bélyegkép|250px|A grafológiai elemzéshez használt kézírás A grafológia a kézírás elemzése személyiségjegyek meghatározásának céljából. Tudományos bizonyítékok nem támasztják alá, emiatt a grafológiát áltudománynakNevo, B Scientific Aspects Of Graphology: A Handbook Springfield, IL: Thomas: 1986 "they simply interpret the way we form these various features on the page in much the same way ancient oracles interpreted the entrails of oxen or smoke in the air. i.e., it's a kind of magical divination or fortune telling where 'like begets like'".Dunning, Brian. "Skeptoid #363: All About Graphology". Skeptoid. vagy tudományosan megkérdőjelezhető eljárásnak tartják. Ennek ellenére néhány országban alkalmazzák, így Franciaországban is és régebben legitimnek tekintették az alkalmazását egyes jogi esetekben. A kifejezést olykor tévesen alkalmazzák a törvényszéki írásszakértésre és dokumentumvizsgálatra, ahol a cél egy dokumentum keletkezési körülményeinek megállapítása. Azonban az törvényszéki írásszakértés tudományos tézisei szerint teljesen lehetetlen a személyiségjegyek feltárása íráskép alapján.
A grafológia görög eredetű szó, melyet a grafo (=írás), valamint a logosz (=tudomány) szavak összetételéből hozott létre a grafológia atyjának is nevezett Jean-Hippolyte Michon. Jelentése: írással foglalkozó tudomány. Az írásszakértés egyik ága, megkülönböztetendő az írásazonosítástól, amely a kézeredet-azonosság megállapítására irányul, és az írásanalitikától, amely az íráskörülmények összességét hangsúlyosan figyelembe véve és a kapcsolódó területek tudományos vetületeit (írásföldrajz, írásszemészet, kulturális és történelmi háttér, genetika, stb.) felölelve vizsgálja a kézírást.
A grafológia vizsgálatának tárgya a grafikum: rajz, a firka, de leginkább a kézírás.Fazekasné Visnyei I.:(2005) Pedagógiai grafológia 1/ Regiografó/ Komló/A grafológiáról Mivel az írásfolyamatot, illetve a grafikum létrehozását az agy vezérli, nemcsak a kézzel, de a szájjal vagy lábbal készült írás vagy rajz is tükrözi készítőjének állapotát, személyiségét. A grafológia a kézírás egyéni jellegzetességeit vizsgálja, a tanult sztenderdtől való eltérések alapján von le következtetéseket a személyiségre nézve. A grafológiát alkalmazók szerint az az íráskép egésze, továbbá az íráselemek mérete, egymáshoz és az írástömb egészéhez viszonyított aránya, elhelyezkedése, az őket létrehozó mozdulat iránya, sebessége, nyomatéka stb. információval szolgál az író személy gondolkodás- és munkamódjáról, energiakészletéről, érzelemvilágáról, valamint önmagához való viszonyáról.
A grafológia állításait sosem sikerült bizonyítani, sőt a gyakorlati tesztek alapján eredményei félrevezetőek és semmilyen reális képet nem nyújtanak az egyén személyiségéről vagy képességeiről. A tényleges személyiséganalízis eredményeihez képes csak esetlegesen nyújt releváns információt az egyénről, akkor is legfeljebb a nemre és korra lehet következtetni biztonsággal, bár ennek hasznosságát meg a grafológusok tagadják. A tudományos igényességgel végzett eredmények alapján a grafológia alkalmatlan a személyiség leírására. Ennek fényében számos kutató szerint a munkaerő kiválasztására, a tudatos vagy tudatalatti jellemzők értékelésére és ezek miatt terápiás és tanácsadási célra való felhasználása minden alapot nélkülöző áltudomány.Bangerter, A. - König, C. J. - Blatti, S., Salvisberg, A. (2009): How Widespread is Graphology in Personnel Selection Practice? A case study of a job market myth. International Journal of Selection and Assessment, 17.2. pp. 219-230.Geoffrey, A. D. (1992): The Bottom Line: Effect Size In: Beyerstein, B. L. - Beyerstein, D. F. (ed.), The Write Stuff: Evaluation of Graphology - The Study of handwriting Analysis (1st ed.), Buffalo, NY: Prometheus Books, pp. 269–341.Thiry, B. (2009). Exploring the validity of graphology with the Rorschach Test. Rorschachiana, 30, pp. 26-47.King, R. N. - Koehler, D. J. (2000) Illusory correlations in graphological inference by Journal of Experimental Psychology: Applied, 6.4. pp. 336-348.
