Események Január bélyegkép|160px|A január 1-jével bevezetett hungarista címer bélyegkép|200px|jobbra| Német páncélosok a budai vár utcáin bélyegkép|200px|jobbra|Szovjet katonák Pesten január 1. A 23/1945 M.E. rendelettel hatályba lép az új címer és állampecsét használata. (A rendeletet azonban a Hivatalos Közlöny 1945. január 27-i számában hirdették ki. „Magyarország külön címere” – a hagyományos, koronás kiscímer – pajzsa mögé, illetve alá a Hungarista Mozgalomra utaló vörös H betűt és a pártjelvényként korábban pajzson is alkalmazott, zöld nyílvégű („nyilas”) keresztet helyezték.) Miskolc, Diósgyőr és Hejőcsaba egyesítése, „Nagy-Miskolc” létrejötte. A Lengyel Nemzeti Felszabadító Bizottságból Edward Osóbka-Morawski és Władysław Gomułka vezetésével megalakul az ideiglenes (lublini) kormány. január 3. – Lengyelországban az Országos Nemzeti Tanács határozatot hoz Varsónak, mint az ország fővárosának újjáépítéséről. január 4. A Rákos-pataknál, áttörve a második védelmi vonalat a szovjet csapatok éket vágnak, s egy tankokból álló előőrs befut a budapesti Bosnyák térre. A Szovjetunió hivatalosan elismeri az ideiglenes lengyel kormányt. január 6. Budapesten az ostrom és a hideg időjárás miatt az eddigi akadozó vízszolgáltatás végképp leáll. Már csak kijelölt közkutakból, magánkutakból és egyes házak pincéjében működőképesen maradt berendezésből tudnak vízhez jutni a hetek óta a pincékben élők. Megkezdődik a bánsági és szatmári svábok kényszermunkára szállítása a Szovjetunióba. január 12–15. – Megindul a szovjet 1. és 4. ukrán, az 1., 2. és 3. belorusz front csapatainak általános támadása a keleti front lengyelországi szakaszán. január 16. – Budapest visszavonuló német védői felrobbantják a Ferenc József hidat. január 17. Varsó felszabadul. A szovjet katonák bevonulnak a Parlament épületébe. január 18. Német utászok felrobbanják Budapest egyetlen, még használható hídját, a Lánchidat, ezzel a főváros pesti oldalán megszűnnek a harcok. (A németek – a szovjet előrenyomulás lassítása céljából – kivétel nélkül felrobbantották a főváros hídjait.)
Krakkó felszabadul. január 19. – A lengyelországi Łódź felszabadul. január 20. Magyarország és a győztes nagyhatalmak képviselői megkötik a fegyverszüneti egyezményt. (A fegyverszüneti egyezményt – felhatalmazás alapján – az 525/1945. ME számú rendelettel hirdették ki, mely 1945 őszén emelkedett törvényerőre, mint az 1945. évi V. törvénycikk.) Megjelenik az első nyomtatott sajtótermék a magyar fővárosban. A "Szabadság" című újság órák alatt elfogy. január 21. Csorba Jánost nevezik ki Budapest polgármesterének. Karl Dönitz német admirális kiadja azt a parancsot, mely szerint minden rendelkezésre álló német hajónak mentenie kell a szovjetek elől azt, amit lehet. (Ez volt a „Hannibal hadművelet”, amely május 9-éig tartott.) január 22. – A budapesti Nemzeti Bizottság felhívást intéz a főváros lakosságához, amelyben munkába állásra szólítja fel a köztisztviselőket, és közli továbbá, hogy minden korábbi ún. zsidó törvény hatályát vesztette. január 22–24. – A szovjet kormány kölcsönt folyósít Lengyelországnak külföldi kereskedelem céljaira. január 23. A szlovák kormány és a parlament deklarálja az önálló államhoz, s a nemzeti önrendelkezéshez való jogot. Szovjet bombázó repülőgépek, és a nehéztüzérség lövi folyamatosan Budapesten a budai várat. január 24. – Ég a budai várpalota együttese, és még majd egy héten keresztül lángol. január 25. – Budapesten, a pesti oldalon fekvő elöljáróságok megkezdik működésüket. január 26. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottságának első ülése életre hívja az új, ideiglenes államfői testületet, a 3 tagú Nemzeti Főtanácsot. (A Nemzeti Főtanács felállításáról szóló 59/1945. Eln. számú rendelet.) Az Ideiglenes Nemzeti Kormány elfogadja a népbíróságok felállítására vonatkozó első jogszabályt, a 81/1945 M.E. sz. rendeletet, amelyet a Magyar Közlönyben február 5-én tettek közzé. január 27. A szovjet Vörös Hadsereg felszabadítja a birkenaui és auschwitzi koncentrációs táborokat. Josip Broz Tito rendeletet ad ki, amely szerint a mai Vajdaság területén február 15-éig a hadseregnek át kell adnia a helyét a polgári hatóságoknak. Felszabadul a lengyelországi Katowice. január 28. – A szovjet csapatok megszállják Litvániát. január 30. A Balti-tengeren a szovjet S–13-as tengeralattjáró elsüllyeszti a német „Wilhelm Gustloff” kiképzőhajót. (A hajón 10 ezernél is több menekült zsúfolódtak össze, s a tragédia után az őt kísérő két kisebb hajó csak 1239 embert tudott kimenteni.) Budapesten bevezetik éjszakára a kijárási tilalmat. Nagy-Budapest területére pedig még nappal sem lehet belépni, vagy onnan távozni. január 31. – Csehszlovákia elismeri a Lengyel Köztársaság ideiglenes kormányát.
