A Kincskereső kisködmön Móra Ferenc nagy sikerű ifjúsági regénye, melyet 1918-ban írt saját gyerekkori élményei felhasználásával. A regény általános iskolában kötelező olvasmány. Először a Singer és Wolfner Irodalmi Intézetnél jelent meg 1918-ban, Mühlbeck Károly rajzaival. A könyv elején megismerkedhetünk az íróval, a gyermekkorával, s az egész életével tömören. A történet végén az író egy mondattal zárja le a regényt: A szeretet az élet.

Cselekmény

Gergő egy szegény falusi fiú, aki szüleivel és kishúgával él egy régi malomépületben. Húga, Marika meghal diftériában, és ő is elkapja a betegséget, de ő szerencsésen felépül belőle. Meggyógyulása után az öreg Küsmödi, akit a környéken afféle veszedelmes bűbájosnak tartanak, betoppan, és megeszi a neki sütött galambot, közben pedig azt állítja, hogy Gergő apjának, Márton szűcsnek az ősei gazdagok voltak, és segíthetne megkeresni az ősök kincsét. A szűcs kineveti őt, Gergő fantáziáját azonban beindítja a dolog, és elhatározza, hogy gazdag szeretne lenni. Előbb egy sarkantyús csizmát kér az apjától, hogy úgy járhasson, mint a módos emberek, de csakhamar rádöbben, hogy ettől mindenki egész másként néz rá, és nem is bánja annyira, amikor a csizma tönkremegy. Szülei elhatározzák, hogy iskoláztatják őt, ám a kemény tél miatt végül odahaza édesanyja tanítja meg őt olvasni. Eladja a kakasukat és annak az árán megveszi a fiúnak az Ezeregyéjszaka meséit.

Egy mese, az Aladdin és a csodalámpa szelleme nagy hatást gyakorol rá. Szeretne ő is egy saját szellemet, mely minden kívánságát teljesíti. Apja megajándékozza egy saját készítésű „varázsködmönnel”, és azt mondja neki, hogy a ködmönben egy tündér lakik; ezért nagyon fontos, hogy róla ne beszéljen senkinek, továbbá mindig igazat mondjon, és állandóan a ködmönt viselje, mert majd amikor teljesen elrongyolódik, akkor jelenik meg a tündér és teljesíti a kívánságát. Ám amikor az utolsó öltést is felvarrja a ködmönre, a szűcs szívrohamban meghal.

Gergő viselni kezdi a ködmönt, ahogy az új helyzetben kikerül a nagyvilágba. Előbb keresztapjáékhoz, a zsugori Bordácsékhoz kerül, akik csak ki akarják őt zsákmányolni és még a ködmönét is eladnák, ezért megszökik tőlük. Majd úgy dönt, hogy beáll inasnak a könyvkereskedőhöz, ahol kudarcot vall. Elkeseredésében bolyongani kezd a városban, amikor is egy kedves idős hölgy, Malvinka talál rá, akit ő a ködmön tündérének hisz. Valójában úri házaknak dolgozó varrónő, aki meghívja magához éjszakára, másnap pedig azt mondja, neki, hogy ha beáll hozzá inasnak, ő iskolába járatja cserébe, édesanyja jóváhagyásával.

Az iskolában első barátja Cötkény varga fia lesz, aki hamarosan meghal tüdőbajban. Apja új csizmát készít halott fia és az "angyalkák" számára, hogy lehessen mit viselniük a mennyországban - valójában azonban úgy intézi, hogy a szegény Báró cigány gyerekeinek a lábára kerülhessenek, akik télen is mezítláb járnak. Közben az iskolában az osztály legerősebb gyerekével, Cintulával is meggyűlik a baja, amin Messzi Gyurka, a csősz segít: ad neki egy kalapot, ami elmondása szerint hatalmas erőt és önbizalmat ad. Később fontos leckét tanul arról, hogy édesanyját és szegénységüket ne tagadja le a barátai előtt. Malvinka, aki összespórolta a pénzét, hogy vehessen egy ezüstgyűszűt a régi helyett, végül lemond róla, hogy az árán kiválthassák Messzi Gyurka kutyáját a sintértelepről.

