A Kémek a sasfészekben (eredeti cím ) 1968-ban bemutatott amerikai–brit háborús film Brian G. Hutton rendezésében. A forgatókönyvet saját, azonos című regényéből Alistair MacLean írta. A film zenéjét Ron Goodwin szerezte. A mozifilm gyártója és forgalmazója a Metro-Goldwyn-Mayer.

Az Egyesült Királyságban 1968. december 4-én, az Amerikai Egyesült Államokban 1969. március 12-én, Magyarországon 1988. szeptember 15-én mutatták be a mozikban.

Cselekmény

Wyatt-Turner ezredes (Patrick Wymark), a brit hírszerzés egyik tisztje, kettős ügynök, megbíz egy hétfős katonai csoportot, hogy hatoljon be Bajorországba, és próbáljon meg bejutni a Werfen melletti Sas kastély-ba (németül Schloss Adler), ahol George Carnaby tábornokot, a második front egyik fő koordinátorát tartják fogva a németek. A tábornok gépe Krétára indult volna, hogy a szovjetekkel tárgyaljon az együttműködésről. A hírek szerint egy Ausztria felől érkező Messerschmitt eltalálta, ezért az oberhauseni reptéren kellett kényszerleszállást végrehajtania, ahol a tábornokot a németek elfogták. Turner biztos abban, hogy a Sas kastélyba vitték, aminek találó a neve, hisz oda csak egy sas tud bejutni, mert a vár egy magas és meredek hegytetőn áll. Ez a német titkosszolgálat központja, amit a német alpesi hadtest (Alpenkorps) erői védenek. Turner ugyanakkor roppant dühös, mert a felsővezetés csak egy nappal az események után tájékoztatta őket, s most minden igyekezetükkel Carnaby kiszabadítására kell koncentrálniuk, hogy az még azelőtt sikerüljön, mielőtt a németek kiszedik belőle a tervezett normandiai partraszállásra vonatkozó adatokat, mert különben az meghiúsulhatna. Mivel rögvest kell cselekedni, nyílt támadást nem hajthatnak végre a Németország belsejében fekvő Sas kastély ellen, egyetlen esélyük a pontos, precíz kommandósakció. E célnak megfelelően Rolland admirális (Michael Hordern) Turnert bízta meg a csoport tagjainak kiválogatásával. A csapat élére Smith őrnagy (Richard Burton) kerül, a katonai téren jól képzett rádiós Harrod és a skót MacPherson őrmesterrel (Brook Williams és Neil McCarthy), James Christiansen kapitánnyal (Donald Houston), valamint Ted Berkeley-vel (Peter Barkworth) és Thomassal (William Squire). Egy nem angol tisztet is besoroznak a csapatba: Schaffer hadnagyot (Clint Eastwood) az amerikai rohamosztagból. Egy németnek álcázott repülőgép indul el Bajorországba, ahol egy alpesi legelőre dobja le a csapatot. Mikor mind kiugranak, egy nyolcadik személy, egy nő is ejtőernyős ugrást hajt végre. Ő Mary (Mary Ure), szintén titkosügynök, mellesleg Smith barátnője, akivel eddig Olaszországban dolgoztak. Csak Smith tud a jelenlétéről és ebbe később is csak Schaffert avatja be.Földet érés után csak hatan vannak: Harrod a rádiókezelő eltűnt, nem messze onnét találják meg holtan. Amikor megvizsgálja, Smith azt mondja a többieknek, hogy Harrod a nyakát törte, de amikor mindenki elmegy, megfordítja Harrod holttestét és ekkor a nézők is láthatják, hogy nyakszirten ütötték valamivel, tehát nem baleset történt, hanem megölték.

Smithék egy közeli kunyhóban húzzák meg magukat, amit a pásztorok nyári szállásnak szoktak használni. Itt megpihennek éjszakára, közben Smith kimegy, azzal az ürüggyel, hogy Harrod zsebében maradt a rádió kódkönyve. Valójában a ház mellett levő pajtába megy, ahol Maryvel találkozik. Mary hűvösen fogadja, mert a gépen rosszul utazott. Barátja beszámol neki az eddig történtekről és Harrod haláláról, ami nem baleset volt, mert Harrod nyakát eltörték. Smith másnap el akarja vinni a csapatot a Vad Szarvashoz címzett werfeni fogadóba, és Marynak elmondja, hogy pontosan mikor legyen a fogadó mögötti fáskamrában. Mary szóvá teszi, hogy mennyire jól ismeri a környéket, noha Carnabyt csak az előző nap fogták el. Smith erre nem felel semmit. Később visszatér a szállásra, ahol egyedül csak Schaffer van ébren. Elújságolja az esetet a fiatal amerikainak a „szőke bombázó”-val, és Schaffer kissé csalódott, amiért Mary „foglalt”. Másnap reggel Smith és Schaffer leereszkednek egy hegyoldalon és megpillantják a Sas kastélyt. Smith itt tájékoztatja Rollandot Harrod haláláról és kéri az admirálist, hogy maradjanak a parancsnokságon. Schaffer olyan őrültségnek tartja a kastélyba való behatolást, amit csak egy valódi őrült találhatott ki, aki nem más mint Turner ezredes. Smith is ekképp vélekedik, mert Turner jól beépült a német vezetésbe és Hitlert is ismerte. A hadnagy azonkívül nem érti miért kell neki egy brit hadműveletben részt vennie. Smithnek nincs ideje felelni, mert felbukkan egy helikopter, amelyen Rosemeyer tábornok (Ferdy Mayne) érkezik meg a kastélyba, ahol Kramer ezredes (Anton Diffring), a Gestapo dél-németországi főnöke fogadja. A tábornok itt találkozik von Hapen (a könyvben von Brautschitsch) őrnaggyal, a Gestapo tisztjével. A Gestapo módszereit ismerő Rosemeyernek nem tetszik von Hapen jelenléte és szeretné kihagyni az ügyből.

