250px|bélyegkép|jobbra|VII. Erik királyi pecsétje (1398) VII. Erik Vratislavsson vagy Pomerániai Erik (dánul: Erik VII af Pommern) (1382Révai nagy lexikona, VI. kötet (Dúc–Etele), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1912, 640. oldal – 1459. május 3.) norvég király III. Erik néven 1389-től 1442-ig, dán és XIII. Erik néven svéd király 1396-tól 1439-ig. Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár elsőfokú unokatestvére. Zsigmond meghívására 1424-ben Magyarországra látogatott és tiszteletére Budán nagy ünnepséget rendeztek.
Élete és uralkodása A pomerániai szláv herceg, VII. Vratiszláv (1363–1395) fiaként a Bogislav nevet kapta születésekor. Apja Luxemburgi Zsigmond magyar király anyjának, Pomerániai Erzsébet német-római császárné volt az öccse.FMG/Pomerania Anyja Mecklenburgi Mária, III. Henrik mecklenburgi herceg és Dániai Ingeborg lányaként IV. Valdemár dán király unokájaként látta meg a napvilágot.FMG/Mecklenburg I. Margit dán királynő Erik néven adoptálta és Norvégiában 1388-ban utódának jelölte ki, a Kalmari unió által egyesített Norvégia, Svédország és Dánia rendjei pedig 1396-ban ismerték el jövendőbeli királyuknak.
Reformelképzelései miatt gyorsan népszerűtlenné vált. Margit királynő halála után, 1412-ben vette át közvetlenül a hatalmat. Azt a célt tűzte ki magának, hogy egy a kalmari unio résztvevőit egy nagy dán államban egyesíti és elhódítja a Hanzától a balti-tengeri uralmat.A. Sz. Kan: A skandináv országok története (История скандинавских стан, Moszkva, 1971); Magyar kiadás: Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1976, fordította Gellért György és Dalos György, 57. oldal Erik 1415 és 1432 között a schleswigi Henrikkel viselt háborút, akit ki akart forgatni az örökségéből, 1432-ben azonban kénytelen volt erről lemondani. A Hanza-szövetséggel 1426 és 1435 között,Magyar Nagylexikon, 439. o. és a holsteini grófokkalPetr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter, 57. oldal vívott háborúja is sikertelen volt, melynek eredményeképpen a vordingborgi szerződés alapján a területet, mint örökölt hűbért VII. Adolf grófnak kellett átengednie. Népszerűtlenségét tovább növelve 1429-től Øresund-nál minden nem svéd illetőségű hajóra vámot vetett ki.Ez volt híres Sund-vám; rövid időn belül így a tengerszorosok a Dán Királyság valóság aranybányáivá lettek (vö.: Skandináv országok története, 57. oldal)
Erik minden eszközzel pártolta a skandináv és különösen a dán kereskedőket a hanzások rovására. Svédországot várnagyai kényére-kedvére bízta, ő maga csak ritkán látogatott el ide.Vilhelm Moberg: Népem története – Svédország a középkorban (Min svenska historia berättad för folket, Stockholm, 1972, 1973); Magyar kiadás: Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984, fordította Miszoglád Gábor, 225. oldal Bevezetett egy új adórendszert is, amelynek alapján készpénzt követelt alattvalóitól. A parasztok természetbeni adományait, a gabonát, vajat, húst szénát és egyebet pénzre váltásánál a várnagyok saját belátásuk szerint értékelhették, és aligha lehet kétség afelől, hogy általában áruk alatt fizettek a termékekért, a nyereséget pedig zsebre vágták. A kegyetlen holsteini háborúk és az alattvalókra terhelt rendkívül súlyos adók is gyűlöletessé tették nevét a három királyságban.
Erik belpolitikáját pedig már az abszolutizmus vonásai jellemezték. A kisbirtokos dán, sőt német nemesek közül engedelmes, hűséges helytartókat válogatott ki, és rájuk bízta a hűbérbirtokok kormányzását, amelyeket fokozatosan elvett a világi és az egyházi előkelőségektől. A század harmincas éveire kiéleződött az általános elégedetlenség, különösen Svédországban. Azzal pedig végképp betelt a pohár, hogy megszűnt a létfontosságú vas- és rézvásárlás és a sószállítás a Hanza-kereskedők részéről, mivel ezek hadban álltak Erikkel. A bányatulajdonosk és az ércbányász parasztok előharcosai lettek annak, hogy a svédek felkeljenek a királyi liga ellen.
A lázadás élére – 1434 júniusában – Engelbrekt Engelbrektsson bányatulajdonos kisnemes állt a svéd nép nemzeti hőse. Bár a felkelést Engelbrekt 1436-os meggyilkolása után leverték, ám hatására – 1437-ben – Karl Knutsson Svédországot hatalmába kerítette. A súlyos adók miatt és a trónöröklés kérdésében szembekerült országai rendjével, mire 1439-ben Svédországban felkelés támadt Erik ellen, ugyanakkor dániai Korsörben letették a trónról, mivel többnyire Dánián kívül tartózkodott és a pomerániai rokonait dán várakkal és uradalmakkal halmozta el. Ennek hírére Erik a dán koronázási jelvényekkel Gotland szigetére menekült, ahonnan zsoldba fogadott kalózai által pusztította a svéd partokat. 1449-ben végül visszatért Pomerániába és ott is fejezte be az életét.
Érdekességek Jeruzsálemi zarándoklata alkalmával Budán Zsigmond magyar király vendége volt 1424-ben. Munkája, a De origine gentis Danorum Lindenbrognak Scriptores rerum septentriopnalum és Gruternak a Chronicon chronicorum gyűjtewményeiben jelent meg.
Házasságai Erik Lundban, 1406. október 26-án kötött házasságot Lancasteri Filippával (1394. július 4. – 1430. január 6.), IV. Henrik angol király leányával, aki egy halva született fiút szült 1429-ben, amely végül az életébe került a királynénak is. Szeretője egy Cecilia nevű úrnő volt, akit állítólag titokban feleségül vett.
Megjelenése játékfilmben 2021-ben mutatták be Az észak királynője című, nagyszabású dán mozifilmet, Charlotte Sieling rendezésében, nemzetközi szereplőgárdával. A címszereplő Margit királynőt Trine Dyrholm, Pomerániai Erik királyt Morten Hee Andersen alakítja. A cselekmény a trónkövetelő Ál-Olaf 1402-es fellépéséből eredő politikai válságot dolgozza fel.
Jegyzetek
Irodalom
Heinz Barüske: Erich von Pommern. Ein nordischer König aus dem Greifengeschlecht. Hinstorff, Rostock 1997,
Thelma Jexlev: Erich VII. In: Lexikon des Mittelalters (LexMA). 3. kötet, Artemis & Winkler, München/Zürich 1986, , 2141. hasáb és következő. Roderich Schmidt: Erich I.. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). 4. kötet, Duncker & Humblot, Berlin 1959, , S. 586. oldal és következő. (Digitalisat). Erik VII. In: 'Theodor Westrin (szerk.): Nordisk familjebok konversationslexikon och realencyklopedi. 2. kiadás. 7. kötet: Egyptologi–Feinschmecker. Nordisk familjeboks förlag, Stockholm 1907, 784. hasáb (runeberg.org)
Kategória:Dán uralkodók Kategória:Norvég uralkodók Kategória:Svéd királyok Kategória:1382-ben született személyek Kategória:1459-ben elhunyt személyek Kategória:Trónfosztott uralkodók