Kumán (szerbül Кумане / Kumane) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Törökbecse községben.
Fekvése Nagybecskerektől északnyugatra, Törökbecse, Tiszatarrós és Melence közt fekvő település.
Története Kumán-ról az első adatok a középkorból maradtak fenn. A település átvészelte a török hódoltságot is, nem néptelenedett el ekkor sem.
1717-ben a becskereki kerülethez tartozott, ekkor 13 házat írtak itt össze. A Mercy-féle térképen Kuman néven az elpusztult helységek között sorolták fel.
1750-ben a délmagyarországi kincstári puszták bérlő-társasága bérelte.
1752-ben szerb határőrök költöztek ide a tisza-marosi katonai határőrvidékről és század-székhely lett. 1774-ben a Nagykikindai kerülethez csatolták. 1775-1778 között szerb lakosai közül 36 család az éppen alakuló dunai Határőrvidékre vándorolt ki, 1788-ban pedig a török háború kitörése után a Balkánról menekülő családok közül 18 szerb család telepedett le itt.
1817-ben, a kikindai szabad kerület községeivel együtt kiváltságlevelet nyert.
1818-ban a kamara volt a helység földesura. 1876-ban Torontál vármegyéhez csatolták. 1854-ben a község fele egy nagy tűzvészben leégett.
1873-ban pedig lakosai közül sokan haltak el kolerában.
1910-ben 6136 lakosából 150 magyar, 5913 szerb volt. Ebből 173 római katolikus, 5939 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökbecsei járásához tartozott.
Népesség Demográfiai változások
Etnikai összetétel Nemzetiség Szám % Szerbek 3296 86,41 Cigányok 198 5,19 Magyarok 127 3,32 Jugoszlávok 65 1,70 Horvátok 15 0,39 Oroszok 5 0,13 Szlovákok 4 0,10 Románok 3 0,07 Macedónok 3 0,07 Montenegróiak 2 0,05 Csehek 1 0,02 Szlovének 1 0,02 Németek 1 0,02 Egyéb/Ismeretlen
Nevezetességek Görögkeleti temploma - 1823-ban épült
Jegyzetek
Források bélyegkép|250px|Kumán egy régi térképen Borovszky Samu: Torontál vármegye
Kategória:A Közép-bánsági körzet települései Kategória:Torontál vármegye települései