A grönlandi norvég nyelv a norvég nyelv kihalt utódnyelve, amelyet a Grönlandon a 10–15. században élt norvég vikingek használtak. A kutatók eddig 80 darab viking rúnákkal, grönlandi norvégul írt szöveget találtak.
A tudósok egyelőre nehezen tudják meghatározni, milyen jellegzetességekkel bírhatott a grönlandi norvég, s leginkább a hangsúlyváltozás és a hanglejtés megfejtése okoz gondot. Annyi valószínű, hogy a grönlandi a nyugati norvég nyelvjárásokból alakult ki, s az archaikus óészaki nyelv jellegzetességeivel is bírt. Legközelebbi rokonai az izlandi és a feröeri nyelv.
Azt sem lehet megállapítani, milyen nyelvjárásai lehettek. A norvég telepek a sziget nyugati és keleti oldalán voltak, amelyet szárazföldön keresztül nem, csak a part mentén, vagy hajóval lehetett megközelíteni. Az írásos feljegyzések nem adnak elég információt arról, hogy melyiket mely nyelvjárásban írták, de nem elképzelhető, hogy a földrajzi eltérések miatt nagyobb eltérések lehettek a grönlandi norvég nyelvjárásai között .
A grönlandi norvég az őslakó eszkimók inuktitut nyelvéből is rengeteget kölcsönzött, amelyet grönlandi nyelvnek, vagy kalaallisut nyelvnek neveznek. Így például a grönlandi vikingek önmagukat Kalaaleq-nek nevezték, amely annyit tesz, hogy grönlandi. A Kalaaleq név szintén a grönlandi eszkimók önelnevezése. Más tudósok viszont elvetik, hogy a szó inuit kalaallisut eredetű lenne, ők inkább az óészaki Skrælingr-t tartják a Kalaaleg szó ősének, s amit inkább az eszkimók vettek át a grönlandi norvégoktól.
A viking kolonizáció Norvégiából 982-ben indult el, amelyet részben motivált a zsarnok viking királyok uralma az anyaországban. Emiatt menekült tömegek Izlandra, Feröerre és Grönlandra. Grönland meghódítása Izlandról indult, ezért nemcsak norvégok, hanem izlandiak is érkeztek a szigetre. Az északi sarkkör közelében fekvő szigetek a 13. századig szabadok maradtak. Bár Grönlandnak szoros kapcsolatokat kellett fenntartania Norvégiával, mert a terület kedvezőtlen minősége miatt számos termékből behozatalra szorult, ezért Norvégiából importáltak vasat és fát, de még élelmiszert is, ebből következően az európai lakossága szigeten talán néhány ezer fő maradt ,Háborúk, járványok, technikák de az éghajlat és a nagy földrajzi távolság következtében a grönlandi norvég és az anyaországi norvég között már egy-két évszázadon belül jelentős eltérések alakultak ki. Az izlandi populáció ekkor még túl kicsi és szegény volt, hogy segíthesse a grönlandiakat, épp ezért az izlandi nem is befolyásolta nagyon a grönlandi nyelvet.
A grönlandi norvég legrégibb írott emléke az ún. kingigtorssuaqi rúnakő, ezt egy eszkimó találta meg Upernavikban, 1824-ben, és amelyet teljesen nem tudtak megfejteni. Ha jól fejtették meg a rúnajeleket, akkor ez az 1244. május 7-én született írás a grönlandi norvég nyelv első írásos emléke, amely viking harcosok nevét tartalmazza. A szöveg bonyolult felépítése jól tükrözi, mennyire átalakult a grönlandi norvég az anyaországihoz képest.
Grönland 1261-ben vette fel a kereszténységet. Minden bizonnyal az új rendszerben a helyi norvég nyelvváltozatot használták továbbra is, így Grönland püspöke a liturgiában és a hivatalos ügyekben is a grönlandi nyelvet használta. Az őslakos eszkimók nyilván megtanulták szomszédaik nyelvét, hasonlóan a norvégok is elsajátították a eszkimó nyelvet.
A 15. században a kis jégkorszak kora köszöntött Grönlandra. Az éghajlat hűvösebbé válása rossz hatással volt az állattenyésztésre és növénytermesztésre, emiatt éhínség ütötte fel a fejét. Az inuitokkal is súlyos konfliktusok keletkeztek. Mivel a helyzet évről évre rosszabb lett, a vikingek elhagyták a szigetet, Izlandra, vagy vissza Norvégiába települtek, és szétszóródtak új hazájukban. A tudósok szerint legkésőbb a 16. századra halt ki teljesen a grönlandi norvég nyelv.
Jegyzetek
Fordítás
Források Bandle, Oskar (2002). The Nordic Languages : An International Handbook of the History of the North Germanic Languages : Volume 2. . Barnes, Michael (2005). "Language" in A Companion to Old Norse-Icelandic Literature and Culture, ed. by Rory McTurk. . Jahr, Ernst Håkon and Ingvild Broch (1996). Language Contact in the Arctic : Northern Pidgins and Contact Languages. .
Kategória:Germán nyelvek Kategória:Grönland Kategória:Holt nyelvek Kategória:Természetes nyelvek