Máriasócszentgyörgy

Máriasócszentgyörgy (horvátul Maruševec) falu és község Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Bikovec, Biljevec, Brodarovec, Cerje Nebojse, Čalinec, Donje Ladanje, Druškovec, Greda, Jurketinec, Kapelec , Korenjak, Koretinec, Koškovec, Novaki és Selnik falvak tartoznak hozzá.

Fekvése Varasdtól 12 km-re délnyugatra a Zagorje hegyeinek keleti lábánál, a Drávamenti-síkság szélén enyhén dombos vidéken fekszik. Közelében halad el a Varasdot Ivanecen és Lepoglaván át Zágrábbal összekötő 35-ös főút. A község területe a Maceljska gora és a Ravna gora lábához tartozó lankás dombokon fekszik. A község északkeleti határát a Varasdi mező (Varaždinsko polje) széle alkotja, amelyet a Dráva folyó szel át. A homok- és kavicsfeltárások azt mutatják, hogy a Dráva folyó egykor majdnem érintette a domboldalt, amelyen ma a Gredából Vinicába vezető út halad. Ezzel az úttal párhuzamosan egy helyi út fut a domboldalak mentén, összekötve Maruševec, Čalinec, Koretinec, Donje Ladanje és Gornje Ladanje falvakat.Službene stranice Općine Maruševec

Éghajlata A község területét kontinentális éghajlat jellemzi: mérsékelten meleg, csapadékos éghajlat, az évszakok erőteljes változásával és a csapadék egyenletes eloszlásával egész évben.

Története A település első írásos említése 1351-ben történt abban az oklevélben, melyben I. Lajos magyar király a Velence ellen Zára birtokáért dúlt háborúban tett szolgálaiért a maruševeci Gregornak nemességet adományoz. Gregor a nemesség mellett nagy birtokot, valamint hozzá adó és vámmentességet is kapott. A falu Szent Györgynek szentelt plébániatemplomát már 1269-ben és 1334-ben is említik. Gregor és fiai lettek a falu későbbi birtokosainak a Vragovics családnak az ősei. 1400 körül Otlint és Andrást említik, akik ellenséges viszonyban élnek egymással. A család neve egy időre magyarosodott és Erdoeghre változott (a szláv vrag ördögöt jelent). A 15. században a birtok Cillei Ulriké lett, de 1504-ben II. Ulászló király visszaadta a Vragovicsoknak és megerősítette őket birtokaikban. A korabeli dokumentumok szerint gyakran voltak peres ügyek Varasd városa és a Vragovicsok között. Az utolsó Vragovics Ferenc Ádám volt, aki császári ezredesként a kostajnicai kerület parancsnoka volt. A család címere a plébániatemplom homlokzatán látható és ugyancsak a templomban található Vragovics Boldizsárnak a 17. századból származó sírköve. Szintén a Vragovicsok építették feltehetően a 14. század közepén Maruševec vízivárát. A vizesárokkal védett erősséget később kastéllyá építettek át. A kastélyról a 16. századtól, már 1547-ből vannak adatok.

1542-ben közvetlenül Maruševec mellett nagy csata dúlt a török és a Zrínyi Miklós horvát bán vezette horvát sereg között. Ebben az időben Szlavónia keleti része már török uralom alatt állt és gyakran érte török rajtaütés ezt a vidéket. A török vezér Ulama bég miután hatezres seregével elfoglalta Verőcét, Csázmát és Köröst lángba borította a környéket. Zrínyi Maruševec váránál több ezer horvát katonát, köztük 700 lovast gyűjtött össze. A török, mely Varasd erős várát nem ostromolhatta meg Püspökinél a varasdi síkságon táborozott, minden falut felégetve és elpusztítva a környéken. Eztán Vinica felé indult, hogy a Dráva mentét és Stájerországot pusztítsa. Zrínyi Maruševecnél várta be a török sereget. A csatában a horvátok sok törököt vágtak le, még többet ejtettek foglyul. A vesztes török sereg maradékai rabolva és pusztítva Ludbregen és Kaproncán át Verőce felé vonultak vissza. Ma a csatára három falu neve emlékeztet Cerje Tužno, Cerje Nebojse és a Varasd melletti Turčin falvaké.

