Ráth-Végh István, 1909-ig Ráth István (Pest, 1870. november 23. – Budapest, Erzsébetváros, 1959. december 18.)Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 1927/1959. folyószáma alatt. jogász, táblabíró, ügyvéd, író, művelődéstörténész.
Igazi területe a művelődéstörténet kuriózumainak könnyed, humoros formában való feldolgozása. Írásai félig esszék, félig azonban a szépirodalom körébe tartoznak.Onagy Zoltán Ráth-Végh Istvánról szóló írása az Irodalmi Jelenben; 2010. december 18.
Élete Ráth Károly és Végh Gizella gyermeke, Ráth György és Ráth Mór unokaöccse. Édesanyja révén a Végh-család leszármazottja, ezért Ferenc József 1909-ben a fiágon kihalt Végh család nemesi jogát adományozta neki. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar szerzett doktorátusi fokozatot. 1927. július 23-án Budapesten, a IV. kerületben házasságot kötött a 30 évvel fiatalabb Zipernovszky Mária Franciska hegedűművésszel, zenepedagógussal (Zipernovsky Fülöp Ferenc és Kladivlev Mária Magdolna lánya).A házasságkötés bejegyezve Budapest IV. ker. polgári akv. 782/1927. folyószám alatt. Büntetőjogász volt, de egész életét a művelődéstörténet furcsaságainak és érdekességeinek kutatására szentelte. Halálát agyvérzés utáni állapot, érelmeszesedés, cukorbetegség és tüdőgyulladás okozta. Hagyatéka az Országos Széchényi Könyvtárba került.
Családi kapcsolatai Édesapja: Ráth Károly iparszervező, politikus, királyi tanácsos. Felesége Zipernovszky Mária hegedűművész volt. Nagybátyjai: Ráth Mór könyvkereskedő és kiadó, 1848-as honvéd, az 1860-as évek egyik szellemi központjának kialakítója Ráth György híres műgyűjtő, akinek gyűjteményét ma egykori lakóházában állították ki (Ráth György-villa)
A Budapesti Tudományegyetem jog- és államtudományi karán doktorált, ezután a bírói kar vette tagjai közé. 1913-tól fiatalkorúak bírájaként jogászi gyakorlatot folytatott, 1921–1934 között ügyvéd.
A Jogtudományi Közlöny munkatársa volt. Állandó tagja a tudományok népszerűsítésére alapított Uránia magyar tudományos színháznak. Segédkezett a Grecsák Károly szerkesztésében megjelent Codex Hungaricus és a döntvénytárak összeállításában. Regényeket is írt.
Kultúrtörténet-íróként megjelentetett szatirikus-humoros hangvételű könyveivel nevet és népszerűséget szerzett magának a szélesebb nagyközönség körében is. E munkássága főleg életének utolsó évtizedeire esik. 1957–1959 között Tiszay Andorral és Agárdi Ferenccel a Hasznos mulatságok c. ismeretterjesztő sorozatot szerkesztette. A háború alatt a Ráth György utca 26. szám alatti villája súlyosan megrongálódott, így feleségével a Wesselényi utca 4-be költöztek. Idős korára fél szemére megvakult, de az utolsó percig dolgozott. Összegyűjtött művelődéstörténeti írásai halála után hétkötetes sorozatban jelentek meg, 1962–1967 között. bélyegkép|Ráth-Végh István és Ráth Mór sírja. Kerepesi temető 29/1-1-29.
