Lapásgyarmat (szlovákul Golianovo, korábban Lapašské Ďarmoty) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Csendes (szk. Tichý Dvor) tartozik hozzá.

Fekvése Nyitrától 9 km-re, délkeletre fekszik.

Élővilága

A faluban egy gólyafészek található.bociany.sk No. 3581

Története 1156-ban "Gurmot" néven említik először.Stanislav 1944, 35; Kniezsa 1938, 379; A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján Neve a magyar lapás (= üres, kivájt) melléknévből és a Gyarmat (Jurmati) törzsnévből származik. 1236-ban "Gurmoth" néven szerepel egy oklevélben. 1232-ben a nyitrai váruradalom része, később a Bangy, Desseő, Horváthy és Névery családok és mások birtoka. 1410-ben Zsigmond király más birtokok mellett a lapásgyarmati részeikben is megerősíti a Szobonya családot.DL 83059; Peter Keresteš (zost.) 2015: Janíkovce - dejiny Janíkoviec od najstarších čias až po súčasnosť. Nitra, 85.

1563-ban Vratkovics Pál érsekújvári katona, a holicsi uradalom birtokosának, Bakich Péternek familiárisa, Seregély Gergely csábrági kapitánnyal és Soóky Jánossal adományba kapta a törökökhöz átállt Nagy Farkas birtokait Csekejen, Lapásgyarmaton, Kuklón, Nyitracsehin, Pogrányban és Sziládon.Keresteš 2010, 263. 1587-ben jobbágyai fellázadtak az elviselhetetlen terhek ellen.

1664-ben 25 háztartásban 29 fejadófizető személyt írtak össze a törökök. Az esztergomi tímárban Nyitrához tartozott. Bort és mézet termeltek, valamint malom is működött a faluban.Blaskovics, J.: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. 1993 Pozsony. 1715-ben 5 jobbágy és 6 zsellérház állt a faluban. 1751-ben már 43 család élt itt. 1767-ből szlovák nyelvű urbáriuma maradt fenn.archives.hungaricana.hu Mai nevén 1773-ban szerepel "Lapos Gyarmath" alakban. 1787-ben 74 házában 486 lakos élt. 1828-ban 74 háza volt 521 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak, később a közeli nagybirtokokon dolgoztak.

Vályi András szerint: "GYARMAT. Lapos Gyarmat. Elegyes magyar, és tót falu Nyitra Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához más fél mértföldnyire, határja közép termékenységű, tulajdonságai hasonlítanak Nagy Laposhoz, második Osztálybéli."

Fényes Elek szerint: "Gyarmat (Lápas), tót falu, Nyitra vmegyében, Nyitrához keletre 2 órányira: 506 kath., 12 zsidó lak., termékeny földekkel, jó rétekkel, és vizimalommal. F. u. többen."

Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Lapás-Gyarmat, Nyitrától keletre, 10 kilométerre, a nyitra-verebélyi útban, 855 lakossal, kik közül 155 magyar, a többi tót. Vallásuk r. kath. Postája van, táviró Nyitra és Ivánka, vasúti állomás Nyitra és Verebély. Földesurai gyakran változtak. A XIII. század elején várbirtok volt. Később a Turcsányiak, aztán a Ghyczyek, majd a Polyák, Bokros, Tarnay, Névery és a Gaál családok voltak földesurai."

Kataszteri térképe 1905-ből ismert.maps.hungaricana.hu A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. 1948-ban Ján Golian a Szlovák nemzeti felkelés dandártábornoka emlékére a falu szlovák nevét Golianovora változtatták.

Népessége

1784-87-ben 74 házában 109 család lakott, összesen 486 lakossal.Danyi Dezső - Dávid Zoltán 1960 (szerk.): Az első magyarországi népszámlálás. Budapest, 110-111.

1880-ban 715 lakosából 529 szlovák, 119 magyar, 44 német és 23 ismeretlen anyanyelvű volt. 664 lakosa római katolikus, 51 pedig izraelita vallású.

1890-ben 855 lakosából 663 szlovák, 150 magyar, 42 német anyanyelvű; ebből 815 római katolikus, 39 izraelita és 1 evangélikus felekezetű.

1900-ban 848 lakosából 722 szlovák, 102 magyar, 24 német anyanyelvű volt; ebből 814 római katolikus, 32 izraelita és 2 református felekezetű.

1910-ben 842 lakosából 696 szlovák, 141 magyar és 5 német anyanyelvű; ebből 802 római katolikus, 16 izraelita és 24 az evangélikus felekezethez tartozott.

1921-ben 853 lakosából 841 csehszlovák és 9 magyar volt.

1930-ban 1003 lakosából 982 csehszlovák és 8 magyar volt.

1991-ben 1173 lakosából 1156 szlovák és 10 magyar volt.

2001-ben 1138 lakosából 1117 szlovák és 11 magyar volt.