A kastélyt 1618-ban a Vragovicsok bővítették és átépítették. Miután 1716-ban Vragovics Ferenc Ádám fiú örökös nélkül halt meg, a birtokot Csernkovácsi Kristóf (Krsto Črnovačkog) zágrábi alispán és a báni testőrség kapitánya örökölte. Miután ő már a következő évben, 1717-ben Zrínynél elesett a török elleni harcokban. Maruševec a Pásztory család tulajdonába került, ezután a Kanotayaké, majd a Patacsichoké lett. A Patacsichok 1817-ig voltak Maruševec tulajdonosai, amikor a család utolsó férfi tagja is meghalt. Ezután gyakran változtak a tulajdonosai. 1873-ban, Simbschen bárótól egy porosz gróf, Schlippenbach Artúr vásárolta meg és 1877-ben historizáló stílusban alakíttatta át. A gróf nem sokáig élvezhette a felújított kastélyt, mert 1881-ben Kairóban meghalt. Özvegye két évvel ezután férjhez ment Erdődy Rudolfhoz, Novi Marof tulajdonosához. Az itteni birtokot 1883-ban Csalineccel együtt Pomgrátz Oszkár vásárolta meg.

A falu 1920-ig Varasd vármegye Ivaneci járásához tartozott. A kastély a Pongrátz család tulajdonában volt 1945-ig, amikor a család Ausztriába távozott. A második világháborúban az épület súlyosan megrongálódott, majdnem megsemmisült. Értékeiből szinte semmi sem maradt. A kastély egy ideig gyermekotthon volt, de állt üresen is. 1969-től az adventista egyház vette bérbe és jelenleg középfokú vallási iskolának, valamint adventi teológiai főiskolának használják. 2001-ben a községnek 6692, a falunak 538 lakosa volt.

Népesség A község népessége Lakosság változásaRepublika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 3.316 4.046 4.363 4.959 5.171 5.741 5.997 6.677 7.761 7.730 7.667 7.303 7.257 7.089 6.757 6.381 5.682 Ivanec községből alakították ki.

A település népessége Lakosság változása 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 252 312 397 424 463 506 451 529 665 610 653 555 523 550 550 460 391

Gazdaság A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság, a növénytermesztés és állattenyésztés (2394 hektár szántóföld). A falusi és vadászturizmus a Martinčević család birtokán, Cerje Nebojsán.

Oktatás "Gustav Krklec" Általános Iskola Maruševec Maruševec Gimnázium Adventista Teológiai Főiskola, Maruševec

Kultúra "Klaruš" Maruševec Kulturális és Művészeti Egyesület

A "Klaruš" Maruševeci Kulturális és Művészeti Egyesület 1998-ban alakult azzal a céllal, hogy összegyűjtse, ápolja és megőrizze a helyi és a tágabb régió folklórját és hagyományos értékeit. Az egyesület a klarušról kapta a nevét – egy nyakláncról, amely a maruševeci régió női népviseletének része. A kulturális és művészeti egyesület a Maruševeci Önkormányzattal közösen társalapítója és szervezője a Folklórnapoknak, amely a Maruševeci Önkormányzat Napjához – április 23-hoz, Jurjevó ünnepéhez – kapcsolódó rendezvény.Službena stranica KUD-a Klaruš

KUM – Maruševeci Lövész Egyesület

A Maruševeci Lövész Egyesület 2006-ban alakult, és folytatja a lövészet hagyományát a Maruševeci régióban és azon túl. A legrégebbi feljegyzés a maruševeci lövészetről 1862-ből, Szent Rókus ünnepéről származik.