Este a csapat eléri Werfent és egy raktárban hagyva felszerelésüket és a téli álcaruhát, német hegyivadászokká vedlenek át. Christiansen és a többiek közlegényi ruhát vesznek fel, mivel a vár részben kiképzőtábor, ahol mindig akadnak újoncok. Smith és Schaffer őrnagynak öltöznek, s betérnek a fogadóba. Ott feltűnik egy szemrevaló bajor pincérlány, akit Smith nyomban derékon ragad. Először énekelni akar neki, de Heidinek, azaz a pincérlánynak (Ingrid Pitt) csömöre van az énektől. Ehelyett Smith fütyörészik neki, ami a valóságban azonosító jelzés. Közben megsúgja neki, hogy menjen majd a fáskamrába, s hogy eltereljék a gyanút, Heidi pofon vágja Smitht. Egy közelben ülő mogorva német tiszt méltatlankodik, de hátrahőköl, amikor Smith Bernd Himmlerként, Heinrich Himmler testvéreként mutatkozik be. Nem sokkal később Smith kimegy a fáskamrába, ahol találkozik Maryvel és elmondja neki, mi lesz a feladata. Tervrajzokat ad át a kastélyról és parancsokat közöl. Mary Marie-ként, álláskereső szobalányként fog fellépni. Heidi az unokatestvére, ő fogja bejuttatni. Smith azt is elmondja, hogy a fogva tartott tábornok valójában nem George Carnaby, hanem Cartwright Jones amerikai tizedes, aki korábban színész volt és a megszólalásig hasonlít a tábornokra. A tervezett második frontról semmit sem tud, de nem kevés pénzért játssza a szerepét. Időközben megérkezik Heidi és Smith is visszamegy a fogadóba, és kint megtalálja MacPharson holttestét, akit agyonvertek. Benn beszámol erről Schaffernek is, aki követeli, árulja el miről van szó, mert ő is pontosan tudja, hogy Harrod nem a zuhanástól vesztette életét. Smith el is mondja az igazságot Cartwright Jonesról és arról, hogy miért kell egy amerikainak részt vennie az akcióban. Christiansenék is visszatérnek, de Smith és Schaffer úgy tesz, mintha nem tudnák mi történt MacPharsonnal. A fogadóban szaglászik von Hapen is, amit a környékbeli hölgyekkel való flörtöléssel igyekszik leplezni. Ekkor megjön Marie, nagyon lenyűgözi az őrnagyot, aki látszólag szemet is vet rá. Ekkor ront be a fogadóba Weissner ezredes, a helyi táborparancsnok (Victor Beaumont) néhány katonával: öt dezertőrt keresnek, akik a stuttgarti alakulattól szöktek meg és megöltek egy embert. Smith és Schaffer rájönnek, hogy valaki elárulta őket, és hogy Maryt és Heidit ne keverjék bajba, úgy döntenek, hogy megadják magukat. Christiansenékat elviszik, Schaffer és Smith Weissnerrel tart. Weissner kocsija a Kék-tó partján halad, amikor Smith és Schaffner megtámadják a mellettük ülő őröket, a sofőrt lelövik és a kocsi egy hótorlasznak ütközik. Weissner kirepül a szélvédőn és meghal. A holttesteket Smithék a kocsiba gyömöszölik és a roncsot a tóba lökik, hogy a németek azt higgyék, baleset történt. Visszamennek a vasútállomásra, hogy rádión értesítsék Rolland tengernagyot és fegyvereket vegyenek magukhoz, de majdnem pórul járnak, mert a németek megtudják a többi angol fogolytól, hogy hová rejtették a felszerelést. Az érkező német szakasz felfedezi, hogy nemrég használták a rádiót és elkezdik átkutatni az állomást, ahol Smith és Schaffer a női WC-ben bujkál. Elterelésül kénytelenek felrobbantani a németek teherautóját, amitől lángra lobban az állomás is. A németek szétszaladnak, Smith és Schaffer pedig a drótkötélpályához siet, hogy feljusson a várba. Közben Mary és Heidi már felmentek von Hapennel, és Mary átesik egy igen kellemetlen testüregmotozáson, amit egy gestapos titkárnő, Ann-Marie végez el. Mary fél, hiszen hamar rájöhetnek arra, hogy ő nem német, Smitht pedig elfogták... Heidi vigasztalja, és a lelkére beszél, hogy ne adja fel, csináljon mindent a tervek szerint. Von Hapen azonban gyanút fog, hamar kideríti, hogy Mary szinte semmit sem tud Düsseldorfról, pedig állítólag ott született. Később azonban visszaengedi a szobájába, gondolván, hogy a várból úgysem tud megszökni.