A Hősök tere éjszaka|bélyeg|240px Zugló városrészei|bélyeg|240px Anonymus szobra a Vajdahunyad várában|bélyeg|240px A XIV. kerület, vagy hivatalos nevén Zugló (1938 és 1945 között Rákosváros, németül: Lerchenfeld) a magyar főváros, Budapest egyik kerülete, amely a Duna bal partján, Pesten fekszik. Északon az IV. kerület és a XV. kerület, nyugaton a VI. kerület, a VII. kerület és a XIII. kerület, délen a VIII. kerület és a X. kerület, míg keleten az XVI. kerület határolja. A városrész 1792-ben I. Ferenc trónra lépésének alkalmából kapta ezt a nevet. Számos olyan középületet találunk itt, melyek országos kulturális, sportcélú feladatot látnak el. A belvároshoz viszonylag közel található. Nagy része zöldövezet, ezért nevezhetjük Pest tüdejének is, 240 hektár zöldfelület található területén, beleértve a főváros egyik legnagyobb parkját, a Városligetet is. Számos lakótelepe közül a legnagyobb a Füredi utcai.
A kerületnek jelenleg 8 városrésze van: Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr és a Városliget. Jelentősebb terei közé tartozik többek között a Hősök tere, az Örs vezér tere, a Bosnyák tér, valamint a Mexikói út környéke. A kerület kulturális és rekreációs életének egyik központi eleme a Városliget, amely a főváros egyik legnagyobb és legismertebb parkja. A kerületben található továbbá a Szépművészeti Múzeum, a Vajdahunyad vára, valamint a Fővárosi Nagycirkusz is, amelyek a főváros jelentős kulturális és turisztikai látványosságai közé tartoznak.
A kerület határai a 20. század során több alkalommal módosultak, majd mai formájukat nagyrészt az 1950-es budapesti közigazgatási átszervezés után nyerték el. Zugló fejlődése főként a 19. század végén és a 20. század elején gyorsult fel, amikor a korábban külvárosi jellegű területeken egyre több lakóház és villa épült. A kerület elsősorban lakóövezetként vált ismertté, ahol parkok, családi házak, villák és később lakótelepek is kialakultak.
Területe körülbelül 18,1 km², lakosainak száma 2025-ben nagyjából 119 000 fő, így a főváros harmadik legnépesebb kerülete (a pesti oldalon a legnépesebb). Népsűrűsége több mint 6800 fő/km², ezért Budapest közepesen sűrűn lakott kerületei közé tartozik.
Nevének eredete A Zugló név keletkezését kétféleképpen magyarázzák. A Magyar Nyelvőr folyóirat szerint a ’szuglyó’ vagy a ’zugla’ szó a 19. századi nyelvhasználatban sarkot, zugot,Balázs Géza 2013: Élet és nyelv (Szugló vagy Zugló?). Éltünk 51/1, 173–174 kuckót vagy zsákutcát jelentett, azaz „Zugló” a tágas pesti határ egy kis sarka volt. A másik elképzelés szerint a ’szugló’ német eredetű szó, és mocsárlyukat jelent. Zuglót egészen a 19. század végéig Szuglónak nevezték, ennek emlékét őrzi a mai Szugló utca.
Fekvése A mai Zugló Budapest XIV. kerülete, a város centrumától keletre található, Pest középső részén. Észak-déli irányban Észak-Pestet és Dél-Pestet, kelet-nyugat irányban a belvárost és a külső kerületeket köti össze. Mintegy területen fekszik. Területe alapján a főváros közepes nagyságú kerületei közé tartozik. A legtöbb kerületszomszéddal rendelkező budapesti kerület: északon a IV. kerület, északnyugaton a XIII., északkeleten a XV., keleten a XVI., délkeleten a X., délen VIII., délnyugaton pedig a VI. és VII. határolja.
Határai a Stadionok metróállomástól, az óramutató járása szerint körbe: Dózsa György út, Vágány utca, Dévényi út, Tatai utca, Rákospalotai körvasút sor, Szuglói Körvasút sor, Kerepesi út.
Jó tömegközlekedési kapcsolatai vannak Észak-Budával, az Árpád híd vonalán és Pest belső területeivel az Andrássy út, a Thököly út és a Kerepesi út mentén, Csömör, Kerepes, Kistarcsa, Mogyoród, Gödöllő agglomerációs településeivel a H8-as és H9-es HÉV-vonal révén. A Csömöri út pedig Újpalota lakótelepével köti össze. Két vasútállomása van, Rákosrendező és Zugló. Az állomásokat érintő vasútvonalak budapesti végállomása a Nyugati pályaudvar; Rákosrendezőről észak felé (, , ), míg Zugló megállóhelytől kelet () és délkelet () felé mennek vasútvonalak.
Városrészei Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget
Története A mai kerület helyén volt a történelmi Rákos mezeje, amely a középkorban lakatlan, erdős-mocsaras vidék volt. Itt tartották a középkori magyar országgyűléseket és itt emelték 1445-ben Hunyadi Jánost Magyarország kormányzói méltóságába. A Rákos-patak mellett rákászok, a Városliget területén vadászok tanyáztak. A vidék Pest város fejlődésével a 17. században egyre kopárabbá vált, mivel az építkezésekhez szükséges faanyagot itt vágták ki.I. Lipót német-római császár a területet Pest városának adományozta. A város a 18. század közepén újra fásíttatta a vidéket, főleg fűzfák ültetésével.