Jurjevo - Szent György ünnepe, a község ünnepnapja Maruševec Község Kerékpárversenye Maruševeci Ősz

Egyesületek DVD Maruševec Önkéntes Tűzoltóegyesület A Honvédő Háború Veteránjainak Egyesülete, Maruševec Maruševeci Nyugdíjas Egyesület Maruševeci Nőegylet

Nevezetességei Szent György tiszteletére szentelt plébániatemplomaÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-884. az ország legrégibb templomai közé tartozik, már 1269-ben említi az első leírás. A zágrábi püspökség levéltárában található Ivan zágrábi főesperesnek a káptalan helyzetéről szóló 1334-es feljegyzése, mely szintén megemlíti az itteni plébániát. 1501-ben a templom két papját Györgyöt (Juraj) és Bálintot (Valentin) is megemlítik. A 17. század végéről három papjáról tudunk. Magát a templomot hosszú története során többször megújították, átépítették és bővítették. A legnagyobb megújítás 1913-ban történt, amikor a korábbi egyenetlen padlózatot kiegyenesítették, ezzel a hajó oszlopai mélyen a korábbi padlószint alá kerültek. A templom egyik feliratos kövén az 1482-es évszám látható. A templom szentélyében a sekrestye bejárata előtt a Vragovics család egyik tagjának 17. századi sírköve látható. Ezen kívül még két helyi birtokosnak, Patacsics Pálnak és a Pásztory család egyik tagjának a sírköve, valamint több nemes sírja is megtalálható a templomban. A templom előtti kis téren egykor Szent Mária Magdolna szobra állt, melyet a megújításkor eltávolítottak. A templom és a plébánia mögött egykor régi sír volt, melyen egy Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolna állt. A sírt 1856-ban átköltöztették és 1883-ban a kápolnát is lebontották. Maruševec kastélyánakÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1091. elődje egy 14. századi fából épített erődített udvarház volt, melyet feltehetően a 16. században kőfalakkel megerősítve vízivárrá építettek át. Ezt 1618-ban Vragovics Boldizsár jelentősen bővíttette és átépíttette. Az építtető címere a kastély régi részének első emeleti homlokzatán látható. Az épület mai formáját csak a 19. században 1877-ben nyerte el, amikor birtokosa gróf Schilippenbach teljesen megújította. A kastély addigi kinézetét, de a belsejét is teljesen átformálta. Egy neogótikus és historizáló építészeti elemekkel díszített háromszintes tornyot építtetett hozzá. A család címere a torony átjárója felett, a második emelet magasságában található. A kastély fő, déli homlokzatához egy kiugró, központi rizalitot építettek, melynek második emeletét konzolokra ültették. Mindegyik homlokzatot, a 19. század végén megszokott módon, épületplasztikákkal, gazdagon díszítették. Nem sokkal ezután Pongrátz Oszkár lett a tulajdonosa, aki a festészet nagy kedvelője volt. Az ő gazdag festmény gyűjteményének egy része ma a varasdi múzeumban látható. Ő a parkot építtette át és a kastélyon is kisebb építési beavatkozásokat eszközölt. A déli homlokzaton új bejárati kaput létesített, mely fölött ma is a Pongrátz család címere található és felépítette azt az új lépcsőzetet, amelyik máig fennmaradt. A lépcsőházban egy vadászjelenetes tapétasorozatot helyeztetett, mely a fiumei Monnaccellia mester alkotása. A munkálatok 1901-ben fejeződtek be. A kastély körüli mai park, csak egy része annak a valamikori hét hektáros angolparknak, mely még a második világháború előtt is megvolt és amelybe az őshonos faféleségeken kívül számos egzotikus faféleséget is ültettek. A park nagyobb része, az agrárreform bevezetése után eltűnt és rétekké szántókká alakult át. A kastély déli homlokzata előtti szökőkutas virágágyást 1930 előtt alakították ki. A plébánia 18. századi épülete. Funtek-hegy régészeti lelőhely.

Külső hivatkozások A község hivatalos oldala A község információs portálja Az önkéntes tűzoltóegylet honlapja Maruševec kastélya

Jegyzetek

Kategória:Varasd megye települései