Február február 1. Az Államvédelmi Hatóság (akkori nevén Politikai Rendészeti Osztály, PRO) megkezdi működését Péter Gábor vezetésével. A Szlovák Nemzeti Tanács Kassán, mint szlovák nemzeti szervezet kezdi el működését. Bulgáriában a népbíróság 2730 embert ( régenseket, minisztereket, cári tanácsosokat, képviselőket és katonatiszteket) ítél halálra. február 4–11. – A jaltai konferencia, ahol a szövetséges hatalmak vezetői döntenek Németország lefegyverzéséről. (Sztálin Lengyelország nyugati határának kitolását követeli egészen a lausitzi Neisse folyóig.) február 5. – Lengyelországban az Országos Nemzeti Tanács elnöke, Bolesław Bierut nyilatkozatot tesz közzé az Odera és a Neisse folyóktól keletre eső területek polgári közigazgatásának átvételéről. február 6. – A szovjet csapatok átkelnek az Oderán. február 6–7. – A Lengyel Munkáspárt Központi Bizottságának (KB) I. plénumán meghatározzák a párt gazdaságpolitikájának fő irányelveit. február 9. – Az S–13-as szovjet tengeralattjáró elsüllyeszti a „General von Steuben” gőzöst. (A fedélzeten tartózkodó közel ötezer menekültből csak alig hatszázat tudtak kimenteni a vízből.) február 11. – A budai várba szorult német és magyar csapatok megkísérlik a szovjet gyűrűből való kitörést. (Karl Pfeffer-Wildenbruch tábornok városparancsnok 43 900 katonájának kevesebb mint két százaléka jutott át, a többiek fogságba estek vagy meghaltak; a legtöbben az első hat órában, a Széll Kálmán tér–Hűvösvölgy térségében estek el.) február 13. Elkeseredett harcok árán a szovjet hadsereg a budai oldalon is kiszorítja a német erőket, a Vörös Hadsereg Budapest egészét ellenőrzése alatt tartja. Az angol és az amerikai légierő bombázza Drezdát hatalmas károkat és több mint 150 000 ember halálát okozva. február 17. – Elkezdődik a Südwind hadművelet. február 21. – Az Ivo Dzsima-i partraszállást támogató USS Saratoga repülőgép-hordozót három perc alatt öt kamikaze találja el, a hajó nem süllyed el; a USS Bismarck Sea azonban legénységének 218 tagját viszi magával a hullámsírba. február 23. Törökország hadat üzen Németországnak és Japánnak. február 24. – Amerikai csapatok felszabadítják Manilát. február 26. – Magyarországon feloszlatják a fasiszta szervezeteket, hatályon kívül helyezik a zsidótörvényeket, és megkezdik a háborús bűnösök felelősségre vonását. február 27. – A Szlovák Nemzeti Tanács rendeletet ad ki „a németek, magyarok, árulók és a szlovák nép ellenségeinek mezőgazdasági vagyonáról”, amelyet a rendelet értelmében el kell kobozni és gyorsított eljárással szét kell osztani. február 28. – Bukarestben lemond Nicolae Rădescu a miniszterelnöki posztról.
