A megyei város a városok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1930 és 1950 között. A közigazgatás rendezéséről szóló 1929. évi XXX. törvénycikk szerint az addigi rendezett tanácsú városok elnevezése megyei városra változott. Az elnevezés arra utalt, hogy e városok, ellentétben a törvényhatósági jogú városokkal, valamely vármegyéhez tartoztak. A módosítás a városok belső közigazgatási szervezetének átalakításával, a városi tanácsok megszüntetésével függött össze, a korábban testületileg intézett ügyek nagy részét ezentúl a polgármester személyesen intézte.
Megyei városok 1930–1950 1930 és 1950 között összesen 78 település viselte a megyei városi rangot, közülük 35 mindvégig.
Az 1930-ban megyei várossá alakult rendezett tanácsú városok száma 45 volt. Közülük Hajdúhadház 1935-ben elveszítette ezt a címet, Pestszentlőrinc viszont 1936-ban nyerte el, így 1938-ig ismét 45 volt a számuk.
1938 és 1941 között Magyarország négy alkalommal szerzett vissza a trianoni békeszerződéssel elszakított területeiből egyes részeket. A visszatért területeken 1918-ban kilenc törvényhatósági jogú város volt (beleértve a kettéosztott Komáromot is) és 27 rendezett tanácsú város. Az előbbiek mindegyike visszakapta törvényhatósági jogállását, Komárom két része pedig ismét egyesült. Az egykori rendezett tanácsú városok Jolsva és Kolozs kivételével megyei várossá alakultak, Ungvár azonban hamarosan átalakult törvényhatósági jogú várossá. A Romániától visszatért területen két új megyei város is alakult: Bánffyhunyad és Nagyszalonta. Az átszervezések eredményeként tehát 1944-ben a megnagyobbodott országterületen összesen 70 megyei város volt.
1945-ben visszaálltak az 1937 végén érvényes határok és a megyei városok köre is az akkori, így számuk ismét 45 lett. A következő öt év során 5 település alakult megyei várossá, viszont 3 megyei város törvényhatósági jogú város lett, majd 1950. január 1-jén, Nagy-Budapest létrehozásával 7 megyei várost Budapesthez csatoltak. Mindezek eredményeképpen 1950 nyarán, amikor a tanácsrendszer bevezetésével e rang megszűnt, a megyei városok száma 40 volt.
A trianoni országhatárokon belül NévVármegyeBalassagyarmatNógrád és Hont1938–45-ben Nógrád, 1945–50-ben Nógrád-Hont, 1950-ben Nógrád megyeBékéscsaba1948-ban törvényhatósági jogú várossá alakultBékésBudafok1950-ben Budapesthez csatoltákPest-Pilis-Solt-KiskunCeglédPest-Pilis-Solt-Kiskun1950-ben Pest megyeCsepel1949-ben alakult megyei várossáPest-Pilis-Solt-KiskunCsongrádCsongrádEgerHevesEsztergomKomárom és Esztergom1938–45-ben Esztergom, 1945–50-ben Komárom-Esztergom, 1950-ben Komárom megyeGyöngyösHevesGyulaBékésHajdúböszörményHajdú1950-ben Hajdú-Bihar megyeHajdúhadház1935-ben városi rangját feladva nagyközséggé alakultHajdúHajdúnánásHajdúHajdúszoboszlóHajdúHatvan1945-ben alakult megyei várossáHevesJászberényJász-Nagykun-Szolnok1950-ben Szolnok megyeKalocsaPest-Pilis-Solt-Kiskun1950-ben Bács-Kiskun megyeKaposvár1945-ben törvényhatósági jogú várossá alakultSomogyKarcagJász-Nagykun-SzolnokKiskunfélegyházaPest-Pilis-Solt-KiskunKiskunhalasPest-Pilis-Solt-KiskunKispestPest-Pilis-Solt-KiskunKisújszállásJász-Nagykun-SzolnokKomárom1939 és 1945 között törvényhatósági jogú város volt, újraegyesülve az északi városrésszelKomárom és EsztergomKőszegVasMakóCsanád, Arad és Torontál1945–50-ben Csanád, 1950-ben Csongrád megyeMezőtúrJász-Nagykun-SzolnokMohácsBaranyaMosonmagyaróvárneve 1939-ig Magyaróvár, amikor Mosonnal egyesült Mosonmagyaróvár névenGyőr, Moson és Pozsony1945–50-ben Győr-Moson, 1950-ben Győr-Sopron megyeNagykanizsaZalaNagykőrösPest-Pilis-Solt-KiskunNyíregyházaSzabolcs és Ung1938–50-ben Szabolcs, 1950-ben Szabolcs-Szatmár megyeOrosháza1946-ban alakult megyei várossáBékésÓzdBorsod-Gömör1950-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyePápaVeszprémPestszenterzsébetneve 1932-ig Pesterzsébet voltPest-Pilis-Solt-KiskunPestszentlőrinc1936-ban alakult megyei várossáPest-Pilis-Solt-KiskunRákospalotaPest-Pilis-Solt-KiskunSalgótarjánNógrád és HontSátoraljaújhelyZemplénSzekszárdTolnaSzentendrePest-Pilis-Solt-KiskunSzentesCsongrádSzolnokJász-Nagykun-SzolnokSzombathelyVasTatabánya1947-ben alakult megyei várossáKomárom-Esztergom1950-ben Komárom megyeTúrkeveJász-Nagykun-SzolnokÚjpestPest-Pilis-Solt-KiskunVácPest-Pilis-Solt-KiskunVeszprémVeszprémZalaegerszegZala
Az 1938 és 1945 között visszaszerzett területeken NévHonnanMikorVármegyeBeregszászCsehszlovákiától1938Bereg1939–40-ben Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegyeÉrsekújvárCsehszlovákiától1938Nyitra és Pozsony1918 előtt Nyitra vármegyeKomárom (észak)1939-ben újraegyesülve a déli városrésszel törvényhatósági jogú várossá alakultCsehszlovákiától1938KomáromLévaCsehszlovákiától1938Bars és Hont1918 előtt Bars vármegyeLosoncCsehszlovákiától1938NógrádMunkácsCsehszlovákiától1938BeregRimaszombatCsehszlovákiától1938Gömör és KishontRozsnyóCsehszlovákiától1938Gömör és KishontUngvár1939-ben törvényhatósági jogú várossá alakultCsehszlovákiától1938UngBánffyhunyad1918 előtt nem volt városRomániától1940KolozsBeszterceRomániától1940Beszterce-NaszódCsíkszeredaRomániától1940CsíkDésRomániától1940Szolnok-DobokaFelsőbányaRomániától1940SzatmárGyergyószentmiklósRomániától1940CsíkKézdivásárhelyRomániától1940HáromszékMáramarosszigetRomániától1940MáramarosNagybányaRomániától1940SzatmárNagykárolyRomániától1940SzatmárNagyszalontaRomániától1940BiharSepsiszentgyörgyRomániától1940HáromszékSzamosújvárRomániától1940Szolnok-DobokaSzászrégenRomániától1940Maros-TordaSzékelyudvarhelyRomániától1940UdvarhelySzilágycsehRomániától1940SzilágyZilahRomániától1940SzilágyMagyarkanizsaJugoszláviától1941Bács-BodrogZentaJugoszláviától1941Bács-Bodrog
Jegyzetek
Kategória:Magyar történelmi államszervezet