A Magyar Úszószövetség (saját elnevezése szerint Magyar Úszó Szövetség, MÚSZ)A helyesírási szabályok szerint az úszószövetség szó egybeírandó, de a szakszövetség a saját dokumentumaiban hagyományosan a „Magyar Úszó Szövetség” írásmódot használja. 1907-ben alakult sportági szakszövetég, amelynek célja a magyarországi úszósport feladatainak ellátása, versenyeinek lebonyolítása, az úszóegyesületek és egyéb szervezetek munkájának összehangolása, valamint a tagság érdekvédelme. A szövetség tagjai sportszervezetek. A feladatok ellátásához szükséges anyagi fedezetet a tagok által befizetett tagdíjak, a szponzorok által biztosított támogatás és (2013-ban 736,5 millió forint összegbenA támogatott szövetségek és a támogatások összege 2013-ban Index.hu) az adófizetők pénzéből adott költségvetési támogatás biztosítja. A szakszövetség legfőbb döntéshozó testülete a közgyűlés, legfőbb tisztségviselője az elnök; az operatív irányítást a főtitkár végzi.
Története A magyar úszósport legfőbb sporthatósága. Sokáig a vízilabda felügyeletét is ellátta. A szövetség megalakulást megelőző időkben 1902-től kezdve a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) kebelében alakított úszószakosztály irányította a magyar úszósportot, amely eleinte elhagyatottan és árván igyekezett a MASZ kebelében tömörült többi sportágak után. Csak a magyar úszósportnak az Amerikában, St. Louisban rendezett, a III., az 1904. évi nyári olimpiai játékokon elért győzelmek (egyben világbajnokság) – Halmay Zoltán kétszeres olimpiai bajnok, Kiss Géza ezüst- és bronzérmes – terelte a figyelmet az úszósportra. A Magyar Úszóegyesületnek a MASZ-ba 1904-ben történt visszalépése és a Magyar Testgyakorlók Körének (MTK) csatlakozása adott hatalmas lökést az úszás sportjának. Még ebben az évben kiírásra került az első országos pólóbajnokság, majd 1905-től kezdve az országos úszóbajnokságok is, eleinte a kötött úszásnemek kivételével. A folyambajnokságok 1907-től kerülnek kiírásra. Ebben az évben az úszósport már elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy önállóan irányítsa a sportágat. A MASZ nem gördített akadályt az önállóvá váláshoz. A szövetség szervezetét 12 kerület alkotta (Budapest és vidék). Az új szövetség az úszósport fejlesztésén kívül programjára tűzte a kötelező úszásoktatást, az úszómesterképzést és a vízből mentés feladatainak megoldását is. Az első világháború a szépen növekvő sportági szövetséget is visszavetette fejlődésében. A Tanácsköztársaság idején megtervezett sporttámogatás a bukást követően lekerült a napirendről. Hivatalos állami támogatás egyszerűen nem létezett. Néhány sportvezető áldozatos munkája, valamint az élvonalbeli versenyzők tehetsége és szorgalma biztosította a visszakerülést a nemzetközi élvonalba. A második világháborút követően kialakított állami támogatás új távlatokat nyitott a sportági szövetség életébe.
Nemzetközi tagságai Teljes jogú tagja a Nemzetközi Úszószövetségnek (Fédération Internationale de Natation) (FINA). Teljes jogú tagja a Európai Úszószövetségnek (Ligue Européenne de Natation) (LEN).
Elnökök
Főtitkárok
Források Pálfy György: A sport enciklopédiája I-II. kötet – 1928. Budapest, Enciklopédia Rt. kiadása Antal Zoltán – Sass Tibor – László István: A magyar sport kézikönyve – 1972. Budapest, Sport Kiadóvállalat Walter Umminger: A sport krónikája Officina Nova 1990 MÚSZ főtitkárai
Jegyzetek
További információk Hivatalos honlap; musz.hu
Kategória:Magyarországi sportszövetségek Kategória:Magyar úszás