből vezetjük le, amely alapítvány esetében csak az összeolvadásról és a szétválásról rendelkezik. Az alapítvány nem alakulhat át; kizárólag alapítvánnyal (adott esetben többel) egyesülhet, és (két vagy több) alapítványra válhat szét. Az egyesülésről és a szétválásról történő döntés az alapító okirat ellenkező rendelkezésének hiányában az alapítvány alapító jogainak jogosultja hatáskörébe tartozik. Az eredeti alapítványi célt az összeolvadás és szétválás során figyelembe kell venni, az összeolvadás és a szétválás nem sértheti a fenti 3:393. §-ban védett értékeket. A célt és a vagyont ezen rendelkezések betartásával kell az összeolvadásnál és szétválásnál figyelembe venni. Ha az összeolvadással vagy szétválással érintett alapítványnak eredetileg több célja volt, akkor a jogutód alapítványok osztozhatnak a célokon. Értelemszerűen a 3:393. §-ban foglaltak érvényre juttatása érdekében az egyesülés és a szétválás nem járhat az alapítványi vagyonnak az alapító részére való visszaadásával. Az összeolvadásnál és a szétválásnál a jogi személyek általános szabályait is figyelembe kell venni, ott további utalás történik az átalakulásra is.projektjeink.birosag.hu
Tevékenységének korlátai Alapítvány nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására.2013. évi V. törvény 3:379. § (1) bek. Az alapítvány az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.2013. évi V. törvény 3:379. § (2) bek. Alapítvány nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak, nem létesíthet alapítványt és nem csatlakozhat alapítványhoz.2013. évi V. törvény 3:379. § (3) bek. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, alapítvány nem hozható létre az alapító, a csatlakozó, az alapítványi tisztségviselő, az alapítványi szervek tagja, valamint ezek hozzátartozói érdekében. Nem sérti e rendelkezést az alapítvány tisztségviselőinek szerződés szerint járó díjazása.2013. évi V. törvény 3:379. § (4) bek.
Alapítvány létesítése több alapító által Több személy együttesen is létesíthet alapítványt.2013. évi V. törvény 3:380. § (1) bek. (2) Ha több alapító létesít alapítványt, az alapítói jogokat az alapítók együttesen gyakorolják.2013. évi V. törvény 3:380. § (2) bek.
Az alapításra vonatkozó jognyilatkozat visszavonása Az alapító a nyilvántartásba történő bejegyzés jogerőre emelkedéséig vonhatja vissza az alapításra vonatkozó jognyilatkozatát.2013. évi V. törvény 3:381. §
A vagyoni juttatás teljesítése Az alapító köteles az alapítványi cél megvalósításához szükséges, az alapító okiratban vállalt vagyoni juttatást teljesíteni.2013. évi V. törvény 3:382. § (1) bek. Az alapítónak legalább az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig át kell ruháznia az alapítványra.2013. évi V. törvény 3:382. § (2) bek. Az alapítónak a teljes juttatott vagyont legkésőbb az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül kell átruháznia az alapítványra.2013. évi V. törvény 3:382. § (3) bek. Ha az alapító az alapító okiratban meghatározott határidőn belül a teljes juttatott vagyont nem ruházza át az alapítványra, a kuratórium az alapítót megfelelő határidő tűzésével felszólítja kötelezettségének teljesítésére. A határidő eredménytelen elteltét követően a nyilvántartó bíróság – a kuratórium bejelentése alapján – az alapítói jogok gyakorlását felfüggeszti. A felfüggesztés időtartama alatt az alapítói jogokat a nyilvántartó bíróság gyakorolja.2013. évi V. törvény 3:382. § (4) bek. Az alapítói jogok felfüggesztése nem mentesíti az alapítót az alapító okiratban vállalt kötelezettségei alól.2013. évi V. törvény 3:382. § (5) bek.
Csatlakozás az alapítványhoz Nyilvántartásba vett alapítványhoz csatlakozni vagyoni juttatás teljesítésével, az alapító okiratban meghatározott feltételekkel lehet.2013. évi V. törvény 3:383. § (1) bek. Ha a csatlakozó az alapító okirat alapján alapítói jogok gyakorlására jogosult, a csatlakozást követően az alapítói jogokat az azok gyakorlására jogosult más személyekkel együttesen gyakorolhatja.2013. évi V. törvény 3:383. § (2) bek.