1842-ben itt kezdték József nádor elhunyt leánya tiszteletére a Hermina-kápolna építését. A Herminamező, s vele Zugló története ettől a naptól datálódik. A város terjeszkedésével, majd a Városliget kialakulásával a 19. században a terület kopár sivatagból lassan kultúrterületté és településhellyé vált. A 19. század elején – 1850 körül – jelentek meg az első villák a mai Hermina út környékén és az Ajtósi-Dürer sor elején, a többi terület azonban lakatlan volt. Az 1880-as, 1890-es években kezdett beépülni a Thököly út és az Erzsébet királyné útja, a századfordulón a Bosnyák tér környéke.
A Városliget a millenniumi ünnepségek alkalmára épült, 1896-ra készült el a Műcsarnok és 1906-ra a Szépművészeti Múzeum. Szabályozták a Városligeti tavat, feltöltötték a Páva-sziget két csatornáját és a tóba vezették a Rákospatakot. Kialakították a városligeti körutat. Megépült a híres Vajdahunyad vára és a Hősök tere.
A századforduló előtt – a londoni után – másodikként Európában elkészült a Millenniumi Földalatti Vasút egy szakasza is. Zuglónak a századforduló elején kialakult úthálózata átgondolt városfejlesztés eredménye. A sugárirányú úthálózat jelentős forgalmat bonyolít le, tekintettel arra, hogy Zugló a főváros központja és az ún. „alvó városrészek”, valamint az agglomeráció között helyezkedik el. A mai kerület külső részein a 20. század elején indult meg az iparosodás.
A XIV. kerületet 1935. június 15-én alakították három másikkal (XI-XIII.) együtt. Területe korábban a VI., VII. és X. kerületekhez tartozott. A második világháború utáni évtizedekben több lakótelep épült (például a Füredi utcai, Kerepesi úti, Nagy Lajos király úti, Kacsóh Pongrác úti). 1980-ban Zuglóban nyitották meg az ország első, nyugati módon felépített üzletközpontját, a ma is működő Sugárt. Az üzletközpontot 2004-ben korszerűsítették, mozit és más szórakoztató létesítményeket hoztak benne létre, így a Zuglói Mozi, Éva Mozi, Sport Mozi bezárását követően ismét van Zuglónak saját mozija.
Az 1972-es zuglói paneltűz a főváros legnagyobb tűzesete volt.
A 2022-től épülő zuglói irodanegyed a Bosnyák tér és a Rákospatak között a rendszerváltás utáni Budapest legellentmondásosabb beruházásai közé tartozik.https://magyarepitok.hu/mi-epul/2024/09/ujabb-merfoldko-zugloban-szerkezetkesz-mind-a-het-epulet-az-uj-irodanegyedbenhttps://www.valaszonline.hu/2024/05/29/580-milliardos-kormanyzati-negyed-tiborcz-zuglo-durer-budapart/https://epiteszforum.hu/kis-kormanyzati-negyed-johet-letre-zuglobanhttps://24.hu/belfold/2023/06/09/zuglo-gigaberuhazas-allam-vasarlas/
Népesség
A XIV. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén fő volt, ami Budapest össznépességének 7%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 8305 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan ember volt. A XIV. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 12%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 22% volt. 2021-ben a férfiaknál 74,3, a nőknél 79 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben fő, utánuk következő nagy csoport az érettségi végzettséggel rendelkezők fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 89,7%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 15,4%-a, mintegy személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül ukrán, német és kínai nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A 19. század utolsó harmadától a XIV. kerület lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen a második világháborúig. Az 50-es évektől dinamikusan nőtt a kerület népessége egészen 1980-ig. A legtöbben 1980-ban éltek a kerületben fő. A 80-as évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak a XIV. kerületben, mint 1970-ben.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló XIV. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.
Iskolai végzettség
A 2001-es népszámlálási adatok alapján, a XIV. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezőek voltak fővel, utánuk következett a diplomával rendelkezők fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők fővel, végül a szakmunkások 9443 fővel.https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGAEYAFkoAX2pWFTVNbV0IkDsHBBi4hOS0jKQQACZMnMLi1ExcAhIyKpro2PiaJvSA5AxFHABpbITZhbblufmAZnWF_JoV-aEKIuOCoA
A 2011-es népszámlálási adatok alapján, a XIV. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben fővel. Második legnagyobb csoport a diplomával rendelkezőek voltak fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 8360 fővel.https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGAEYAFkoAX2pWFTVNbV0IkDsHBBi4hOS0jKQQACYc7MLi1ExcAhIyKpro2PiaJvSA5AxFHABpLppZhbaElfmAZnW5-fzl3aEKIuOCoA
A 2022-es népszámlálási adatok alapján, a XIV. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 8094 fővel.https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGAEYAFkoAX2pWFTVNbV0IkDsHBBi4hOS0jKQQACZMtrbC4tRMXAISMiqa6Nj4mib0gOQMRRwAaWyEucXumlWFgGYV-YX8jb2hCiKTgqA===
Jövőbeli tervezett fejlesztések Tömegközlekedés Az elmúlt években többször felmerült a Thököly úti villamosvonalak (44, 67) újraindítása, és meghosszabbítása Újpalotáig, illetve a Rákóczi úti villamostengely visszaépítése. Mivel elvetették a 4-es metró Bosnyák tér–Újpalotáig történő meghosszabbítását, éppen ezért 2015. április 29-én a közgyűlés döntött a 44-es villamos újraindításáról, amellyel egyidőben a 67-es villamos Mexikói úti vágányait is felújítanák.Döntött a közgyűlés: újra lesz 44-es villamos