A szabadság a kívánt tett megvalósításának lehetősége. Filozófiailag a determinizmus ellentéte. A politikában a szabadságjogok a biztosítékok a kormány kényszerítő intézkedéseivel szemben, az alkotmányos demokrácia, a jogállam egyik alapja, a vallások közül a hinduizmus is hangsúlyozza a döntés, a tett szabadságát, legfőképpen pedig Jézus – vagyis a Szabadító – szavait olvashatjuk Lukács evangéliumában az elnyomás és a bűn alóli felszabadításról és a szeretet kifejezésének szabadságáról bármely napon. A kultúrában a szabadság a kulturális örökség folytonos megújítása által történő szabad önkifejezés igényét jelenti, az őskortól a napjainkban lezajló szabad kulturális forradalomig folyamatosan jelen van.
Filozófia
A filozófusok már a legkorábbi időktől foglalkoznak a szabadság kérdésével. Például Marcus Aurelius római császár volt az egyik, aki legelsőnek írt az egyenlő jogokról, a szólásszabadságról, és arról, hogy a kormánynak tiszteletben kell tartania az állampolgárok összes szabadságjogát.
A 17. században John Locke foglalkozott az antik gondolattal.
„In the state of nature, liberty consists of being free from any superior power on Earth.” – szabadnak lenni a Föld bármely felsőbb erejétől, áll meghatározásának bevezetőjében. A liberalizmus nem jelenti azt, hogy bárki bármit tehet; a szabadságjogok érvényesítése senki részéről nem akadályozhatja mások arányos jogérvényesítését.
Filozófiai vonalon többek között John Stuart Mill (1806–1873) fejlesztette tovább a szabadság fogalmát. A szabadságjogokon belül kettős rendszernek mutatta be a tett és ellenállás, ha úgy tetszik, a cselekvés és nem-cselekvés szabadságát. Mill ugyanakkor A Szabadságról szóló könyvében fontos kulturális lépést is tesz, mikor példát hoz arra, hogy nem-kormányzati csoportok kulturálisan hogyan sérthetik mások szabadságjogait.
Politika
Antik szabadságjogok A legelső szabadságjog, amit jelenleg ismerünk Mezopotámiából, Urukaginától, Lagas királyától származik, aki védte a polgárok szabadságát a kizsákmányolástól és erőszaktól. Ugyanakkor elég szigorú, sokszor embertelen büntetéseket is szabott a törvénysértőkre.
A suméroknál és görögöknél fontos koncepcióként jelent meg a rabszolgák felszabadítása. Arisztotelész is említi ezt akkor, mikor a demokrácia fejlődéséről ír, ezután a perzsa, az Asóka-vezette buddhista Mauria és a római birodalomból láthatunk példákat.
Társadalmi szerződés és emberi jogok Az ókor után a politikai szabadságjogok először a középkorban, majd a polgárosodással folyamatosan a 17. századtól és a Felvilágosodással fejlődtek ismét nagyot. A középkori előzményeknek tekintjük az olyan – alapvetően csak a nemesek egyes szabadságjogairól szóló! – dokumentumokat, mint például a Magna Carta Libertatum, vagy például Magyarországon az Aranybulla.
A társadalmi szerződés elméletét Thomas Hobbes politikafilozófus fektette le Leviathan című 1651-es könyvében. A korábbi szabadságjogi eszmények megerősítése és pontosítása mellett pontosan és külön lefektette a polgári társadalom önálló és államtól független szabadságjogait.
John Locke és Montesquieu után Mills-ig Jean-Jacques Rousseau járult hozzá jelentősen ahhoz, hogy a szabadságjogok politikai osztályozásra kerüljenek. Szabadság, egyenlőség, testvériség – ezt az elvet az 1789. évi Emberi és polgári jogok nyilatkozata a következőképpen fogalmazza meg: „A szabadság lényege, hogy azt tehetjük, ami nem árt mások jogainak.” „Szabadon élni, halni.” Ezek a gondolatok alapvető hatást gyakoroltak a 19. századtól a 21. századig a jogállamok kialakulására.
Az emberi jogok mai fogalma is a minden emberre vonatkozó szabadságra és egyenlőségre épül. Az általánosan használt definíció szerint: Az emberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek.
Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1. cikk 1. mondata így hangzik: Minden emberi lény szabadon születik, és egyenlő méltósága és joga van.
Kultúra A kulturális szabadság az egyik legveszélyeztetettebb szabadságjog. Jól látszik ez például a papírkorban a feudális vagy ipari kultúrmonopóliumok kialakulásán, mellyel kapcsolatban többen, például Tolsztoj, Neumann és mások felemelték szavukat a másolásjogi, vagy szabadalmi korlátokkal szemben.