A piaci árusok között váratlanul felbukkan az öreg Küsmödi, akivel a diákok a bolondját járatják. Hamar új gyerek kerül az iskolába, Pálistók Peti, aki mankóval jár, ezért elnevezik a többiek "kis bice-bócának". Az is kiderül, hogy a gyereknek meghaltak a szülei, ezért költözött nagyapjához, Küsmödihez, aki a régi szénbányában él. Egy Péter apó nevű öreg bányásztól megtudják, hogy Küsmödi hajdanán bányamester volt, de az elméje fokozatosan elborult, és mindenütt kincseket keresett. Amikor kimerült a bánya, ő beköltözött oda és folyvást kopácsol munkálkodása közben, mellyel akaratán kívül életveszélyt okoz - metángázt (sújtólég, az úgynevezett "bányarigó") szabadít fel az új bányában is, ami robbanásveszélyes. Karácsony előtt osztályfőnökük egy távcsövet ("égbelátót") ígér annak, aki a legjobb tanuló lesz az osztályban. Gergő meghamisítja Peti dolgozatát, hogy az övé lehessen, de mivel mardossa a bűntudat, elhatározza, hogy karácsony estéjén elviszi neki ajándékba. Alig talál oda a régi bányához, ahol aztán beleesik egy régi bányagödörbe, és csak nagy nehezen talál ki. Rálel Küsmödire és Petire, és csak messziről lesve lesz fültanúja nagyapa és unokája szívszorító beszélgetésének. Gergő elhatározza, hogy Petinek adja a ködmönt, mert ő már rájött, hogy a kincset a szívében hordja az ember. Ám mielőtt ezt megtehetné, Küsmödi, aki lement egy bányamécsért egy alsóbb tárnába, berobbantja a bányát.

Gergő és Peti hosszú idő múlva térnek magukhoz a kórházban. Mindketten megúszták komolyabb sérülések nélkül, de Küsmödi életét vesztette. A robbanás hatására új, szénben gazdag rétegek nyíltak meg, így a bányakapitányság hálából mindkét fiút iskoláztatja és nevelteti a saját költségén. A robbanásban a ködmön is teljesen elégett, kivéve egyetlen foltját, amely a malomházat ábrázolta és amit Báró cigány elvisz Gergőnek.

Fejezetek Szépen szóló muzsika A cinegék királya Az ősök kincse A sarkantyús csizma Hogyan tanultam meg olvasni? A gyémántcserép Miben lakik a magyar tündér? Az utolsó öltés Apám Megy a ködmön világgá Csontos Szigfrid Malvinka Megurasodom Gá-bor-ka, Gá-bor-ka... Puli Néha a bő ködmön is szorít Az ezüstköröm A bűbájos előkerül A kis bice-bóca Péter apó Az égbelátó Elvisz a markoláb A kövek megszólalnak Ünnep a malomházban

Filmváltozatok A regényből többször is filmet forgattak: Kincskereső kisködmön - színes, magyar filmdráma, 91 perc (1973) Kincskereső kisködmön - fekete-fehér, magyar ifjúsági filmsorozat, 25 perc (1968)

Színpadi változatok 1991. Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön - RS9 Színház (Rend. Lábán Katalin )

2002. Kincskereső kisködmön - zenés mesejáték, 2 felvonás Ruttkai Éva Színház (Rend. Nagy Miklós)

2017. Kincskereső kisködmön - Zenés gyermekszínházi előadás a Szép Ernő Színház előadása - ( Rend. Krizsik Alfonz )

2017-ben, a Veszprémi Petőfi Színházban vitték színpadra. A színpadi változatot Kovács Krisztina írta, a darab rendezője pedig Oberfrank Pál. (bemutató: 2017. szeptember 16.)

Hangoskönyv A Móra Könyvkiadó 2010-ben hangoskönyvet készített a regényből, ami Széles Tamás előadásában hallható.

Jegyzetek

Források - a regény a Magyar Elektronikus Könyvtárban

További információk

A regény adatlapja a Molyon

Kategória:20. századi magyar regények Kategória:1918 könyvei Kategória:Móra Ferenc