Magyarországon a számviteli tevékenységeket a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szabályozza.
A preambuluma szerint: „A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően, döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozók, mind a nem nyereségorientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív információk álljanak rendelkezésre. E törvény olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyek összhangban állnak az Európai Közösségnek e jogterületre vonatkozó irányelveivel, figyelemmel vannak a nemzetközi számviteli elvekre, és amelyek alapján megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható e törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonáról, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeli terveiről.”
Meghatározza „a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket”.
A beszámolási kötelezettséget helyezi előtérbe, végtermék szabályozásra épül.
A piaci szereplők és az egyéb érdekhordozók prioritásának a meghatározása is alapvető feladata.
A törvény hatálya A törvény hatálya alá tartoznak a következő gazdálkodók: vállalkozó,Vállalkozó: „minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítót is, továbbá a nonprofit gazdasági társaság, az egyesülés, a szociális szövetkezet, az iskolaszövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amennyiben nem tartozik a 3. és 4. pontban felsoroltak közé”. az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet,Egyéb szervezetek: lakásszövetkezet, társasház, egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is), ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, végrehajtói iroda, közjegyzői iroda, Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet, víziközmű-társulat, befektetési alap, egyéb alapok, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, magánnyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár, önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár, közraktár, külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet. a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény.
A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra,Az egyéni vállalkozókra a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) és az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény vonatkozik. a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére, valamint arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság) és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról (kata) és a kisvállalati adóról (kiva) szóló törvény előírásai szerint vezeti.
A törvény tagolása I. Fejezet: Általános rendelkezések A törvény célja; A törvény hatálya II. Fejezet: Beszámolás és könyvvezetés Beszámolási kötelezettség; Üzleti év; Könyvvezetési kötelezettség; Számviteli alapelvek III. Fejezet: Az éves beszámoló Az éves beszámolóra vonatkozó általános szabályok Közbenső mérleg A mérleg tagolása, tételeinek tartalma A mérlegtételek értékelésének általános szabályai Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke Az eszközök értékcsökkenése Az eszközök értékvesztése A mérlegben szereplő eszközök és források értékelése Valós értéken történő értékelés A mérlegtételek alátámasztása leltárral Az eredménykimutatás tartalma, tagolása Az eredménykimutatás tételeinek tartalma Üzleti jelentés IV. Fejezet: Egyszerűsített éves beszámoló V. Fejezet: Egyszerűsített beszámoló Általános szabályok Az egyszerűsített mérleg tagolása, tételeinek tartalma Az egyszerűsített mérleg tételeinek értékelése Az eredménylevezetés tartalma, tagolása Az eredménylevezetés tételeinek tartalma VI. Fejezet: Összevont (konszolidált) éves beszámoló Konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség Az összevont (konszolidált) éves beszámoló formája, tartalma Adósságkonszolidálás Ráfordítások és bevételek konszolidálása Társult vállalkozások konszolidálása Konszolidálás miatti társasági adókülönbözet kimutatása Összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet Összevont (konszolidált) üzleti jelentés VII. Fejezet: Sajátos beszámolási kötelezettségek Előtársasági időszak; Gazdasági társaságok átalakulása; Devizanemek közötti áttérés elszámolási szabályai VIII. Fejezet: Számviteli szolgáltatás IX. Fejezet: Nyilvánosságra hozatal és közzététel Letétbe helyezés X. Fejezet: Könyvvizsgálat A könyvvizsgálat célja, a könyvvizsgálati kötelezettség; Könyvvizsgálói jelentés és a könyvvizsgálói záradék XI. Fejezet: Könyvvezetés, bizonylatolás Kettős könyvvitel Az egységes számlakeret Számlarend Egyszeres könyvvitel A könyvviteli rendszerek változtatása Könyvviteli zárlat A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem Számviteli bizonylatok Szigorú számadási kötelezettség A bizonylatok megőrzése XII. Fejezet: Jogkövetkezmények XIII. Fejezet: 171-173. TÖRÖLVE! XIV. Fejezet: Záró rendelkezések Hatálybalépés Az Európai Unió jogának való megfelelés A magyar számviteli standardok Átmeneti rendelkezések Felhatalmazás Mellékletek 1. sz. melléklet: A mérleg előírt tagolása 2. sz. melléklet: Az eredménykimutatás előírt tagolása (összköltség eljárással) 3. sz. melléklet: Az eredménykimutatás előírt tagolása (forgalmi költség eljárással) 4. sz. melléklet: Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása 5. sz. melléklet: Az eredménylevezetés előírt tagolása 6. sz. melléklet: I. Az összevont (konszolidált) mérleg előírt tagolása a következő kiegészítésekkel tér el az 1. számú melléklet "A" változata szerinti mérleg tagolásától; II. Az összevont (konszolidált) eredménykimutatás előírt tagolása a következő kiegészítésekkel tér el a 2. számú melléklet "A" változata szerinti eredménykimutatás tagolásától 7. sz. melléklet: Cash flow-kimutatás
Jegyzetek
Források 2000. évi C. törvény a számvitelről 2000. évi C. törvény a számvitelről – net.jogtar.hu/szamv-tv
Kategória:Gazdasági jog Kategória:Számvitel Kategória:Magyar jogszabályok