A ma is hatályos 1947. évi IV. törvény egyes címek és rangok megszüntetéséről1947. évi IV. törvény egyes rangok és címek megszüntetéséről a második világháborút követő magyarországi társadalmi változások egyik fontos dokumentuma. Ez az egyébként igen rövid törvény mondja ki az örökletes nemesi rangok és más címek, így a vitézi cím megszüntetését és használatuk tilalmát.

A törvényt 1947. január 14-én hirdették ki, s attól a naptól hatályos.

Tartalma A törvény kimondja a magyar főnemesi és nemesi rangok (herceg, őrgróf, gróf, báró, primor, lófő, nemes), az örökös főispáni cím, valamint a kitüntetésként adományozott rangjelző címek és méltóságok (valóságos belső titkos tanácsos, titkos tanácsos, kormányfőtanácsos, kormánytanácsos stb.) megszűnését. A külföldi államfők által adományozott nemesi és főnemesi rangot jelző címek viselésére adott engedélyeket ugyancsak hatályon kívül helyezi.

Mindezen címek és a vitézi cím használatát a törvény kifejezetten meg is tiltja. Ugyancsak tilos a nemesi előnév, nemesi címer és -jelvény vagy a nemesi nemzetségi származásra utaló kifejezés (de genere…) használata.

Megtiltja a törvény a két világháború közötti Magyarország társadalmában használatos főméltóságú, nagyméltóságú, kegyelmes, méltóságos, nagyságos, tekintetes, nemzetes stb. címzések használatát is (akár rangra, akár közszolgálati pozícióra utalva), de kiveszi ebből a körből a diplomáciai érintkezést és az egyházak belső használatú címzéseit.

A törvény számos tilalmat mond ki ugyan a címek használatával kapcsolatban, de nem rendel a tilalmak megsértése mellé szankciókat, így azok megsértése sem büntetőjogi, sem szabálysértési következményekkel nem jár.

A törvény utóélete 1990 után számosan támadták a törvényt, de az hatályos maradt. Így hatályban tartotta az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény2007. évi LXXXII. törvény egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről is, amely a folyamatosan zajló dereguláció, azaz jogszabálygyérítés egyik állomása volt.

2008-ban (közzététel: 2009. szeptember 21.) az Alkotmánybíróság visszautasított egy indítványt, amely a törvény 3. § (1)–(4) bekezdéseinek, vagyis a címviselési tilalmak megsemmisítését kérte, mert az indítványozó szerint sérti a „származási, identitásbéli hovatartozás külső megjelenítésének jogát”, amihez a nemesi jogok öröklésével érvelt. Az 1161/B/2008. AB határozat leszögezi, hogy az öröklés alkotmányban biztosított joga alapján nem támadható a címek használatának tilalma, mivel az öröklés joga a vagyon örökítéséről szól, és a tulajdonjog körébe tartozik, a nemesi címek pedig az 1947 előtti magánjogban is személyiségi jogi oltalom alá tartoztak.

2009-ben (közzététel: 2011. október 25.) az Alkotmánybíróság szintén elutasított egy indítványt, amely a 3. § (1) és (2) bekezdések alkotmányellenességének megállapítására vonatkozott. Az indítványozó szerint a nemesi előnév (nemesi cím) használatának általános érvényű, differenciálatlan törvényi tiltása sérti a jogbiztonságot és az emberi méltósághoz való jogot, amihez azzal érvelt, hogy a névválasztás, névváltoztatás jogát az állam nem korlátozhatja, illetve hogy a magán viszonyokban való használatot nem tilthatja. Az 988/B/2009. AB határozat kifejti, hogy a „névjogot” nem sérti az, ahogyan a szabályozások a nemesi előnevet és címet kizárják a hivatalos név részeként. (Az alkotmányellenességet nem vizsgálták, mivel az indítványozó nem jelölte meg az okot, amiben az alkotmányellenség szerinte fennáll.) Felhívják a figyelmet viszont arra, hogy:

2010. szeptember 27-én (az önkormányzati választások kampányfinisében) a Magyar Hírlap arról számolt be, hogy egy ünnepségen több politikust – Tarlós István főpolgármester-jelöltet, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, Harrach Pétert – másokkal együtt „pallossal vitézzé avattak”. A hír hatására (még ugyancsak a kampány utolsó napjaiban) Molnár Csaba akkor MSZP-s országgyűlési képviselő – arra hivatkozva, hogy az 1947. évi IV. törvény nem fűz szankciót a tilalom megsértéséhez –, törvénymódosítási javaslatot nyújtott be a szabálysértési törvényhez, amelyben 100 000 forintig terjedő bírsággal javasolta büntetni az 1947. évi IV. törvény megsértését.Molnár Csaba bejelentése saját honlapján

2015-ben Lázár János használta hivatalos eseményen Esterházy Antal (1936–2025) nevében a hercegi címet, 2020-ban pedig a Magyar Közlöny használta a „Nagykárolyi gróf” címet Károlyi László neve mellett mint a Magyar Érdemrend díjazottja.

Jegyzetek

Források A törvény hatályos szövege A törvény korábban hatályos szövege (csak a felelős miniszter megnevezésében tér el) Az Alkotmánybíróság 1161/B/2008. határozata (1067. oldal) Az Alkotmánybíróság 988/B/2009. határozata (939. oldal) 2007. évi LXXXII. törvény egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről (deregulációs törvény)

Kategória:Magyar jogszabályok Kategória:Magyarország 1945–1956-os eseményei