Események január 1. – Hivatalba lép az ENSZ új főtitkára, Kurt Waldheim. január 13. – Ghánában a hadsereg ragadja magához a hatalmat.) január 14. – Apja, IX. Frigyes halálát követően II. Margit foglalja el a dán trónt. január 22. – Nagy-Britannia, Írország, Dánia és Norvégia aláírja az Európai Közösséghez való csatlakozást; szeptemberben Norvégia lakossága a csatlakozás ellen szavaz. január 25–27. – A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (JKSZ) II. konferenciája további harcot hirdet a nacionalizmus ellen. (Az új végrehajtó titkár Stane Dolanc.) január 30. – Az úgynevezett véres vasárnapon tizenhárman meghalnak, amikor brit katonák tüzet nyitnak ír tüntetőkre Londonderryben. február 8. – VI. Pál pápa Kovács Sándor szombathelyi megyés püspököt és Klempa Sándor veszprémi apostoli kormányzót felmenti tisztségéből, míg Lékai László badacsonytomaji plébánost veszprémi apostoli kormányzóvá, Fábián Árpádot – a Pápai Magyar Intézet rektorát – szombathelyi apostoli kormányzóvá, Kádár László egri érseki titkárt veszprémi segédpüspökké, Endrey Mihályt pedig pécsi segédpüspökké nevezi ki. február 18. – A kaliforniai legfelső bíróság eltörli a halálbüntetést. február 21–25. – Richard Nixon pekingi útjával kezdetét veszi az enyhülés a kínai–amerikai kapcsolatokban. március 15. – Budapesten több százan tüntetnek a Petőfi-szobornál. (A rendőrség 88 főt előállított, 15-en börtönbüntetést kaptak.) március 16. – A Szent István-bazilikában Ijjas József kalocsai érsek püspökké szenteli Klempa Sándort, Lékai Lászlót, Fábián Árpádot és Kádár Lászlót. április 4. – Ausztriában megkezdődik a zwentendorfi atomerőmű építése. április 6. – Újabb amerikai bombázási hullám Észak-Vietnám ellen. április 15–16. – A Csemadok XI. országos közgyűlésének idején bejelentik a szervezet kizárását a csehszlovák Nemzeti Frontból az 1968–69-ben tanúsított „szocialistaellenes” magatartása miatt. (A szervezet számos ismert képviselőjét kizárják.) április 27. – A Bundestagban a Willy Brandt szövetségi kancellár ellen indított bizalmatlansági indítvány (az első az NSZK történetében) nem jár sikerrel. május 22–30. – Richard Nixon amerikai elnök hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. május 26. – Aláírják az október 3-án hatályba lépő SALT–1 szerződést. május 30–31. – Az Észak-atlanti Tanács bonni miniszteri ülésén egyetértenek abban, hogy megkezdik a multinacionális előkészítő megbeszéléseket az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ). június 1. – Letartóztatják a Baader-Meinhof csoport három vezetőjét, Andreas Baadert, Holger Meinst és Jan-Carl Raspét, június 7-én Gudrun Esslint, június 15-én Ulrike Meinhofot. június 3. – Életbe lép a Franciaország, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és a Szovjetunió által aláírt, Berlinről szóló négyhatalmi megállapodás. június 17. – Washingtonban a Watergate irodaházban tetten érnek öt személyt, amint a Demokrata Párt választási főhadiszállásán lehallgatóberendezést szerelnek fel. Kezdetét veszi a Watergate-botrány. július 2. – Hivatalos jugoszláv közlemény egy külföldről behatolt usztasa