Theodor Hildebrandt ˙(Stettin (ma: Szczecin), 1804. július 2. – Düsseldorf, 1874. szeptember 29.) német festő.
Életpályája 1823-ban Friedrich Wilhelm von Schadow iskolájába iratkozott be és mesterével együtt 1826-ban Düsseldorfba költözött, 1829-ben pedig Németalföldre utazott. 1836-ban a düsseldorfi akadémia tanára lett. Első művei színpadias, romantikus alkotások voltak, ám csakhamar szakított addigi irányával és a németalföldi mesterek befolyása alatt a realizmushoz közeledett, de a düsseldorfi iskola hagyományaival nem szakított. Későbbi művei kevésbé jelentősek.
Művei Első művei Faust és Mefistofeles (1824), Faust és Margit a börtönben, Lear király Cordelia holtteteménél, Romeo és Julia; Tankred és Klorinda; Judit és Holofernes, Új irányának legkitűnőbb képviselői thumb|right|Harcos és gyermeke A rablók (1829), a Harcos és gyermeke (1832); A beteg tanácsos és leánya; A mesemondó nő; A négy éneklő fiu a templomban; IV. Eduárd angol király fiainak meggyilkolása (Berlin, nemzeti képtár). Későbbi művei Wolsey bibornok fogadtatása a kolostorban; VIII. Henrik; Othello Brabantionak és Desdemonának elbeszéli tetteit; Lear király Cordelia megpillantásakor föleszmél őrültségéből; Julia kiissza az altatószert; Arthur és de Burgh; Cordelia a Kenthez irt levelet olvassa; Doge és leánya; Levelet olvasó olasz nő; Karácsonyest.
Források A Pallas nagy lexikona
További információk Research on Theodor Hildebrandt
Kategória:Német festők Kategória:1804-ben született személyek Kategória:1874-ben elhunyt személyek Kategória:Szczeciniek