A LaserDisc (LD) egy házi videóformátum, amely az első kereskedelmi forgalomban is kapható optikai adathordozó volt. Eredetileg Discovision néven került piacra 1978-ban. A technológia több különböző néven is futott (Reflective Optical Videodisc, Laser Videodisc, Laservision, Disco-Vision, DiscoVision, és MCA DiscoVision) egészen addig, amíg a Pioneer Electronics meg nem szerezte a gyártó részvényeinek többségét, és az 1980-as évek közepétől LaserDisc néven hozta forgalomba.

A laserdisc az optikai tárolásnak köszönhetően sokkal jobb minőséget produkált, mint az akkor konkurens VHS és Betamax mágnesszalagos rendszerek. Ennek ellenére Európában és Észak-Amerikában nemigen terjedt el, főleg Japánban és Délkelet-Ázsiában vált népszerűvé. Az 1990-es években Hongkongban a laserdisc volt a leggyakoribb formátum a videokölcsönzőkben.https://www.youtube.com/watch?v=ZOJ5h0EC9Nc

A laserdiscnél használt technológia előfutára volt a CD és DVD formátumoknak.

Története A Laser lemez technológiát David Paul Gregg és James Russel találta fel 1958-ban, majd 1961 és 1990-ben szabadalmaztatta.https://www.google.com/patents?vid=3430966 1969-ben a Philips kifejlesztett egy videolemezt reflektív üzemmódban, melynek előnye a transzparens üzemmód. Az MCA és a Philips úgy döntött, hogy egyesítik erőfeszítéseiket, majd 1972-ben közösen bemutatták a videolemezt. Ez a formátum volt az első a piacon, melyet az Atlanta 1978. december 15-én mutatott be, majd két év múlva megjelentek a VHS videómagnók, és négy évre rá a CD lemez, melynek alapja a lézeres technológia volt. A Philips MCA közös együttműködés nem volt sikeres, így megszűnt pár év múlva. Számos tudós felelős a korai kutatás végett, úgy mint Richard Wilkinson, Ray Dakin és John Winslow is, akik az Optical Disc Corporation vállalatot alapították anno. Jelenleg ODC Nimbus néven vannak jelen a piacon.

Az első laserdisc-et 1978-ban adták ki Észak-Amerikában az MCA Discovision kiadónál. Az utolsót szintén Észak-Amerikában 2000-ben. Az utolsó Japánban megjelent film a Golden Harvest című hongkongi film volt.

Becslések szerint 1998-ban az amerikai háztartásoknak a 2%-ban volt Laser disc lejátszó, ez kb. 2 millió darabot jelent, míg 1999-ben a japán háztartások 10%-ban volt ebből a formátumból és lejátszóból. 1981. június 10-i megjelenése óta világszerte 16,8 millió lejátszót adtak el, ebből 9,5 millió darabot csak a Pioner értékesített.

A 2000-es évek elején a Laser lemez helyébe a DVD lépett, bár még 2001 végéig exportálták a lézer lemezt, majd gyártása megszűnt. Jelenleg csak a gyűjtők körében népszerű ez a formátum. Mára szinte teljesen eltűnt a piacról. Korábban a BBC televízió is használta a LD formátumot.

LaserDisc méretek A legelterjedtebb LaserDisc méret 30 cm volt. Ezek a lemezek 30/36 percet vagy 60/64 percet voltak képesek tárolni oldalanként. A programozás nagy része a LaserDisc formátumra, ezeken a lemezeken történt.

20 cm átmérőjű LaserDisc-eket is gyártottak. Ezek a kisebb LaserDisc-ek 20 percet voltak képesek rögzíteni oldalanként. Sokkalta ritkábbak mint a teljes méretű társaik, főleg Észak-Amerikában. Ezeket a kisebb lemezeket gyakran használták videóösszeállításokhoz (pl: Bon Jovi "Breakout") illetve japán karaoke gépekként is.

További információk

The LaserDisc Database The 'Total Rewind' VCR museum, covering Laserdisc and other vintage formats The Laserdisc FAQ, (original source) MCA DiscoVision History via the Wayback Machine The UK Laserdisc Player Archive : includes North American players BLAM Entertainment Group Blog and Database RCA SelectaVision VideoDisc FAQ eBay UK guide - Laserdisc Players and Laserdiscs - Formats and Features Guide to and software for the Matrox 286/Laserdisc player Laserdisc.TV

Irodalom Jordan Isailovic, Videodisc and Optical Memory Systems. Vol. 1, Boston: Prentice Hall, 1984. Lenk, John D. Complete Guide to Laser/VideoDisc Player Troubleshooting and Repair. Englewood Cliffs, N.J.: Prentice-Hall, 1985. .

Fordítás

Jegyzetek

Kategória:Adathordozók

el:Μέσο αποθήκευσης δεδομένων#Laserdisc