Története A kézírás és a személyiség közötti összefüggést már az ókorban is feltételezték. Maga az írástudás azonban a 15. századtól kezdett csak szélesebb körben terjedni, így a kézírások különbözőségének is ettől a kortól szentelnek nagyobb figyelmet. Az első könyv, amely a kézírás elemezhetőségét felveti, 1611-ben, Idengraphicus nuntius címen jelent meg. A mű szerzője a nápolyi Prosper Aldorisius, aki a kézírás és a temperamentum között kapcsolatot feltételezett.
Jelentős lendületet adott a grafológia népszerűsítésének Jean-Hippolyte Michon (1806–1881) francia pap tevékenysége. Michon hitt abban, hogy bizonyos velünk született arcvonások és az írásjegyek utalnak az ember lelkére. Az agyírás gondolata is tőle származik: „A toll mozdulatainak fiziológiai okai vannak és ezek az agy befolyása alatt állnak”. 360 személyiségjellemzőt különböztetett meg, négy főcsoportba és nyolc osztályba sorolva, azokon belül további 98 csoportot alkotott, írásjegyeket társítva hozzájuk. Nevéhez fűződik a világ első grafológiai folyóiratának elindítása (La Graphologie, 1871), az első grafológiai társaság létrehozása (Société Française de Graphologie).
Mai magyar irányzatok
A grafológiában napjainkra kialakult a vizsgálati módszerek alapját jelentő egységes sztenderd, amely magában foglalja a különböző irányzatok kutatási eredményeit.
A rendszerszemléletű grafológia a hangsúlyt az írás statikus, dinamikus és globális jellemzőinek feltárására fekteti, figyelembe véve a teljes írás és a betűk egyedi torzulásának módozatait és ezek szimbolikai értelmezését. A módszer kidolgozásában nagy szerepe van Agárdi Tamásnak. Szintén az ő nevéhez köthető a számítógépes, digitális táblával végzett vizsgálat kidolgozása, amely elsősorban a hazugság jeleinek feltárására irányul.
A francia grafológiai irányzat képviselőiként W. Barna Erika és Demeter Anikó a vonalvizsgálatra, az írás nyomatékára, sebességére, ritmusára helyezik a fő hangsúlyt. Ennél a módszernél a kapott eredmények értelmezését pszichogramok, diagramok és görbék segítik.
A kézírás alapján történő pályaválasztási és pályaalkalmassági grafológiai vizsgálat metódusát, melyhez komplex jellegű személyiségkép-modell kötődik, elsőként Katona Ágnes dolgozta ki.
A holisztikus irányzat elsősorban Gulyás Jenő István nevéhez fűződik. E módszer segítségével a test– lélek–szellem egysége és egymásra hatása modellezhető. Alkalmazásával feltárható az egyes területeken kialakult problémák gyökere, az oksági és időrendi kapcsolatok. Információt ad a lehetséges beavatkozási módokra, amely a személyiség harmóniájának helyreállítását segíti.
A speciális méréseken és azok értelmezésén alapuló rezonometria módszer Szidnai László nevéhez köthető. A hagyományos tudást kiegészíti, rávilágít a tudatalatti működésére. Új fogalmakat vezet be, amelyek segítenek következtetni az egyén képességei és valós viselkedése közötti eltérésekre, ellentmondásokra. A rajzelemzés területe a grafológiával ugyancsak szoros összefüggésbe hozható, és hosszú hazai előtörténettel rendelkezik. Néhány magyar képviselője: Gerő Zsuzsa (gyermekrajzok), Kárpáti Andrea (adoleszcensek rajzai), Feuer Mária (firkák, családrajz), Hárdi István, (dinamikus rajzvizsgálat, DRV), Vass Zoltán (hétlépéses rajzelemzés, SSCA), Jakab IrénJakab Irén-hagyaték (pszichiátriai betegek képei) nevét.
