A munkaerő-kölcsönzés olyan atipikus foglalkoztatási forma, amelyben a munkavállaló a kölcsönbeadóval áll munkaviszonyban, de munkáját ideiglenesen egy másik munkáltatónál, a kölcsönvevő irányítása alatt végzi. A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő a munkáltatói jogokat és kötelezettségeket a törvényben meghatározott módon megosztva gyakorolja.
Tartalma A kölcsönbeadó a munkavállalóval munkaerő-kölcsönzés céljából munkaviszonyt létesít, majd a munkavállalót ideiglenesen a kölcsönvevő rendelkezésére bocsátja. A munkaszerződésben meg kell állapodni abban, hogy az munkaerő-kölcsönzés céljából jön létre, továbbá meg kell határozni a munkavégzés jellegét és az alapbért.
A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő írásbeli megállapodásban rögzíti a kölcsönzés lényeges feltételeit és a munkáltatói jogkör gyakorlásának megosztását. A munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat a kölcsönbeadó gyakorolja. A kikölcsönzés időtartama alatt ugyanakkor a munkavégzés irányításával, a munkaidővel és pihenőidővel, valamint a munkavédelemmel kapcsolatos munkáltatói jogok és kötelezettségek jelentős részét a kölcsönvevő gyakorolja. A munkabér megfizetése és a munkaviszonyhoz kapcsolódó munkáltatói adminisztráció alapvetően a kölcsönbeadó feladata.
Szabályozása Magyarországon a munkaerő-kölcsönzés hatályos alapvető szabályait a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény XVI. fejezete tartalmazza. A törvény meghatározza a munkaerő-kölcsönzés, a kölcsönbeadó, a kölcsönvevő, a kölcsönzött munkavállaló és a kikölcsönzés fogalmát, továbbá szabályozza a felek jogait és kötelezettségeit, az egyenlő bánásmód követelményét, valamint a munkaviszony megszüntetésének sajátos szabályait. A kikölcsönzés időtartama főszabály szerint nem haladhatja meg az öt évet. Ebbe beleszámít az ugyanahhoz a kölcsönvevőhöz hat hónapon belül történő ismételt kikölcsönzés is, függetlenül attól, hogy az ugyanazzal vagy más kölcsönbeadóval történt.
A kikölcsönzés időtartama alatt főszabály szerint biztosítani kell a kölcsönzött munkavállaló számára a kölcsönvevő saját munkavállalóira irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket, ideértve különösen a munkabérre, az egyéb juttatásokra és az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályokat. A törvény bizonyos munkavállalói csoportok esetében lehetővé teszi, hogy a munkabérre és egyéb juttatásokra vonatkozó teljes egyenlőséget csak a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás 184. napjától kelljen alkalmazni.
Munkaerő-kölcsönzési tevékenységet Magyarországon a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése mellett lehet folytatni. A kölcsönbeadónak többek között megfelelő irodahelyiséggel és előírt szakmai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkező személlyel kell rendelkeznie, továbbá 15 millió forint vagyoni biztosítékot kell letétbe helyeznie. A kölcsönbeadókat a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok tartják nyilván.
Minősített kölcsönbeadó státusz A harmadik országbeli állampolgárok munkaerő-kölcsönzés keretében történő magyarországi foglalkoztatására külön szabályok vonatkoznak. A jogszabály meghatározza a „minősített kölcsönbeadó” kategóriáját, ilyen státusz szükséges bizonyos harmadik országbeli munkavállalók kölcsönzéséhez. A minősített kölcsönbeadói nyilvántartásba vételhez többek között legalább 1000 fős, a megelőző 12 hónapra számított éves átlagos statisztikai állományi létszám szükséges, amelyből legalább 500 főnek magyar állampolgárnak kell lennie, továbbá 50 millió forint vagyoni biztosítékot kell elhelyezni.
Alkalmazási területei A kölcsönbevevők egyaránt alkalmazzák magasan képzett munkavállalók rövid időre (pl. átszervezésre, válságkezelésre, akár egy projektre) történő kölcsönzésére, és alacsonyabban képzett munkavállalók igénybevételével betanított jellegű feladatok ellátására (pl. dömpingmegrendeléseik kiszolgálására). Alkalmazásának jellemző esetei A vállalatnak nem áll annyi munkavállaló rendelkezésre, mint amennyire szüksége lenne A termelés nem kiszámítható, gyakran változik A vállalatnak nem áll rendelkezésre megfelelő HR osztály a szükséges munkaügyi adminisztrációhoz A vállalat nem rendelkezik megfelelő kapacitással és idővel a szükséges létszám toborzásához, felvételéhez A vállalat tulajdonosa nem engedi az állományi létszám növekedését (létszámstop) A vállalatnak nincs kapacitása munkaerő területi átcsoportosítására, vidéki beszállítására, munkásszállás biztosítására. Jegyzetek
Források Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége Állami Foglalkoztatási Szolgálat
További információk
Interjú: Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnöke (Pénzcentrum.hu, 2020.03.09.)
Kategória:Gazdasági jog