A viharharang főleg szőlőhegyeken, gyümölcsösökben, tanyás területeken felállított harang, melynek a népi vallásos hagyomány szerint vihar- és főleg jégesőelhárító hatása van. A fennmaradt írásos emlékek szerint már a középkorban létezett EurópaszerteBenjamin Franklin's science írta Cohen, I. Bernard, 118. oldal https://archive.org/details/benjaminfranklin00iber/page/118/mode/2up a harangok viharűző erejének hagyománya.
Magyarországon A török kiűzése után lassan benépesedő Szeged környéki tanyavilágban telepített „szőlőhögyek” szinte mindegyikét csőszök vigyáztak. Általában a csőszház mellé állítottak keresztet, viharharangot, amellé pedig harangbódét a „högygazdák”. A csősz feladata volt a szőlő védelme, ami vihar esetén abból is állt, hogy a szakadó esőben a harangbódé alá állva húzza a harangot, és közben imádkozzon.
Jégeső közeledtével a csősz kötelessége volt a vihar elé harangozni, hogy Isten segítésével oszlassa szét a felhőket. A harang a katolikus egyházban a szentelmények közé tartozik. A harangozás viharűző szerepét kétféleképpen magyarázzák: a régebbi szemlélet szerint a harang hangja fölfelé száll, így az Úristen is meghallja, és megszünteti a jégesőt. A másik magyarázat szerint a harang kibocsátotta hanghullámok megrezegtetik a levegőt, s így szétoszlatják a viharfelhőket.
Jegyzetek
További információk A hitélet népi hagyományai Csőszbértől a Szentháromság vasárnapjáig, film a lápastavi fogadalmi miséről, *Grynaeus Tamás: Sacralis kisemlék−kutatás Magyarországon, Acta Ethnologica Danubiana 8–9., 2007 Kiss Gábor Gergely: Bogár, Vezér és a viharharang, Délmagyarország, 2006. november 22. Lápastói Búcsú Zsombón ifj. Lele József: Vihar elleni harangozási szokások Zákányszéken Timár Kriszta: Szabadtéri mise Zsombón jégverés ellen, Délmagyarország, 2010. május 31. Varga Ferenc: Domaszéki viharharangok és körösztök, Szegedi Könyvtári Műhely 24., 1985/2–3. Vass Erika: A népi vallásosság
Kategória:Néprajz