Az EU-szerződések (más néven alapszerződések vagy alapító szerződések) alkotják az Európai Unió jogi alapját, az ún. elsődleges (primer) jogot.
Jelenlegi szerződések
Alapító szerződések Az európai integrációt négy szerződés hozta létre: A párizsi szerződés, mely létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK), 1951. április 18-án írták alá, 1952. július 23-án lépett hatályba és 2002. július 23-án járt le. Az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) létrehozó szerződés Az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) létrehozó szerződés, amelyet – az Európai Atomenergia Közösség (Euratom)-szerződéssel együtt – Rómában írtak alá 1957. március 25-én, és 1958. január 1-jén lépett hatályba. A két szerződés közös neve „római szerződések”. Magában a „római szerződés” az EGK-szerződést jelenti. A 2009. január 1-jén életbe lépett Lisszaboni szerződés után az EGK-szerződést átnevezték "Az Európai Unió működéséről szóló szerződés"-re. A maastrichti szerződés, melyet 1992. február 7-én írtak alá, és 1993. november 1-jén lépett hatályba. Az Európai Gazdasági Közösség nevét „Európai Közösségre” (EK) változtatta és új kormányközi szerkezetet vezetett be: az Európai Közösségek (ESZAK, EK, Euratom), a közös kül- és biztonságpolitika, a bel- és igazságügyi együttműködés alkotja az Európai Unió három pillérét. A gazdaság mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a közös európai politika.
Kiegészítő szerződések A későbbi reformok jelentős intézményi változásokat hoztak, kibővítették az uniós hatásköröket: Az Európai Közösségek egységes Tanácsának és egységes Bizottságának létrehozásáról szóló szerződés (aláírva 1965. április 8-án, Brüsszelben, hatályba lépett 1967. július 1-jén, a három európai közösségnek egy közös Bizottságot és Tanácsot adott. Az amszterdami szerződés, amelyet 1997. október 2-án írtak alá, és 1999. május 1-jén lépett hatályba. A nizzai szerződés, amelyet 2001. február 26-án írtak alá, és 2003. február 1-jén lépett hatályba.
Bővítési szerződések
Az alapító szerződéseket kiegészítették, amikor új tagállam csatlakozott: 1973: Dánia, Írország, Norvégia és az Egyesült Királyság belépéséről szóló okmány, Brüsszelben 1972. január 22-én írták alá (Norvégia nem ratifikálta és nem csatlakozott az EU-hoz.) 1981: Görögország belépéséről szóló okmány, Athénban írták alá 1979. május 28-án. 1986: Spanyolország és Portugália belépéséről szóló okmány, Madridban és Lisszabonban írták alá 1985. június 12-én. 1995: Ausztria, Svédország, Finnország és Norvégia belépéséről szóló okmány, Korfun írták alá 1994. június 24-én (Norvégia ezt sem ratifikálta.) 2004: 2003-as csatlakozási szerződés, Athénban írták alá 2003. április 16-án. (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia). 2007 : 2005. április 25-én Bulgária és Románia Luxembourgban aláírják a csatlakozási szerződést. 2007. január 1-jén teljes jogú taggá váltak.
Költségvetési szerződések Az 1970. évi költségvetési szerződést 1970. április 22-én, Luxemburgban írták alá, és 1971. január 1-jén lépett életbe. Az 1975. évi költségvetési szerződést 1970. július 22-én, Brüsszelben írták alá, és 1977. június 1-jén lépett életbe.
Alkotmányos szerződés A köznyelvben „európai alkotmánynak” nevezett alkotmányos szerződés szeretné egyszerűsíteni a meglévő, néhol egymást átfedő szerződéseket. 2004. október 29-én írták alá, azonban a franciaországi és a hollandiai népszavazások elutasító eredménye nyomán a tervekkel ellentétben 2006. november 1-jén nem lépett életbe, bár a tagállamok többsége ratifikálta.
Kategória:Európai Unió Kategória:Nemzetközi szerződések