Gera Sándor (Szeged, 1907. február 2. – Spanyolország, 1937) cipész, forradalmár, pártmunkás. A Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja volt, ténykedése miatt két és fél évi fogházbüntetést kapott. 1933-ban elhagyta az országot, és bekapcsolódott a spanyol polgárháború eseményeibe. 1937-ben halt meg a harcokban.
Élete Gera István fuvaros és Ábrahám Etel fia.HU BFL - VII.5.c - 15580 - 1926 Szegeden tanult cipészmesterséget, Dobó Miklós és Lengyel János mesterek mellett, a Rekord cipészüzemben. Az 1920-as évek elején kerül kapcsolatba a munkásmozgalommal. Egy ideig Budapesten tevékenykedett az ifjúmunkás mozgalomban, de szervezkedés miatt kitoloncolták a fővárosból, hazajött Szegedre. 1924-1928 között aktív szervező munkát végzett a bőripari munkások szakszervezetében, tagja volt a vezetőségnek. A Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége (KIMSZ) dél-magyarországi vezetője. Kapcsolatban állt a KMP szegedi illegális irányítóival, Gladics Józseffel, Dobó Miklóssal, Korom Mihállyal és Ladvánszkv Józseffel. Maga is egyik vezetője a mozgalomnak. Tevékenyen részt vesz az akciókban, állandó látogatója a munkásotthonoknak. 1929 őszén a KMP illegális központi vezetőségének kezdeményezésére délalföldi illegális kommunista tanácskozást terveznek Szegeden, a Tisza parti „Sárgán”. 1930. május 18-án a rendőrség letartóztatta a résztvevőket, és 25 személy, köztük Gera Sándor ellen indított büntetőeljárást. A tárgyaláson a Kommunisták Magyarországi Pártját éltette. Gera Sándort, Gladics Józsefet és Gombai Mihályt egyenként két és fél évi fogházra ítélték. Kiszabadulása után újra bekapcsolódott a mozgalomba, 1932 májusában azonban ismét letartóztatták. Augusztusban elítélték, bebörtönözték. A börtönben részt vett abban az éhségsztrájkban, amellyel Sallai Imre és Fürst Sándor kivégzése ellen tiltakoztak. 1933. február 4-én illegálisan elhagyta az országot, sikerül átjutnia Csehszlovákiába, majd Spanyolországba ment, s mint internacionalista részt vett a spanyol polgárháborúban. Itt halt meg, Mező Imre visszaemlékezése szerint 1937-ben.
Emlékezete Nevét Szegeden munkásőrzászlóalj, iskola és utca őrizte. Utcanév őrzi ma is Szeged, korábban Ságvári-telep, ma Kecskés-telep nevű városrészében.
Jegyzetek
Források A munkásmozgalom Csongrád megyei harcosainak életrajzi lexikona. Főszerk. Antalffy György. Szeged, MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága, 1987.
További információk Csongrád megye forradalmi harcosainak életrajzi gyűjteménye. Szerk. Rácz János. Szeged, MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága, 1973.
Kategória:KMP-tagok Kategória:A spanyol polgárháború magyar résztvevői Kategória:Szegediek Kategória:1907-ben született személyek Kategória:1937-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar cipészek Kategória:Magyarországon bebörtönzött baloldali személyek (1919–1945) Kategória:Csatában elesett magyar katonák