Ziffer Sándor (Cziffer) (Eger, 1880. május 5. – Nagybánya, 1962. szeptember 8.) magyar festő, érdemes művész. Mind a magyarországi, mind a romániai festészeti mozgalmakban fontos szerepet töltött be. A nagybányai művésztelep második nemzedékének kiemelkedő festője, mestere és művészetszervezője.
Életpályája
Az Iparművészeti Iskolában tanult Budapesten, majd a müncheni akadémiára ment, ahol Hans-Joachim Rauppnál tanult, majd Anton Ažbe iskoláját látogatta. Itthon 1904-től Hollósy Simon volt a mestere. 1906-tól a nagybányai művésztelepen festett. Közben tapasztalatokat szerzett Párizsban, Berlinben, Hamburgban és újra Münchenben. Ezekben a városokban alkotásait is bemutatta kiállításokon.
Magába szívta a posztimpresszionisztikus, majd az expresszionista és a kubista stílusirányzatok formajegyeit. Nagybányán ő a neósok csoportjába tartozott. 1908-1911-ig tagja volt a Szinyei Merse Pál által vezetett MIÉNK művészcsoportnak.
1918-ban végleg Nagybányán telepedett le, ahol 1935-1945-ig tanított, s korrigálta a festőnövendékek rajzait, festményeit. Számos romániai magyar és román festőnek, köztük Karácsony Jánosnak, Agricola Lídiának Ziffer volt a mestere. Ziffer nemcsak kiváló festő, hanem kiváló rajzoló is volt, néhány festménye szinte grafikus hangvételű, például a Morgó völgye c. alkotása 1923-ból, természetesen kifejezetten grafikai alkotásai is vannak, köztük Nő macskával címmel.
A Nagybányán helyben maradt magyar művészek többsége a második világháború után valóságos nyomorszinten élt. Még Ziffer Sándor is nehezen jutott társadalmi elismeréshez. Vida Géza szobrászművész érdeme, hogy 1950-ben az idős mester személyi nyugdíjat kaphatott, s majd 1954-ben Munkaérdemrenddel tüntették ki.
1957-ben Nagybányán és Kolozsvárott gyűjteményes kiállítást rendeztek műveiből.
1962-ben Nagybányán érte a halál, a nagybányai (volt református) temetőben helyezték örök nyugalomra. bélyegkép|jobbra|Ziffer Sándor síremléke a nagybányai reformátusA Zazar patak jobb partján, a Virághegy alsó lejtőin elterülő temető az Osztrák–Magyar Monarchia idején a kálvinisták és a lutheránusok temetkezési helye volt, később ide temetkeztek a görögkatolikusok, majd az ortodox román polgárok. Adatok forrása: Murádin Jenő - Szűcs György: Nagybánya száz éve. Miskolc-Nagybánya, 1996. 174-175. p. temetőben
Művészete
A századelő modern festői irányzatait össze tudta egyeztetni a nagybányai plein air hagyományokkal, soha nem engedett az epigonoknak, mindig friss, színes, dekoratív, expresszív, s racionálisan átgondoltak voltak az ő alkotásai. Alkotói korszakának csúcspontja a két világháború közti időszakra esik. Később baleset érte, a második világháború után már csak műtermének ablakából tudott festeni.
Emlékkiállítások 1996-ban Nagybányán és Budapesten, 1998-ban Budapesten, 2004-ben és 2007-ben szülővárosában, Egerben rendeztek műveiből kiállítást. Művei ott szerepeltek a Magyar Nemzeti Galéria 2006-os kiállításán, melyet Magyar Vadak Párizstól NagybányáigPosztumusz kiállító művészek: Berény Róbert, Czóbel Béla, Perlrott-Csaba Vilmos, Bornemisza Géza, Galimberti Sándor, Rippl-Rónai József, Tihanyi Lajos, Ziffer Sándor. címen rendeztek.
Művei közgyűjteményekbenLista Képzőművészet Magyarországon honlapja nyomán. (válogatás)
Nő macskával (Év. nélkül, szén, papír, 9,5 x 16 cm) Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár Önarckép (c. 1908, olaj, karton, 41 x 30 cm) Janus Pannonius Múzeum, Pécs Útkanyarban álló két gyerek Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Tájrészlet kerítéssel (1910-es évek eleje, olaj, vászon, 91,5 x 109 cm) MNG Hajók a Szajnán (1911, olaj, vászon, 46 x 61 cm) MNG Tájkép (1913, olaj, karton, 128,5 x 94,5 cm) MNG
A Morgó völgye (1923, olaj, vászon, 80 x 98 cm) Máramaros Megyei Múzeum, Nagybánya Vizimalom (1923 Olaj, vászon, 65 x 79,5 cm) JPM Nagybányai tájkép (1925 olaj, vászon, M.690 mm x Sz.553 mm) Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy
Nagybányai táj (1925, olaj, vászon, 80 x 98 cm) Máramaros Megyei Múzeum, Nagybánya A régi pénzverde (1932, olaj, vászon, 80 x 100 cm) Művészeti Múzeum, Kolozsvár Nagybányai tájkép (1933 olaj, vászon; M.745mm x Sz.995mm) Önarckép (1936 MNG) Leány korsóval (1941 olaj, vászon; M.1000 mm X Sz.675 mm; Székely Nemzeti Múzeum)
Társasági tagság
MIÉNK (1908-1911) Nagybányai Festők Társasága (NFT) (1911-1937)
Források
Jegyzetek
További információk
Borghida István: Ziffer Sándor. Kriterion, Bukarest, 1980 (Ser. Művészeti kismonográfiák) Ziffer Sándor síremléke Nagybányán Ziffer Sándor élete, munkássága az artportalon Festményei a Képzőművészet Magyarországon honlapján Magyar zsidó lexikon Ziffer Sándor aláírása, fotója és 266 festménye, grafikája fotóval Van, aki marad... Ziffer Sándor (1880. május 3., Eger–1962. szeptember 8., Nagybánya) festőművész kiállítása; kurátor Szűcs Erzsébet; Szt. István Király Múzeum, Székesfehérvár, 2019 (A Szent István Király Múzeum közleményei D. sorozat)
Kategória:Magyar festők Kategória:Romániai magyar festők Kategória:Egriek Kategória:Nagybányaiak Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1880-ban született személyek Kategória:1962-ben elhunyt személyek