kommandó felszámolásáról. július 3. – Békeszerződés India és Pakisztán között. július 17. – A hajdúdorogi görögkatolikus káptalan Timkó Imrét választja helynöknek. (Dudás Miklós, hajdúdorogi görögkatolikus püspök július 15-én, 70 éves korában hunyt el.) július 19–21. – Az RKP országos konferenciája, ami körvonalazza az új politikai-ideológiai platform fő vonásait; megfogalmazza a „fejlődő szocialista ország” koncepcióját és átértékeli az ország nemzetközi státuszát. szeptember 5. – Túszdráma a müncheni olimpián. (Arab terroristák túszul ejtenek tizenegy izraeli sportolót. Valamennyi túsz életét veszti, nagyobbrészt a rendőrség szabadító-akciójának következtében.) szeptember 16. – Vádat emelnek a Fehér Ház két munkatársa ellen a Watergate-betörés miatt, alig két hónap múlva Richard Nixont újra elnökké választják. szeptember 18. – A JKSZ vezetőségének a tagsághoz intézett nyílt levele „az ellenforradalom veszélyére” figyelmeztet. szeptember 24. – Norvégiában a lakosság 54%-a népszavazáson elutasította az ország csatlakozását az Európai Unióhoz. október 3. – Hatályba lép a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti, a rakétaelhárító védelmi rendszerek korlátozásáról szóló SALT–1 szerződés. október 9. – Lövöldözés a zárai gimnáziumban október 9–12. – A belgrádi pártaktíva támadása a szerb vezetés állítólagos „liberalizmusa” ellen. (Számos vezető lemond tisztségéről.) október 9. – A qilakitsoq-i eszkimó múmiák felfedezése Grönlandon október 21. – A jugoszláv pártaktíva támadása miatt lemondanak a szerb kommunista szövetség vezetői, majd a „liberális” szlovén, vajdasági és macedón politikusok. november 6. A Magyar Bencés Kongregáció káptalanja Szennay Andrást választja meg főapátnak. Jugoszlávia tiltakozik az ausztriai szlovén és horvát kisebbség helyzete miatt. november 8. – Az NSZK és az NDK képviselői Bonnban aláírják „A Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatainak alapjairól szóló szerződés”-t. november 11. – Az amerikai hadsereg kivonul a Long Binh bázisáról ezzel végetér az amerikai részvétel a vietnámi háborúban. november 17. – Juan Perón, Argentína száműzött elnöke 18 év után ismét visszatér országába. november 21. – Genfben megkezdődnek a SALT–II. tárgyalások. november 22. – Helsinkiben kezdetét veszi az EBEÉ többoldalú előkészítő megbeszélése. november 25. – Jobboldali katonai puccs Görögországban. november 27. – Leonyid Iljics Brezsnyev villámlátogatásra érkezik Magyarországra, a tököli szovjet katonai reptéren váratlanul száll le. Elindulása után csak az esti órákban értesítették Kádár Jánost erről a szovjetek, és arra kérték, hogy menjen ki Tökölre. A tárgyalásokon Brezsnyev listát nyújtott át Kádár Jánosnak, amelyen a magyar reform olyan vezető egyéniségeinek nevei szerepeltek, akiknek távozását a szovjet vezetés kéri az MSZMP-től. Kádár állítólag így szólt: „egy név hiányzik a listáról, az enyém”. december 4. – 35 cseh író – köztük Václav Havel – petíciót intéz a köztársaság elnökéhez a politikai foglyok érdekében. december 14. – A Bundestag másodszor is szövetségi kancellárrá választja Willy Brandtot.

