Az égi egyenlítő (ekvátor) a Föld egyenlítősíkjának az éggömbbel alkotott metszésvonala. Merőleges a Föld forgástengelyére, és ~23,5°-kal hajlik el az ekliptikától (a Nap pályájától).
bélyeg|jobbra|280px|A Föld forgástengelyének elhajlása következtében az egyenlítő síkja és az ekliptika síkja mintegy 23,5°-os szöget zár be egymással
Az égi egyenlítő az alapsíkja az I. és a II. ekvatoriális koordináta-rendszernek. Az égi egyenlítő közelében lévő égi objektumok a Föld egész területéről láthatók, de legnagyobb magasságukat a trópusok fölötti égbolton érik el. Az égi egyenlítő jelenleg az alábbi csillagképeken halad át:
Cet csillagkép Bika csillagkép Eridanus csillagkép Orion csillagkép Egyszarvú csillagkép Kis Kutya csillagkép Hydra csillagkép Szextáns csillagkép Oroszlán csillagkép Szűz csillagkép Kígyó feje Kígyótartó csillagkép Kígyó farka Sas csillagkép Vízöntő csillagkép Halak csillagkép
A precesszió hatása Az égi egyenlítő és az általa érintett csillagképek kapcsolatáról az alábbi érdekességet lehet megemlíteni.
Amint a csillagképek cikkben olvasható, ezen égi objektumok az éggömbhöz rögzítettek, míg az égi egyenlítő a precesszió következtében lassan elmozdul, így az, hogy az ekvátor mely csillagképeken halad át, időben változik. A konstellációk határvonalának kijelölésekor az 1875-ös epochát használták: eszerint a Kis Kutya déli és az Eridánusz északi határa az akkori égi egyenlítőre esett. A precesszió hatása e két csillagképnél egyformán jelentkezik: 1875 előtt az égi egyenlítő nem érintette őket, azóta viszont egyre jobban tolódik el a konstellációk belseje felé.
Források
Csaba György: Csillagjóslás, legenda és valóság, Minerva, 1986
Kategória:Szférikus csillagászat