180px|thumb| A Balogh nemzetség cimere 180px|thumb| A Balogh nemzetség pajzsa (D'or à l'aigle bicéphale éployée de sable, armée, membrée, becquée et lampassée de gueules)
A Balog(h) nemzetség őse, Altmann von Freidberg lovag Orseolo Péter magyar király uralkodása alatt (1038-1041) és 1044-1046) érkezett Magyarországra az egykor Türingiához ma Hessen tartományhoz tartozó Freidberg városából. A Balogh nevet a Gömör vármegyei Balog-patakról kapta, amely környékén letelepedett.
A nemzetség eredete Orseolo Péter magyar király (Peter Orseolo) második uralkodása alatt (kb. 1046-ban) sok idegen lovagot telepített be — főleg Németországból és Olaszországból. A Kézai-krónika feltehetően a mai Hessenben fekvő Friedbergről ír — ez a város Kézai idején Türingiához tartozott. Altmann von Friedberg lovagról nincs más feljegyzés. Friedberg (Hessen) város már csak azért is valószínűsíthető, mert a város címere szinte megegyezik a későbbi Balogh nemzetség címerével.
A nemzetség története, ágai
A nemzetség elsődleges szállásterületei (később birtokai) Gömör vármegyében, a Balog-patak völgyében összpontosultak. A vármegye déli részén fekvő Rimaszécs környékén szerzett birtokokat a nemzetség egyik ága, amely épp ezért a Széchy-ág nevet kapta. Birtokaik egyebek közt a Hangonyi család földjeivel voltak határosak, és a 13. század végén komolyan összekülönbözött. A birtokháborúban a Széchyek az ellenséges család egy tagját megölték, egy másikat elfogták, a hangonyiak várát elfoglalták, javaikon hatalmaskodtak. Ezután az igazságszolgáltatás haragja elől menekülve elhagyták ősi földjeiket, és afféle hazárdjátékos számításból a frissiben az országba érkezett Károly Róberthez csatlakoztak (Kristó 1978, p. 75.).
A nemzetség Athfy-ága Gömörben maradt, és belépett a tartományuraságának kiépítésén szorgoskodó Csák Máté famíliájába. Ezen előzmények után a rozgonyi csatában az Athfy-ág tagjai Csák Máté (tehát az Abák), a Széchy-ág tagjai pedig Károly Róbert oldalán harcoltak (Kristó 1978, p. 75.).
Baloghvár 300px|thumb|right| Balogvár romjai, 2010 300px|thumb|right| Balogvár romjai, 2010 300px|thumb|right| Balogvár romjai, 2010
Balogvár romja Vámosbalog (szlovákul Vel’ký Blh) község felett (az egykori Gömör és Kis-Hont vármegye területén) a Koháry-kastély egykori vadasparkjában maradt fenn. A vár észak-déli irányban 120–140 m hosszú lehetett. A fennsíkon kiemelkedik egy kb. 25 x 10 méteres természetes szikla, amelyen épületek és a felvezető lépcső nyomai látszanak; ez lehetett a vár legkorábbi, központi része. A külső, kettős várfalnak viszonylag nagy rész fennmaradt. A nyugati oldalon a külső várfalban található nyílások a falszoros alatti kazamatákra utalnak.
Engel Pál történész szerint Balog várát valószínűleg a környező vidék földesura, az az Oth fia Henrik (okleveles említése 1299–1300 között) építette fel, aki az egykori forrásokban III. András magyar király tanácsosaként szerepel. A vár a Thököly Imre vezette kuruc hadjáratok idején pusztult el; nem tudni, miért. A középkori erősség maradékai, amelyeket a régészek még nem tártak fel, napjainkban is pusztulnak.
Genetikai vizsgálatok A FamilyTreeDNA genealógiai intézet Balogh vezetéknevűeken végzett Y kromoszómás (férfiági) vizsgálatai valószínűsítik a középkori német eredetet. Az eddigi eredmények szerint a vizsgáltak 57%-a az I2a2a (régebbi I2b1) M223-as haplocsoportjához tartozik; ennek magyarországi átlaga 2,5%.
Források A történelmi Magyarország várai: http://jupiter.elte.hu/vamosbalog/balogvartortenet. Balogh Gábor: A Balogh nemzetség eredetéről (https://mek.oszk.hu/10600/10630/) Dümmerth Dezső: Az Árpádok nyomában. Engel Pál: Magyarország világi archontológiája (1996) Érsemjén honlapja: http://www.ersemjen.ro/hu/pages/history.html Ethnographie der Österreichischen Monarchie – Karl Freiherr von Czoernig, 1857 Geschichte der Magyaren, Volume 2 – Johann Mailáth, 1828 Geschichte Österreich's, seiner Völker und Länder: Volume 4 – Hermann Meynert, 1846. Kempelen Béla: Magyar nemes családok (1911) Kézai Simon: Gesta Hunnorum et Hungarorum: https://mek.oszk.hu/02200/02249/ Kristó Gyula – Makk Ferenc: Az Árpád-ház uralkodói. Liber Armorum Hungariae – Andrássy Gyula gróf (1913) Magyar Nemzeti és Történelmi jelképek: http://www.nemzetijelkepek.hu Magyarország uralkodói, Pannonica Kiadó, 2003. Magyarország története Előzmények és magyar történet 1242-ig,
Siebmacher’s Wappenbuch – Magyarország Nagy Címerkönyve (1892) Stadler, K. : Deutsche Wappen. Angelsachsen Verlag, 1964–1971, 8 volumes. Szentsimon honlapja: https://web.archive.org/web/20110721113819/http://szentsimon.uw.hu/szechy.htm Uralkodók és dinasztiák, Magyar Világ Kiadó, 2001. Veszprémy László: Szent István és az államalapítás. Kristó 1978: Kristó Gyula, 1978: A rozgonyi csata. Akadémiai Kiadó, Budapest, Budapest 111 old.
Kategória:Magyar nemzetségek