Főbb művei
A divat (társadalmi színjáték, 1909) (Kritika Fenyő Miksától, Téglás Bélától) Választási bíráskodás, választói jog, közigazgatási és pénzügyi határozatok; telekkönyvi és ügyvédi rendtartás; örökösödési eljárás; bírák felelőssége; összeáll. Ráth-Végh István; Grill, Budapest, 1912 (Új döntvénytár) Bűnvádi perrendtartás. A M. Kir. Curiának ... elvi jelentőségű határozatai; összeáll. Ráth-Végh István; Grill, Budapest, 1912 (Új döntvénytár) Büntető törvény. A M. Kir. Curiának és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai; összeáll. Ráth-Végh István; Grill, Budapest, 1912 (Új döntvénytár) Októberi rózsa. Az ezüstös halántékú férfi és az aranyhajú leány története, regény; Franklin, Budapest, 1921 Chère szívem, regény; Dick, Budapest, 1930 Az ércmadár, fantasztikus kalandregény; Franklin, Budapest, 1930 (újra kiadva: Debrecen, 1989 Könyvismertető) Magyar kuriózumok; Rózsavölgyi, Budapest, 1934 (Ismertető) Az erényöv / története / a bíróság előtt / a szépirodalomban; összeáll., ford., Végh István néven; Rózsavölgyi, Budapest, 1936 (Magyar Elzevirek) A könyv komédiája; Cserépfalvi, Budapest, 1937; Gondolat, Budapest, 1967 Az emberi butaság kultúrtörténete; Cserépfalvi, Budapest, 1938 Új butaságok az emberiség kultúrtörténetéből; Cserépfalvi, Budapest, 1939 Vége az emberi butaságnak; Cserépfalvi, Budapest, 1940 A szerelem regényes életrajza; Cserépfalvi, Budapest, 1941 (Cserépfalvi kiadóvállalat szép könyvei) A házasság regényes életrajza; Cserépfalvi, Budapest, 1942 Az asszonyi hűtlenség története; Cserépfalvi, Budapest, 1943 Fekete krónika; Cserépfalvi, Budapest, 1944 A varázsvessző. Régi és új babonák. Furcsaságok-érdekességek; Fővárosi Könyvkiadó, Budapest, 1945 Kalandorok és titokzatos történetek; Fővárosi Könyvkiadó és Nyomda, Budapest, 1947 A sátán és cimborái; Fővárosi Könyvkiadó, Budapest, 1948 Bolondünnep; Fővárosi Könyvkiadó, Budapest, 1950 Az emberek butításának történetéből; Művelt Nép, Budapest, 1952 Fejedelmi bálvány; Művelt Nép, Budapest, 1954 Két évezred babonái; Ifjúsági, Budapest, 1954; Könyvismertető Magyar kuriózumok; ifjúsági kiadás; Ifjúsági, Budapest, 1955 Mendemondák és történelmi hazugságok; Művelt Nép, Budapest, 1956 A régi Pest-Buda; összeáll. Ráth-Végh István; Bibliotheca, Budapest, 1957 (Hasznos mulatságok) A pénz komédiája; Bibliotheca, Budapest, 1957 Fekete krónika; 2. javított kiad.; Bibliotheca, Budapest, 1958 (Ismertető) Anekdoták, furcsaságok; Móra, Budapest, 1958 A könyv komédiája; bővített, átdolgozott kiadás; Gondolat, Budapest, 1959 Az emberi butaság; röv. kiadás; Gondolat, Budapest, 1963 Könyvajánló Szerelem, házasság; röv. kiadás; Gondolat, Budapest, 1964 (Sikerkönyvek) A fáraó átka; válogatás; Móra, Budapest, 1977 (Delfin könyvek) A tengeri kígyó; válogatás; Móra, Budapest, 1980 (Delfin könyvek) A sétáló falevél; válogatás; Móra, Budapest, 1985 (Delfin könyvek) A szerelmes ördög; válogatás; Móra, Budapest, 1993 Csalók, tolvajok, kurtizánok; válogatás; Elektra Kiadóház, Budapest, 2003
Összegyűjtött művei sorozat (művelődéstörténeti írások hét kötetben, 1962-1967) Az emberi butaság (Gondolat, Budapest, 1962) Könyvajánló Szerelem és házasság (Gondolat, Budapest, 1963) Hatalom és pénz (Gondolat, Budapest, 1964) Tarka históriák (Gondolat, Budapest, 1964) A varázsvessző (Gondolat, Budapest, 1966) Fekete krónika (Gondolat, Budapest, 1967) A könyv komédiája; 3., bővített kiadás Gondolat, Budapest, 1967
Hangoskönyv Ráth-Végh István: Vége az emberi butaságnak. A különc élete és halála. Válogatás; hangoskönyv, felolvassa Selmeczi Tibor; Sonore, Solymár, 2005
Emlékezete Sírja Budapesten a Kerepesi temetőben található. (29/1-1-29.) Halálának 50. évfordulójáról a Petőfi Irodalmi Múzeumban emlékeztek meg 2009. december 7-én: A könyv komédiája – a könyv tragédiája? Emlékest az 50 éve elhunyt Ráth-Végh István (1870–1959) tiszteletérehttps://pim.hu/hu/esemenyek/konyv-komediaja-konyv-tragediaja#
Jegyzetek
Források Ráth-Végh Istvánné: Férjem története; Gondolat, Bp., 1970
Szerzői adatlapja a Molyon
További információk
Ráth-Végh István írása (Cenzúra és erkölcs) a Nyugatban (1929) Onagy Zoltán: Ráth-Végh István (2010)
Kategória:Magyar művelődéstörténészek Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar jogászok Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Tüdőgyulladásban elhunyt személyek Kategória:1870-ben született személyek Kategória:1959-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek