Radnóti Zsuzsa (Budapest, 1938. február 12. – Budapest, 2026. március 31.Meghalt Radnóti Zsuzsa. Nepszava.hu. 2026. márc. 31.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar dramaturg, a Vígszínház egykori dramaturgiai vezetője és a Magyar Színházi Társaság Dramaturgok Céhének volt elnöke, érdemes művész. Örkény István (1912–1979) Kossuth-díjas író özvegye.
Életpályája Szülei Radnóti István (1904–1962)Édesapja gyászjelentése és Poór Etelka (1905–1994)Édesanyja gyászjelentése voltak. 1958–1963 között végezte el az ELTE BTK magyar–német szakát. 1963-ban dramaturgként került a Vígszínházhoz, majd a Dramaturgia vezetője lett. 2009-ben megvált a színháztól, azóta vendégdramaturgként jár vissza.
Színházi munkássága középpontjában a kortárs magyar dráma áll. A Zalaegerszegi Színházból indult Nyílt Fórumnak, a mai magyar dráma évenként megrendezendő tanácskozásának egyik alapítója és szervezője volt. (A rendezvény 2001 nyara óta a Pécsi Színházi Találkozó keretein belül működött, majd 2016-ban új szervezeti formában alakult át.) A Pécsi Nyílt Fórum és a Petőfi Irodalmi Múzeum felolvasó-színházi estéinek egyik szervezője és dramaturgja volt.
Tanított az ELTE Irodalomtörténeti Intézetében Irodalom és adaptáció címen kortárs magyar drámát. Vendégtanár a Színház- és Filmművészeti Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen, kortárs magyar drámatörténetet és gyakorlati dramaturgiát ad elő. Társ-tanár volt a Spiró György vezette Vígszínházi Drámaíró Iskolában. Meghívott előadóként adott órákat a Veszprémi Pannon Egyetemen.
A Digitális Irodalmi Akadémia Spiró György-szakértője 1998-tól, és Örkény István-szakértője 2014-től.
2019-ben megalapította a Kortárs Magyar Dráma-díjat, amelyet minden év februárjában adnak át.
Munkássága Nagy szerepe volt a fiatal magyar dráma 1970-es évekbeli kibontakozásában. Férje halála óta gondozza hagyatékát és az életművét. Kortárs magyar drámával foglalkozik. A színházi élet szervezésében is tevékeny részt vállalt.
Magánélete 1965-ben kötött házasságot Örkény István (1912–1979) íróval. 1971-től a Pasaréti út 39-ben laktak.
Halála Azon a napon hunyt el 2026-ban, amikor az általa alapított Kortárs Magyar Dráma-díjat adták át. Egyben ezen a napon, március 31-én bejelentették, hogy az egészségi okokból távol maradó alapító az átadóra eljuttatott köszöntő szövegében azt üzente, hogy a díj működtetésének jogát – változatlan céllal – a Magyar Színházi Társaság részére adja át.Térey János (posztumusz), Selmeczi Bea és Szikora János nyerte a Kortárs Magyar Dráma-díjat A Nibelung-lakóparkért. Fidelio.hu. 2026. márc. 31.
2026. május 7-én helyezték végső nyugalomra a Vígszínház és a Kulturális és Innovációs Minisztérium saját halottjaként a Farkasréti temetőben.
Dramaturgiai munkái
Prózai színművek Szakonyi Károly: Adáshiba Örkény István: Macskajáték; Pisti a vérzivatarban Bereményi Géza: Légköbméter Csurka István: Eredeti helyszín; Házmestersirató Örkény István – Nemeskürty István: A holtak hallgatása Weöres Sándor: Kétfejű fenevad Nádas Péter: Találkozás Esterházy Péter: Búcsúszimfónia; Rubens és a nemeuklideszi asszonyok Márton László: A nagyratörő; Az állhatatlan; A törött nádszál Spiró György: Elsötétítés; Príma környék; Kvartett Borbély Szilárd: Az olaszliszkai Márai Sándor: Hallgatni akartam (a regény monodráma-változata) Esterházy Péter: Mercedes Benz (felolvasószínházi bemutató)
Zenés színművek Déry Tibor – Pós Sándor – Presser Gábor – Adamis Anna: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról Sarkadi Imre – Ivánka Csaba – Szörényi Levente – Bródy János: Kőműves Kelemen Horváth Péter – Presser Gábor – Sztevanovity Dusán: A padlás Fejes Endre – Presser Gábor: Jó estét nyár, jó estét szerelem Spiró György – Másik János: Ahogy tesszük Békés Pál – Geszti Péter – Dés László: A dzsungel könyve Dés László – Geszti Péter – Grecsó Krisztián: A Pál utcai fiúk (Molnár Ferenc azonos című regénye nyomán)
Filmdramaturgiai munkái In memoriam Ö.I. (magyar portréfilm, 1983) – dramaturg http://port.hu/adatlap/film/tv/in-memoriam-o-i-in-memoriam-o-i/movie-47310 In memoriam Ö. I. Fekete Péter (operettfilm, 1993) – dramaturghttp://port.hu/adatlap/film/tv/fekete-peter-fekete-peter/movie-119661 Fekete Péter operettfilm, 150 perc, 1993
Művei
Önálló kötetek Cselekvésnosztalgia. Drámaírók színház nélkül. Budapest, 1985, Magvető Mellékszereplők kora. Magyar drámák a nyolcvanas években. Budapest, 1991, Széphalom A próféta színháza. Füst Milán drámáiról. Pécs, 1993, Jelenkor Lázadó dramaturgiák. A 20/21. századi modern magyar drámairodalomról; Drámaíró-portrék. Budapest, 2003, Palatinus Megmozdult irodalom. Válogatás Radnóti Zsuzsa írásaiból és közéleti megszólalásaiból; összeáll., szerk. Légrádi Gergely; Kossuth, Budapest, 2021
Nem önálló kötetben szereplő tanulmányok Chagall a Vitkovics Mihály utcában. Utószó Kornis Mihály: Ki vagy te című drámakötetéhez, Magvető, 1986 Átváltozások. Utószó az Átváltozások című drámaantológiához, Magvető, 1987 Magányra ítélve. Utószó Tolnai Ottó: Végel(ő)adás című drámakötetéhez. Budapest, 1996. Neoprológus Pro és kontra a magyar drámáról. Alföld, 1997/2. „Színházilag gondolkodni”. Fodor Géza új kötetéről. Élet és Irodalom, 1998. nov. 20. Az ősbemutató felelőssége. Háy János drámáiról. Kritika, 2005/2. A befogadottak. A kilencvenes évtized drámaírói. Kritika, 2000/5. A magyar posztdramatikusok; Az irodalmi drámától a színpadi szövegig. Irodalomtörténet, 2005/3. Újrealizmus és kortárs magyar dráma. Hamvai Kornél drámakötetéről. Jelenkor, 2006/6. Évadkörkép. Napút, 2007/7. Országok, városok, világok pusztulása. Utószó Spiró György: Drámák. Átiratok I. című kötetéhez. Budapest, 2008. Scolar Tetűetüd és Lágeroperett. Jelenkor, 2009/6. Apokalipszis holnap. Színház, 2010/2. A Háy-saga. Hajónapló, 2010/4. A drámai fordulat. Napút, 2011. április A titokzatos Borbély Szilárd-drámák. Jelenkor, 2013. június A pesti magyar komédia és Székely Csaba trilógiája. Jelenkor, 2014. június Borbély Szilárd emberi és írói szenvedéstörténete. Jelenkor, 2015. június Esterházy Péter nemeuklideszi drámái. In.: A megrendülés segédigéi. Budapest, 2016. Noran Libro Esterházy Péter drámáiról, első sorban történelmi revüjéről, a Mercedes Benzről (Székfoglaló előadás a Széchényi Irodalmi és Művészeti Akadémián), 2016, (A mellőzött drámaírói életmű címen, bővített, átdolgozott változat, Jelenkor, 2017 június ). A történelem színháza Közép- Európában (Visky András drámáiról), in.:Mellékzörej (Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó – Koinónia, Budapest-Kolozsvár, 2017)