Március bélyegkép|200px|jobbra|A Vörös Hadsereg elől visszavonuló német csapatok elhagyják a Balaton felvidék térségét 1945 március elején március 1. – A korábban kiadott kenyér- és étkezési jegyek érvényüket vesztették Magyarországon. Ettől a naptól kiadott új jegyek lépnek életbe, új szabályozás szerint, szovjet ellenőrzéssel. március 3. – Megtartja alakuló ülését a Magyar Radikális Párt, elnökévé Csécsy Imrét választják. március 4. Finnország hadat üzen Németországnak. Sopron, Szombathely térségébe visszaszorult magyar menekülő szélsőjobboldali erők, és a nagy számú német katonaság ottani jelenléte miatt az amerikai repülőgépek több hullámban is bombázzák Sopront, Szombathelyet. március 6. – Romániában Petru Groza szovjet segítséggel kormányt alakít. március 7. – Petru Groza táviratban engedélyt kér Sztálintól a román közigazgatás Észak-Erdélyre való kiterjesztésére; az engedélyt másnap megkapja. Josip Broz Tito vezetésével megalakul az új Jugoszlávia első kormánya. március 8. – Auschwitzban (Oświęcim) 200 ezren vesznek részt annak a 450, nácik által meggyilkolt fogolynak a temetésén, akiket a németek nem tudtak a krematóriumban megsemmisíteni. március 9–10. – Tokió ellen 334 amerikai B-29-es bombázó intéz támadást. A gyújtóbombázás követel. március 17. Megjelenik az Ideiglenes Nemzeti Kormány 600/1945 M.E.rendelete a földreformról. Edvard Beneš és a londoni emigráns csehszlovák kormány képviselői a moszkvai kommunista csehszlovák csoporttal és a csehszlovákiai ellenállás képviselőivel egyeztetik az új kormány programját. március 18–21. – Marc Mitscher tengernagy 58. flottakülönítményének és Raymond Spruance tengernagy 5. flottájának repülőgépei a Japán legdélebbi szigetén, Kjúsún fekvő célpontokat támadnak. március 22. Megalakul az Arab Liga Kairóban, (Egyiptom). A krakkói – fennállásának 581. évét ünneplő – Jagelló Egyetem megkezdi első tanévét a felszabadított Lengyelországban. március 23. – Romániában kihirdetik a földreform-törvényt. március 23–24. – Az angol és amerikai csapatok átkelnek az Alsó-Rajnán. március 25–26. – Lengyelországban megalakul a baloldali Néppárt. március 26. – A Magyarország elleni utolsó amerikai légitámadást Szombathely szenvedi el. március 29. A szovjet egységek fölszámolják a Königsbergnél körülzárt német erőket. Létrehozzák a Lengyelországban elkövetett náci bűnök felderítésére hivatott főbizottságot. március 30. – Somogyszob községet elfoglalják.
Április április 1. Amerikai csapatok szállnak partra Okinaván. A Vörös Hadsereg áttöri Bécs külső erdőövezetét. április 2. – Kezdetét veszi Bécs ostroma. (Az ostrom április 13-ig tartott.) április 3. – Angelo Rotta pápai nunciust kiutasítják az országból, ezért visszatér Budapestről Rómába. április 4. A Vörös Hadsereg eléri Magyarország utolsó települését, Nemesmedvest. (1989-ig Felszabadulás néven nemzeti ünnep.) A szovjet tájékoztatási iroda egy jelentést ad ki, mely szerint „a 2. és 3. ukrán hadseregcsoportok befejezték Magyarország egész területének felszabadítását a német megszállóktól”. Az előrenyomuló szovjet csapatok beveszik Pozsonyt. A szociáldemokrata Zdeněk Fierlinger vezetésével megalakul a csehszlovák kormány. április 5. A Zdeněk Fierlinger vezette csehszlovák kormány jóváhagyja a „kassai kormányprogram” néven ismertté vált dokumentumot, amely a cseh-szlovák viszony rendezése mellett a német és magyar kisebbségek felszámolását is célul tűzi ki. Moszkva felmondja a szovjet-japán semlegességi szerződést. Valutareform Jugoszláviában. Petsarat herceg vezetése alatt – japán támogatással – kikiáltják az egyesült Laosz „függetlenségét”. április 9. – Vörös Hadsereg győzelmével befejeződik Königsberg ostroma. április 10. – Amerikai csapatok harc nélkül foglalják el Hannover városát. április 11. – Szovjet–jugoszláv barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény. április 13. Az utolsó német alakulat elhagyja Magyarországot. A Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt – a pártot 1928 óta elnöklő Nagy Vince vezetésével – beolvad az FKGP-be. április 14. – Hosszú ostrom után amerikai kézre kerül Köln. április 16. A Goya” motoros hajót elsüllyeszti az L-3 jelzésű szovjet, aknatelepítő tengeralattjáró. (A fedélzetén lévő 6220 menekülő emberből 165 élte túl a támadást.) A Zsukov marsall vezette 1. Belorusz Front tüzérségi tűz alá veszi Berlint. (A félórás tüzérségi előkészítés után indított szovjet előrenyomulás közvetlenül a seelowi magaslatok előtt elakadt.) április 18. – Bécs helyőrsége leteszi a fegyvert a szovjetek előtt.