Az alapítvány vagyonának kezelése, védelme Az alapítvány vagyonát céljának megfelelően, az alapító okiratban meghatározott módon kell kezelni és felhasználni.2013. évi V. törvény 3:384. § (1) bek. Az alapító és a csatlakozó az alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza; az alapító okirat ettől eltérő rendelkezése semmis. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az alapító és a csatlakozó jogutódjára is.2013. évi V. törvény 3:384. § (2) bek. A kedvezményezett Az alapítvány vagyona terhére az alapítvány céljának megvalósításával összefüggésben annak a személynek juttatható vagyoni szolgáltatás, akit az alapító okirat vagy – az alapító okirat rendelkezése hiányában – az erre jogosult alapítványi szerv kedvezményezettként megjelöl.2013. évi V. törvény 3:385. §
Az alapító és hozzátartozója mint kedvezményezett Az alapító és a csatlakozó abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása.2013. évi V. törvény 3:386. § (1) bek. Az alapító és a csatlakozó hozzátartozója abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja a hozzátartozó tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása, a hozzátartozó ápolása, gondozása, tartása, egészségügyi ellátási költségeinek viselése, iskolai tanulmányainak ösztöndíjjal vagy egyéb módon történő támogatása. 2013. évi V. törvény 3:386. § (2) bek. A kedvezményezett alapítvánnyal szemben támasztható igényei A kedvezményezettként megjelölt személy nem támaszthat igényt az alapítvánnyal szemben, kivéve, ha a) az alapító okirat a kedvezményezett személyt, a neki járó szolgáltatást és a teljesítés időpontját a teljesítéshez szükséges módon meghatározza; vagy b) a kuratórium a kedvezményezett részére szóló juttatásról döntött, döntését a kedvezményezettel közölte, és a jogosult a juttatás feltételeit elfogadta.2013. évi V. törvény 3:387. §;vagy c) A 2019. évi XIII. törvény rendelkezései szerinti vagyonkezelő alapítványnak minősül.
Alapítvány létesítése végintézkedéssel Alapítvány írásbeli végrendeletben vagy öröklési szerződésben is létesíthető. Ilyen esetben a végintézkedésnek tartalmaznia kell az alapító okirat tartalmi elemeit.2013. évi V. törvény 3:388. § (1) bek. Írásbeli végrendeletben vagy öröklési szerződésben létesített alapítvány esetén az alapítvány nyilvántartásba vétele iránt a kuratórium tagjának kijelölt személy köteles eljárni. Ha a nyilvántartásba vétel iránt egyik kuratóriumi tagnak kijelölt személy sem intézkedik, a nyilvántartó bíróság által kijelölt ügygondnok jár el.2013. évi V. törvény 3:388. § (2) bek. A végrendeletben vagy öröklési szerződésben létesített alapítvány a nyilvántartásba vétellel az alapító halálának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.2013. évi V. törvény 3:388. § (3) bek. Az alapítvány nyilvántartásba vétele ügyében eljáró személy jogosult a vagyon érdekében eljárni és köteles annak megóvása érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.2013. évi V. törvény 3:388. § (4) bek.
Alapítvány létesítése meghagyással Alapítvány létesítését az örökhagyó meghagyásban is elrendelheti. A meghagyásban meg kell határozni a létesítendő alapítvány célját és vagyonát, valamint ki kell jelölni azt a személyt, aki az alapítvány létrehozását követelheti.2013. évi V. törvény 3:389. § (1) bek. Ha a meghagyást annak kötelezettje felszólítás ellenére nem teljesíti, az alapítvány létrehozásának követelésére jogosult személy a bíróságtól kérheti az alapítvány alapító okiratának ítélettel történő pótlását és az örökös vagy a hagyományos kötelezését az alapítványi vagyon szolgáltatására. Az alapítvány létrehozásának követelésére jogosult személy a bíróság határozata alapján kérheti a nyilvántartó bíróságtól az alapítvány nyilvántartásba vételét.2013. évi V. törvény 3:389. § (2) bek.
A végintézkedéssel létesített alapítvány meghiúsulása Ha végrendeletben vagy öröklési szerződésben tett közérdekű célú alapítvány nem jön létre, az örökhagyó juttatása közérdekű meghagyásnak minősül, és az alapítványnak szánt vagyont a meghiúsult alapítvány céljának megvalósítása érdekében kell kezelni.2013. évi V. törvény 3:390. § (1) bek. Ha végrendeletben vagy öröklési szerződésben nem közérdekű célra tett alapítvány nem jön létre, az így érintett vagyon a hagyaték részét képezi.2013. évi V. törvény 3:390. § (2) bek.
Az alapító okirat tartalmi elemei 2013. évi V. törvény 3:391. § (1) és (2) bek. Az alapító az alapító okiratban az alapítvány szervezeti egységét jogi személynek nyilváníthatja.2013. évi V. törvény 3:391. § (3) bek.
A kuratórium
A kuratórium az alapítvány ügyvezető szerve. A kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői.2013. évi V. törvény 3:397. § (1) bek. A kuratórium három természetes személyből áll, akik közül legalább kettőnek állandó belföldi lakóhellyel kell rendelkeznie.2013. évi V. törvény 3:397. § (2) bek. Az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis.2013. évi V. törvény 3:397. § (3) bek. Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis.2013. évi V. törvény 3:397. § (4) bek. Az alapító az alapítvány egyszemélyes ügyvezető szervéül kurátort nevezhet. A kurátorra a kuratóriumra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.2013. évi V. törvény 3:397. § (5) bek.
3:398. § A kuratóriumi tagsággal kapcsolatos előírások 3:399. § A kuratórium működése 3:400. § A felügyelőbizottság 3:401. § Egyéb alapítványi szervek 3:402. § Az alapítvány átalakulása 3:403. § Az alapítvány megszűnése 3:404. § A jogutód nélkül megszűnő alapítvány vagyona
Története Magyarországon