Az emberiség hatalmas ugrása, a digitális korba való váltás ugyanakkor ismét felerősítette a kulturális önkifejezésben való szabad részvétel lehetőségét, ebbe a térbe belépve mindenki globálisan szerzővé és terjesztővé vált. A szabad kultúra mozgalom egyes jogok közösségnek való visszaadásával biztosítja a kulturális szabadságot.
Művészi szabadság A művészi szabadság azt jelenti, hogy a művész szabadon megválaszthatja kifejezni valója tárgyát, módját, a művet nyilvánosságra hozhatja és engedélyt adhat a felhasználásra.
A haladásban való szabad részvétel Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata több ponton foglalkozik a kulturális kérdésekkel. A szabadságjogok terén a 27. pontban kijelenti, hogy minden ember egyenlő joggal bír a művészet élvezetére és a tudományos és kulturális haladásban való részvételhez és egyenlő jog illeti meg az abból származó jótéteményekben való osztozásban.
Szabadság és erőszakmentesség A 19. század során többek között sok szabadságharcban felerősödtek a békemozgalmak. 1889-ben a Hágai békekonferencia után elindult például a hágai Állandó Döntőbíróság, mely folyamatosan – többek között a Savarkar ügyben – kifejezte, hogy a szabadságjogok tartós érvényesülését erőszakmentesen látja elérhetőnek. Ez alatt a lelkiismereti szabadságjogok is egyre jobban tudatosultak.
Az általános szabadságjogok lelkiismereti szabadság alapján történő erőszakmentes-tartós érvényesítése követhető modellnek tűnt. Az azóta eltelt több, mint 100 évben az erőszakmentesen kiálló vezetők – mindenekelőtt Gandhi és például Martin Luther King, Nelson Mandela és mások – mozgalmai eredményeket hoztak abban, hogy néhány alapvető szabadságjogot sikerült tartósan érvényesíteni.
A magyar nép szabadságeszménye Függetlenség "Esik eső, karikára, Kossuth Lajos kalapjára, valahány csepp esik rája, annyi áldás szálljon rája! Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!" - a Kossuth-nóta 2. strófája
"Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk, vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! - A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!" - Petőfi Sándor: Nemzeti dal
Polgári szabadságjogok 19. század "Kivánjuk a' sajtó szabadságát, censura eltörlését!"
az 1848-as márciusi 12 pont első pontja
20. század "...jogom van és lélek vagy agyag még nem vagyok s nem oly becses az irhám, hogy érett fővel szótlanul kibirnám, ha nem vagyok szabad!
Az én vezérem bensőmből vezérel! Emberek, nem vadak - elmék vagyunk! Szivünk, mig vágyat érlel, nem kartoték-adat. Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet, jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat!"
József Attila: Levegőt! 1935. november 21.
Szabadságjogi aktivisták galériája
Fordítás
Források Lessig: Szabad Kultúra (10. fejezet) Molnár Péter kutató Mill: A Szabadságról című könyvéről és az emberi jogokról
További információk A szabadság; szerk. Laczkó Sándor, Gyenge Zoltán; Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány–Magyar Filozófiai Társaság–Státus, Szeged–Csíkszereda, 2010 (Lábjegyzetek Platónhoz) F. W. J. Schelling: Filozófiai vizsgálódások az emberi szabadság lényegéről és az ezzel összefüggő tárgyakról; ford. Boros Gábor, Gyenge Zoltán, tan. Boros Gábor, Gyenge Zoltán, Weiss János; Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2010 Cseke Ákos: Szabadság; L'Harmattan, Bp., 2016 (Coram Deo kortársak) Nico Stehr: A szabadság a tudás leánya; ford. Kiss Endre, Berényi Gábor; Gondolat, Bp., 2017 Sári László: Dilettánsok történelme. Honnan ered Nyugat és Kelet elhibázott viszonya?; Corvina, Bp., 2019 Kiss Csaba: Forradalom és szabadság. Tocqueville kontra Marx; ELTE BTK Filozófiai Intézet–L'Harmattan–Magyar Filozófiai Társaság, Bp., 2020 (Cogito könyvek) Peter Sloterdijk: Stressz és szabadság; ford. Weiss János; Typotex, Bp., 2024 (Diszkrét szenzációk) Timothy Snyder: A szabadságról; ford. L'Homme Ilona; 21. Század, Bp., 2025
Kapcsolódó szócikkek Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1848–49-es forradalom és szabadságharc
Kategória:Szabadság