2011-ben 1364 lakosából 1310 szlovák, 11 magyar, 2 cseh, 1 ukrán és 40 ismeretlen nemzetiségű volt.

2021-ben 1892 lakosából 1824 (+5) szlovák, 19 (+5) magyar, 1 (+1) ruszin, 9 egyéb és 39 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk

Néprajza A faluból származik például a halászathoz használt gereblye.Ján Mjartan 1984: Ľudové rybárstvo na Slovensku. Bratislava, 41.

Nevezetességei

Bár az első világháború alatt Verő Ferenc földbirtokos és Krizsán István tanító elhatározták egy hősi kápolna, ún. béketemplom építését,Béke templom Lapásgyarmaton. Nyitramegyei Szemle 1917. október 14., 3; L. Juhász Ilona 2010: Neveitek e márványlapon… A háború jelei. Somorja, 201 a tervük valószínűleg nem valósulhatott meg. A falu Krisztus Király tiszteletére szentelt római katolikus temploma csak 1937-ben épült.

Híres személyek Itt született Pavol Plesník (1920-2009) szlovák geográfus, egyetemi oktató.Zuzana Kollárová 2005: Peniaze si do hrobu nevezmeme, avšak výsledky budú večne živé - S prof. Pavlom Plesníkom aj o tom, prečo sú Vysoké Tatry naším najcennejším krajinným skvostom. Krásy Slovenska 82/3-4, 6-7. Itt született Miklósy Zoltán (1883-1962) levéltáros, történész. Itt született Kopcsányi Gyula (1892–?) szlovákiai magyar író. Itt hunyt el 1888-ban Turcsányi Vilmos nemesi testőr, honvédfőhadnagy, százados.

Források Miroslav Palárik – Zuzana Hasarová 2020: Hospodárska a socioekonomická situácia v Nitre a v Nitrianskom okres v období autonómie Slovenska. Studia Historica Nitriensia 24/2. Jaroslava Ruttkayová - Matej Ruttkay 2015: Horné Požitavie – svedectvo archeológie Ivan Kuzma – Michal Cheben 2012: Kamenná industria z rondelu v Golianove. Sborník prací filozofické fakulty brněnské univerzity M 17, 65-94. Anna Dobrucká – Pavol Škorvánek 2012: Úprava centra obce Golianovo. Projekt – slovenská architektonická revue 53/2, 9-11. A. Reško (zost.): Golianovo 1156-2006 – 850 výročie prvej písomnej zmienky. Ivan Kuzma 2005: Letecká prospekcia v Nitrianskom kraji. In: Matej Ruttkay (ed.): Dávne dejiny Nitry a okolia. Nitra, 13-20. Březinová, G. – Hunka, J. – Illášová, Ľ. 2002: Archeologický prieskum v Golianove. Študijné zvesti 34, 91–108. Hromník, Milan 2002: Z dejín farnosti Veľký Lapáš – Malý Lapáš, Golianovo. Bratislava. Solymosi László 2002: Az esztergomi székeskáptalan jegyzőkönyve. Budapest, 63, 68, 74, 77, 83, 87, 93, 96, 97, 101, 106, 110, 116, 120, 125, 131, 139, 142, 147, 153, 156, 163, 170, 171. Kuzma, I. – Tirpák J. 2001: Rondel v Golianove. AVANS 2000, 108-111. Kuzma, I. – Tirpák J. 2001: Rondel v Golianove (predbežná správa). In: Cheben, I. – Kuzma, I. (eds.): Otázky neolitu a eneolitu našich zemí 2000. Plzeň, 46–55. Blažová, E. – Kuzma, I. – Rajtár, J. 2000: Letecká prospekcia na Slovensku. AVANS 1998, 36–46. Emil Tribečský 2000: Zeleninári v Golianove nestrácajú optimizmus. Roľnícke noviny 163, 3. Zdeněk Farkaš 1998: Kamenné nástroje z burzy starožitností. AVANS 1996, 56-57. Bánesz, L. – Nevizánsky, G. 1995: Sídlisko lengyelskej kultúry v Golianove. AVANS 1993, 23–24. Kročka, G. 1984 (red.): 10 rokov JRD Dolná Nitra vo Veľkom Cetíne. Martin. Václav Mencl 1980: Lidová architektura v Československu. Praha, 41. Ján Stanislav 1944: K južnej a východnej hranici slovenského osídlenia v stredoveku. Bratislava, 28. Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 Eduard Beninger 1937: Die germanischen Bodenfunde in der Slowakei. Reichenberg/Leipzig, 40 No. 64. Balogh Pál 1902: A népfajok Magyarországon. Budapest, 625. 1868 Archaeologiai Értesítő I/2, 40. (Kelecsényi József adománya)

Jegyzetek

További információk

Hivatalos oldal Községinfó Lapásgyarmat Szlovákia térképén E-obce.sk

Kategória:A Nyitrai járás települései Kategória:Nyitra vármegye települései