Az év témái Államok vezetőinek listája 1972-ben 1972 a filmművészetben május 19. – A cannes-i filmfesztiválon Jancsó Miklós Még kér a nép című filmje nyeri el a nagydíjat.

1972 az irodalomban Weöres Sándor: Psyché (versek) 1972 a jogalkotásban Magyarországon a világpolitikai enyhüléssel szemben a szélsőbaloldal megerősödése nyomán a korábbi reformfolyamatok megtorpantak, 1972-ben alkotmánymódosításra került sor, amelyben megerősítésre kerül a „munkásosztály marxista-leninista pártjának” vezető szerepe. 1972 a közlekedésben Megkezdődik a BMW 5-ös sorozatának gyártása. 1972 a légi közlekedésben október 13. – Lezuhan az Andokban az uruguayi rögbisek gépe. október 29. – Eltérítik a Lufthansa Damaszkuszból Frankfurtba tartó járatát; gép eltérítői elérik a müncheni túszdráma három túlélő terroristájának szabadon bocsátását. december 29. – Az Eastern Air Lines 401-es járatának katasztrófája.

1972 a sportban február 3. – február 13. XI. Téli olimpiai játékok – Szapporo, Japán. 35 ország részvételével. június 18. – Az NSZK labdarúgó-válogatottja az Európa-bajnokság brüsszeli döntőjén 3-0-ra győzi le a Szovjetunió csapatát. augusztus 26. – október 16. Münchenben XX. nyári olimpiai játékokon 122 ország vesz részt. augusztus 31. – Bobby Fischer a Boris Szpasszkij elleni 21. sakk világbajnoki mérkőzésen szerzett győzelmével sakk világbajnok. (12,5:8,5) Emerson Fittipaldi (Lotus) nyeri a Formula–1-es világbajnokságot, s ezzel az addigi legfiatalabb világbajnok. Ezt a rekordját csak 2005-ben dönti meg Fernando Alonso. A Újpesti Dózsa nyeri az NB1-et. Ez a klub 13. bajnoki címe. 1972 a televízióban Táncdalfesztivál, a nyertes Kovács Kati Add már, Uram, az esőt! Jó estét nyár, jó estét szerelem 1972 a tudományban március 2. – Az USA elindítja a Pioneer–10 űrszondát a Naprendszer külső bolygóinak felkutatására. április 16. – április 27. Az Apollo–16 holdútja; december 7. – december 19. Az Apollo–17 holdútja; Elkészül az első Cray szuperszámítógép 1972 a vasúti közlekedésben október 30. – Közel félszáz halálos áldozattal járó Vasúti baleset Chicago elővárosában, az Egyesült Államokban. 1972 a zenében Kovács Kati Nemzetközi Fesztivált nyert Drezdában és Írországban első helyet ért el a Castlebar Song Contest nemzetközi hangverseny. Fontosabb külföldi nagylemezek Black Sabbath: Black Sabbath Vol. 4 Bee Gees: To Whom It May Concern Creedence Clearwater Revival: Mardi Gras Carole King: Rhymes & Reasons Cher: Foxy Lady Status Quo: Piledriver Deep Purple: Machine Head és Made in Japan Emerson, Lake & Palmer: Pictures at an Exhibition és Trilogy Fleetwood Mac: Bare Trees Joe Cocker: Joe Cocker Elvis Presley: Elvis Now / He Touched Me The Beach Boys: Carl and the Passions: „So Tough” Ike & Tina Turner: Feel Good Genesis: Foxtrot Kool & the Gang: Music Is the Message / Good Times Michael Jackson: Got to Be There / Ben Nancy Sinatra: Woman / Nancy & Lee Again The Jackson 5: Lookin' Through the Windows The Carpenters: A Song for You Jethro Tull: Thick as a Brick John Lennon és Yoko Ono: Some Time in New York City Pink Floyd: Obscured by Clouds REO Speedwagon: R.E.O./T.W.O. Ricchi e Poveri: Un diadema di successi Sonny & Cher: All I Ever Need Is You Scorpions: Lonesome Crow The Rolling Stones: Exile on Main St. Yes: Close to the Edge David Bowie: The Rise And Fall Of Ziggy Stardust And The Spiders From Mars

Fontosabb magyar nagylemezek Benkó Dixieland Band: I. Illés-együttes: Add a kezed Koncz Zsuzsa: Élünk és meghalunk Kovács Kati: Autogram helyett Korda György: Napfény kell a virágnak Locomotiv GT: Ringasd el magad Zalatnay Sarolta: Álmodj velem Omega: Élő Omega Syrius: Az ördög álarcosbálja Tolcsvay Trió: I.

Születések bélyegkép|150px|jobbra|Gervai Péter bélyegkép|150px|jobbra|Pásztor Anna bélyegkép|150px|jobbra|Shaquille O’Neal bélyegkép|150px|jobbra|Baksa-Soós Attila bélyegkép|150px|jobbra|Ben Affleck bélyegkép|150px|jobbra|Jude Law január 2. – Taye Diggs, színész január 7. – Gervai Péter, informatikus január 17. – Rafał Trzaskowski, lengyel politikus, Varsó főpolgármestere január 18. – Madarász Éva magyar színésznő, szinkronszínész január 19. – Drea de Matteo, amerikai színésznő január 25. – Chantal Andere, mexikói színésznő január 26. – Hajdu Szabolcs magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész január 29. – Rogán Antal, magyar politikus, polgármester, miniszter február 2. – Dobrev Klára, bolgár származású magyar közgazdász, jogász február 14. Rob Thomas, amerikai énekes Angie Craig, amerikai politikus, újságíró és üzletasszony február 17.– Billie Joe Armstrong, amerikai zenész a Green Day frontembere február 29. – Antonio Sabàto Jr., olasz származású amerikai színész március 3. – Christian Oliver német színész, producer († 2024) március 6. – Shaquille O’Neal, amerikai kosárlabdázó, NBA-sztár március 9. – Kerr Smith, amerikai színész március 15. – Fonyó Barbara, énekesnő, színésznő március 15. – Christopher Williams, jamaicai atléta március 19. – Pindroch Csaba, Jászai Mari-díjas magyar színész március 20. – Kardos Edina klinikai szakpszichológus, az első magyar lovasterapeuták egyike március 31. – Facundo Arana, argentín színész április 7. – José Havier Hombrados, spanyol kézilabdázó április 13. – Trill Zsolt, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész április 19. – Galambos Attila, dráma- és dalszövegíró, műfordító, színész április 26. – Jermaine Spivey, amerikai kosárlabdázó május 1. – Gregor Bernadett, Jászai Mari-díjas magyar színésznő május 2. – Alec Empire, német zenész, a digital hardcore zenei műfaj megteremtője május 2. – Dwayne Johnson amerikai színész, testépítő és profi pankrátor. május 19. – Amanda De Cadenet, angol fényképész, színésznő, műsorvezető