A titkos információgyűjtés a Magyarországon hatályos törvényi szabályozás szerint vagy bírói engedélyhez van kötve (bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés), vagy meghatározott esetekben bírói engedély nélkül is végezhető (bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés). Mivel a jogállamiság egyik alapvető kritériuma a jogbiztonság, garanciális szabály az, hogy bizonyos gyűjtési cselekmények csak meghatározott bűnüldözési célból, csak súlyos bűncselekmények esetében és csak bírói engedély alapján végezhetők. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) szóló 2010. évi CXXII. törvény alapján végzett titkos információgyűjtés olyan, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok, a levéltitok és a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogok korlátozásával járó, a NAV által végzett különleges tevékenység, amelyet a NAV erre feljogosított szervei az érintett tudta nélkül végeznek.2010. évi CXXII. törvény 51. § (1)
A NAV a titkos információgyűjtés során a 2010. évi CXXII. törvény által meghatározott bírói engedélyhez nem kötött eszközöket, illetve bírói engedélyhez kötött eszközöket alkalmazhatja.2010. évi CXXII. törvény 51. § (2)
Megrendelésre jogosult szervezetek
Magyarországon az alábbi 8 szervezet jogosult titkos információgyűjtő eszközök és módszerek megrendelésére: a Rendőrség, a Terrorelhárítási Központ, az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, és az Ügyészség.
Jegyzetek
Források 2004. évi XIX. törvény a Vám- és Pénzügyőrségről (hatályon kívül) ''' 2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV tv.)
Kapcsolódó szócikkek Adatgyűjtés Dunagate Watergate-botrány
További információk
Kategória:Jog