Főbb alkalmazási területei
Önismeret-fejlesztés, képességek, rejtett tartalékok feltárása; Életvezetési tanácsadás; Párkapcsolati, kapcsolati tanácsadás; Pályatanácsadás (pályaválasztás, pályamódosítás, pályaváltás); Vezetőkiválasztás; Munkaerő-kiválasztás; Csapatépítés; Pályaalkalmassági vizsgálat; Tárgyalási stratégiák kidolgozása; Történelmi, irodalmi személyiségek grafikumának elemzése;
Bár grafológus státusz cégeknél, vállalatoknál jellemzően nincs, a grafológusok vállalkozóként a segítő, tanácsadó tevékenységformák széles spektrumában működhetnek közre, illetve fő foglalkozásuk során (tanár, humánpolitikai vezető, katonai vezető, pszichológus, andragógus stb.) grafológiai ismereteiket is sokoldalúan hasznosíthatják.
Kritikája A grafológia a vonatkozó szaktudományok oldaláról számos kritikát kapott, a független, empirikus analízisen alapuló kutatások fényében rendkívül alacsonynak tűnő hatásfoka és invalid megállapításai miatt. Felhasználási módjait a legtöbb tudományos szerző áltudományosnak tartja. Valós racionális tudományos megállapítások ugyanúgy nem támasztják alá, mint a többi áltudományt.https://www.zmescience.com/other/feature-post/graphology-is-a-pseudoscience/Bunge, M. (1984) What is pseudoscience? The Skeptical Inquirer 9.1. pp. 36-46. E vélemények szerint a grafológia azon állítását, hogy a személyiségjellemzők kideríthetőek abból, hogy megvizsgáljuk az illető személy írását, sosem sikerült mérési adatokkal alátámasztani. Ugyan írásazonosításra alkalmazható, de korlátai még e téren is rendkívül nagyok a kutatások fényében.Berger, J. (2002) Handwriting Analysis and Graphology. Shermer, M. (ed.)The Skeptic Encyclopedia of Pseudoscience. ABC-CLIO. pp. 116–120.
A pszichológia és pszichiátria tudományok számos képviselője szerint a gyakorlati tesztek alapján a grafológia megállapításai nem helyállóak. Az íráskép alapján nem lehet releváns képet alkotni az egyén személyiségének attribútumairól, az eredmények esetlegesek és nem relevánsak. Az iskolai oktatási módszerek, a tanulmányéletút, vagy egy kézsérülés, diszlexia stb. is jobban befolyásolja az írást, mint bármilyen tudatos, vagy tudat alatti pszichológiai sajátosság. Ugyanakkor az eredmények meggyőzik az egyént és a vizsgálót, hogy ő olyan, amit az eredmény mutat, akkor is, ha az hibás és ez önbeteljesítő jóslattá válhat.Neter, E., - Ben-Shakhar, G. (1989). The predictive validity of graphological inferences: A meta-analytic approach. Personality and Individual Differences, 10. pp. 737-745.Geuter, U. (1992): The Professionalization of Psychology in Nazi Germany, Cambridge University Press. pp. 95–96.Dickson, D. - Kelly, I. (1985.): The 'Barnum Effect' in personality assessment: A review of the literature. Psychological Reports 5.7. pp. 367-382.Karnes E, Leonard, S.D. (1992) Graphoanalytic and psychometric personality profiles: Validity and Barnum effects.In: Beyerstein, B. L. - Beyerstein, D. F. (ed.), The Write Stuff: Evaluation of Graphology - The Study of handwriting Analysis (1st ed.), Buffalo, NY: Prometheus Books, pp.436-461. Az íráskép alapján következtetni a személyiségre, olyan, mint a hangja alapján következtetni, egy hangszer színére. Kriminológiai alkalmazását szintén számos kritika éri, mivel a vakpróbás tesztek alapján hatásfoka alacsony, nem éri el a 60%-ot még az egyszerű írásazonosítás terén sem. További probléma, hogy könnyen kijátszható kis felkészültséggel, sőt erre már léteznek képzések is. Ennek fényében egyre több országban nem fogadja el a bírói gyakorlat bizonyítékként.Jennings, D. - Amabile, T. M. - Ross, L. D. (1982): Informal Covariation Assessment: Data-based vs. Theory-based Judgements. In Judgment Under Uncertainty: Heuristics and Biases, edited by D. Kahneman, P. Slovic, and A. Tversky. New York: Cambridge University Press,Tallent, N (1958): On individualizing the psychologist's clinical evaluation. Studies of Clinical Judgment. 14. 3. pp. 243-244.https://index.hu/tudomany/altudomany/2016/04/15/kivagtak_a_grafologusokat_a_birosagrol/