Szakmapolitikai publicisztikák Alföldi Róbert színháza (Népszabadság, Hétvége 2010. július 10.) A kollektív felejtés ellen (Népszabadság Hétvége, 2014. június 7.) Alföldi Róbert nem meghosszabbított igazgatói kinevezéséről, és az erről készült Salamon András-filmről Utazás az éjszaka mélyére (Népszabadság, 2011. november 19.). Dörner György kinevezéséről az Új Színház élére A Trafó-szindróma (Népszabadság, Hétvége, 2012. szeptember 1.) A Trafó vezetőváltása körüli anomáliákról Amikor belobban a mű körül a levegő (Népszabadság, 2013. szeptember 14.) Interjú az Alföldi Róbert István, a király-rendezése körül kirobbant politikai hecckampányról, kérdező: Szemere Katalin Egy álságos döntéssorozat anatómiája (Népszabadság, 2013. december 13.) A 2013-as színházigazgatói pályázatok problematikusságáról Hatalom – Művészet 9–0 (Népszabadság, 2016. április 6.). A Dunaújvárosi Színház igazgatói pályázatának szabálytalanságairól
Kötetszerkesztések Dinamit. Fiatal drámaírók antológiája. Bp. 1983. Magvető Átváltozások. Kortárs drámák antológiája. Utószó, Átváltozások címen Budapest, 1987. Magvető Békés Pál: A női partőrség szeme láttára. Három komédia. Budapest, 1992. Prológus Nyílt Fórum Füzetek. Fiatal drámaírók antológiája. Közös szerkesztés, minden évben, 1992–2015 között. Tolnai Ottó: Végel(ő)adás. Válogatott drámák. Budapest, 1996. Neoprológus Beszélgetések Szabó István filmrendezővel. Budapest, 1995. Pesti Szalon Harmincból öt. Örkény-ösztöndíjas drámaírók antológiája 1998–2003. Budapest, 2003. NKÖM Szabálytalan portrék Várkonyi Zoltán Vígszínházából. 110 éves a Vígszínház; szerk. Kővári Orsolya, Radnóti Zsuzsa; Vígszínház, Budapest, 2006 Színház és diktatúra a 20. században (Társszerkesztés Lengyel Györggyel, és az Epilógus 2. fejezet írója: A hetvenes–nyolcvanas évtized). Corvina, 2011 Lázár Egon: Visszapillantó. (Színházi évtizedek) Corvina, 2014 (társszerkesztés Deres Péterrel) Lázár Egon: Ráadás, Corvina, 2017
Díjai, elismerései Bálint Lajos-vándorgyűrű (1977) Jászai Mari-díj (1980) Roboz Imre-díj (1996) A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1996) Harsányi Zsolt-díj (1999, 2017) Pro Cultura Urbis-díj (2002) Érdemes művész (2003) Hevesi Sándor-díj (2009) Krisztina-díj (2013) Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja (2013) Színikritikusok Díja – Életműdíj (2017) Kossuth-díj (2017) Hazám-díj (2019) Art is Business-díj (2019) Budapest II. kerület díszpolgára (2021) Komlós Aladár-díj (2023)
Jegyzetek
Források
Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek
További információk Petőfi Irodalmi Múzeum – Radnóti Zsuzsa Kortárs magyar írók
dramaturg.hu
Kategória:1938-ban született személyek Kategória:2026-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar színházi dramaturgok Kategória:Magyar nők Kategória:Jászai Mari-díjasok Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Harsányi Zsolt-díjasok Kategória:Roboz Imre-díjasok Kategória:Pro Cultura Urbis díjasok Kategória:Hevesi Sándor-díjasok Kategória:A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai Kategória:Hazám-díjasok Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A Magyar Érdemrend lovagkeresztjének kitüntetettjei Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek