Bíró József vagy Biró József (Nagyvárad, 1907. július 8. – Budapest, 1945. január 7.) magyar művészettörténész, Bíró Imre orvos testvére. 309x309px|jobbra|bélyegkép|Selfportrait 309x309px|jobbra|bélyegkép|Portrait of a woman 309x309px|jobbra|bélyegkép|Ferenciek tere Élete Apja, Bíró Márk szervezte meg a nagyváradi zsidó líceumot, ahol a fia is folytatta a premontrei gimnázium megszüntetése miatt félbeszakadt tanulmányait. Előbb festőművészi pályára készült, s a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Réti István növendéke volt, majd a pesti egyetem bölcsészeti karán 1932-ben művészettörténetből doktorált.
Életét az erdélyi műemlékek kutatásának szentelte. Kiváló szakmai felkészültsége nagyszerű esztétikai érzékkel és ügyszeretettel párosult. Kelemen Lajos segítségével témái megírásához levéltári kutatásokat és helyszíni tanulmányokat folytatott. Filológiai pontossággal megírt munkáit tárgyába való beleélés és ízes, színes stílus jellemzi. Munkatársa volt az Erdélyi Múzeumnak.
Önállóan megjelent kötetei mellett tanulmányai sorából kiemelkedik: Két kolozsvári főúri barokk palota (Archaeologiai Értesítő, Budapest, 1934); A zsibói kastély a Gerevich-emlékkönyvben.Emlékkönyv Gerevich Tibor születésének hatvanadik fordulójára, (írták: tanítványai), Franklin, Budapest, 1942, 303 o.
1945 elején a nyilasterror áldozata lett: édesapjával együtt a Dunába lőtték.
Önálló kötetei A modern grafológia. Budapest: Pantheon, 1930 Nagyvárad barok [sic!] és neoklasszikus művészeti emlékei (doktori értekezés), Budapest: Centrum, 1932 A kolozsvári Bánffy-palota és tervező mestere, Johann Eberhard Blaumann. Erdélyi Tudományos Füzetek 63. Cluj, 1933 A kolozsvári Szent Mihály-templom barok [sic!] emlékei. Cluj-Kolozsvár, 1934 Két kolozsvári főúri barokk palota. Budapest, 1934 A belényesi róm. kath. templom. Budapest, 1935 A bonczhidai Bánffy-kastély. ETF 75. Cluj, 1935 Magyar művészet és erdélyi művészet. ETF 80. Kolozsvár, 1935 A gernyeszegi Teleki-kastély. Budapest, 1938 Kolozsvári képeskönyv. Budapest, 1940 Az erdélyi magyar műemlékpolitika feladatai. Cluj-Kolozsvár, 1940 Erdély művészete. Budapest: Singer és Wolfner, 1941 Kolozsvár in Bildern. Budapest: Singer és Wolfner, 1941 Európa festészete. Budapest: Officina, 1942 A zsibói kastély. Budapest, 1942 Chateaux de Transylvanie. Budapest, 1942 Erdély műemlékeinek sorsa a belvederei döntés után. Kolozsvár, 1943 Erdélyi kastélyok. Budapest: Új Idők Irodalmi Intézet, 1943
Társasági tagság Paál László Társaság
Jegyzetek
Források
További információk
Kategória:Romániai magyar művészettörténészek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1907-ben született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:A holokauszt magyar áldozatai Kategória:Meggyilkolt tudósok