A jogutódlás (latinul successio) egy jogi tény, amelynek lényege, hogy általánosságban vagy konkrét jogviszonyban valaki (a jogelőd)latinul successor helyébe más (a jogutód) lép. A jogelőd és a jogutód egymást feltételező jogi fogalmak. A jogutódlásról számos törvény és alsóbb szintű egyéb jogszabály rendelkezik Magyarországon.
A jogutódlás államokra, természetes személyekre, illetve jogi személyekre (pl. vállalatokra) egyaránt vonatkozhat. Előfordul, hogy egyetlen jogelődnek több jogutódja van, illetve az is, hogy több jogelődnek egyetlen jogutódja.
Fajtái szerződéses jogutódlás, jogutódlás jogszabály alapján, jogutódlás hatósági határozat alapján, jogutódlás bírósági ítélettel.
Formái A jogutódlás lehet általános vagy részleges, aszerint, hogy a jogutód a jogelőd összes jogaiba vagy csak azok egy részébe lép.
Jellemzői A jogutódlás által a jogosított és kötelezett személyében áll be változás. Ez a változás beállhat a jogelőd halála miatt, amikor is vagyoni természetű jogosítványai vagy a végrendelet értelmében vagy ennek hiányában a törvény alapján szállnak a jogutódra; a jogelőd életében a jogutódlás jogátruházás következtében állhat elő, ami ismét egy vagy kétoldalú jogügylettel, ingyenesen vagy ellenérték mellett történhet. Az ingyenes jogutód a jogelőd tartozásaiért is felel.https://adt.arcanum.com/hu/view/Lexikon_UjIdokLexikona_13-14/?query=jogel%C5%91d&pg=480&layout=s
Mindenki csak annyi jogot ruházhat át, amennyi őt megillette. Nemo plus iuris szabálya a római jogban
Az ítélt dolog (res iudicata) csak illető peres felek s jogutódaik között alkot jogot, vagyis „jus facit inter partes”.https://adt.arcanum.com/hu/view/PallasLexikon_09/?query=jogut%C3%B3d&pg=939&layout=s (A Pallas nagy lexikona)
Eltérés a névváltozáshoz képest A jogutódlást meg kell különböztetni a névváltozástól, mert ennek során a változás alanyának jogi helyzete nem változik. (Senki nem lehet önmaga jogutódja.)
Egy példa: a magyar védjegytörvényben A magyar védjegytörvény A többször módosított 1997. évi XI. törvény 19. §-a szerint: A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok átszállhatnak és átruházhatók.1997. évi XI. törvény 19. § (1) bek. A jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság jogutóda a védjegyet is megszerzi, kivéve, ha a felek eltérően rendelkeznek, vagy a körülményekből nyilvánvalóan más következik.1997. évi XI. törvény 19. § (2) bek. A védjegyoltalom szerződéssel átruházható. A védjegyoltalom az árujegyzék valamely részére vonatkozóan is átruházható.1997. évi XI. törvény 19. § (3) bek. A védjegyoltalom átruházására irányuló szerződés semmis, ha az átruházás a fogyasztók megtévesztését eredményezheti.1997. évi XI. törvény 19. § (4) bek. Ha a képviselő, illetve az ügynök – a jogosult engedélye nélkül – saját nevében védjegybejelentést tesz vagy saját nevében lajstromoztatja a védjegyet, a jogosult követelheti a védjegyoltalmi igény vagy a védjegyoltalom átruházását, kivéve, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy az eljárása helyénvaló volt.1997. évi XI. törvény 19. § (5) bek.
Források Uj Idők Lexikona 13-14. Herder - Kamcsatka (Budapest, 1939) 1997. évi XI. törvény a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek Öröklés
Kategória:Iparjogvédelem