Johann Franz Encke (Németország, Spandau, 1791. szeptember 23. – Berlin, 1865. augusztus 26.) német csillagász.
Életpálya 1811-től Carl Friedrich Gauss asszisztense volt Göttingenben. 1813-17 között Zách János Ferenc mellett csillagász. 1816-tól a gothai csillagvizsgálóban dolgozott, 1817-ben igazgatónak nevezték ki. 1825-től a berlini csillagvizsgáló igazgatója, 1844-től haláláig a Berlini Egyetem csillagász-professzora, számos későbbi neves csillagász mellett Konkoly Thege Miklós tanára;
Tudományos munkája Vezetésével készült el a kor legjobb csillagtérképe. Feldolgozta az 1761-es és 1769-es Vénusz-átvonulások adatait, s ezekből kiszámította a Nap-Föld-távolságot.
Encke-üstökös Az Encke-üstökös a leggyakrabban megfigyelt üstökös, pályája erősen elnyúlt ellipszis. 1818-ban Jean-Louis Pons francia csillagász fedezte föl, nevét Johann Franz Enckéről kapta, aki a rövid periódusú üstökösök pályájának kiszámításával ma is ismeretes a csillagászok között.
Sikerei, díjai 1828-ban a Royal-érem egyik büszke tulajdonosa. 1830-ban a Királyi Csillagászati Társaság Aranyérme birtokosa, az elismerés a brit társaság legmagasabb kitüntetése.
Jegyzetek
Források Magyar Nagylexikon (Ed-Fe) – 1998. Magyar Nagylexikon Kiadó (7. kötet)
Kategória:Német csillagászok Kategória:1791-ben született személyek Kategória:1865-ben elhunyt személyek Kategória:A Royal Society tagjai