Németh Edit (Ajka, 1958 –) magyar festő.
Életpályája
1958-ban született, német származású szülők gyermekeként. Győrben a Hittudományi Főiskolán diplomázott. E tanulmányok későbbiek során jelentőségteli mozzanattá váltak festészetében, melyet alapvetően egyfajta spirituális igény határoz meg. Bécsben tanult 1990-1993-ig festészetet és művészettörténetet: 1991 óta állít ki. Jelenleg Ausztriában él és dolgozik. Magyarországon és Ausztriában rendezett kiállításain kívül több nyugat-európai országban volt kiállítása: Svájc, Németország, Belgium, Hollandia. Németh Edit nemzetközi művészeti nyelvet beszél. Tanulmányaiban meghatározó benyomást gyakoroltak rá az osztrák képző és építőművészet nemzetközi hírű nagy mesterei, olyanok, mint Egon Schiele, G. Klimt, Otto Wagner, valamint a kortárs képzőművészet szintén kvalitásos és elismert művészei mint: Ernst Fuchs, Ludwig Attersee, Aric Brauer, Hundertwasser vagy H. Nitsch. Legközelebbi példaképeinek a német expresszionistákat: a Brücke és Blauer Reiter művészcsoport alkotóit érzi: Schmidt-Rottluff, Eric Heckel, Franz Marc. E felsorolásból is látszik, hogy Németh Edit világa sok szálon kötődik a 20. század európai avantgardehoz. Alkotásainak kiindulópontja ezen belül is elsősorban a századelő mára klasszikus festészeti forradalma. Sok esetben érzékelhetők műveiben áthatások, asszociációk, utalások és témaazonosságok e nagy generáció alkotásaival. Ami e szemléleti közösség alapja, az élethez fűződő spirituális viszony, a létezés energiáinak impulzív megélése, élménye. Bár Németh Edit a német expresszionizmusra hivatkozik, művészete azért ennél összetettebb. Nem csak az expresszionizmus, hanem a századelő többi irányzata, az orfikus kubizmus és konstruktivizmus is befolyásolta.
Munkássága
Tér, forma és szín: ezek alkotásainak fő alapeszközei: ezekkel készít játékos formavariációkat. Alkotásai egy hosszú évek óta tartó gazdagodási folyamat tanúi, melynek során egyre intenzívebben foglalkozik a műalkotás e három alapegységének egymással szoros kapcsolatban álló sajátosságaival. Korai munkáiban erősebb a figuratív tendencia és az expresszív indulatiság,míg a későbbiek gyakorta konkrét képzetek ürügyén elvont formakapcsolatokat jelenítenek meg és alapvetően absztrakt indíttatásúak. A két csoport időrendi egymásutánja azt mutatja, hogy Németh Edit a figurálisból a nonfiguratív,absztrakt forma felé tájékozódik. Az átmenetet a 90-es évek második felében a bohócokat ábrázoló sorozatában teremtette meg: ezek már félig absztrakcióba hajló, kubisztikus kompozíciók. Németh Editet a kubizmus kapcsán nem a mechanika,a gépi- technológiai világ csodái, hanem játékos, lüktető,dekoratív erő ragadja meg. Témáiban a kubizmus többféle aspektusát is feldolgozza: a szintetikus és orfikus változatok mint közel állnak hozzá. A szintetikus kubizmus módszerét használja, amikor a naturális tárgyak utánzása helyett szabadon kitalált képzőművészeti "jelek" használatával él. Ezt is több perspektivikus nézőpont jellemzi, a tömegek ábrázolása helyett síkokban fejezi ki magát. Mozgalmas ritmus hatja át a kompozíciókat. A statikusság helyett a mozgásra helyezi a hangsúlyt, így a reneszánsz térformálás helyébe az időbeli forma lép. A kubisztikus látásmód fejleményeként kerül közel Németh Edit az orfikus kubizmushoz is, amely alapvetően a színekkel való kísérletezést tűzte ki célul. Fő célkitűzése a színek dinamizmusának kutatása a spektrum színeinek, valamint a zenével való kapcsolat vizsgálata révén.
A művészi fejlődés harmadik fokozata Németh Edit művészetében a konstruktív forma. Bár ihletőnek a német expresszionizmus mestereit említi, közelebb állnak hozzá az orosz Malevics szuprematista kompozíciói. Németh Edit is a térben lebegő, úszó formákkal dolgozik. Azonban Malevics spirituális transzcendenciája, szláv lelkisége Németh Editnél izzó színmágiával teli anyagsűrűsödéssé koncentrálódik.Képarchitektúrája közelebb áll a magyar Kassák Lajoséhoz: a színek áthatásai, testszerű valósága valódi életélményeket fejez ki. Németh Edit munkássága így tehát abba a vonulatba illeszthető, amely a 80-as évek magyar művészetében újgeometria néven emlegetnek. Németh Edit is alapvetően nonfiguratív művész: alkotásai absztrakt geometrikus képek – bár címadásában konkrétan ihlető megnevezésekre utal.Választott alapmotívumaként egy jellegzetes formát választ: a háromszöget. A háromszög Németh Edit munkásságában egy mozgalmasan dinamikus kompozíciós forma, melyet a művésznő a hagyományos négyszögletű kompozíciós rendszerbe illeszt. Megsokszorozza, tükrözi az alapformát, és így fedések,áthatások szövedékéből alakul a kompozíció. A Papírsárkány sorozat háromszögei mintha egy képzetes csomópont körül forognának: ferde vonalak sodró mozgalmasságából egyfajta metamorfózison mennek át: éjszakában ragyogó,égitestekként sugározzák felénk pulzáló energiájukat.„spirituális értelemben a transzcendens evilág feletti Létezőbe vetett hitet szimbolizálja, filozófiai jelentése pedig, az anyagi világ kötöttségeitől való szabadulás, az ember szabadságvágyának, testi-lelki-szellemi szabadságának szimbóluma”—mondja róluk a művész.
A leegyszerűsített formákkal,konstruktív tételekkel általában a világegyetem megváltoztathatatlan törvényeinek végletességét, tiszta,racionális szemléletét fejezték ki a századforduló művészei. Németh Edit nem ezen az úton haladt: számára a geometria nem megmásíthatatlan törvényt, hanem színeket, mozgásokat, egyfajta kozmikus életörömöt sugároz. Igaz, hogy elvont fogalmakat jelenít meg, de a játékosság, a nőies érzelem alapvető eleme e kompozícióknak. Itt érkezünk el a szín kiemelt fontosságú szerepéhez. Németh Edit alkotásainak is ez egyik kulcseleme – a három alkotóelemből talán a legfontosabb, ugyanis képeiben nem a leíró, ábrázoló funkciójú forma dominál – ez inkább csak ürügy a dekoratív színes ritmusok kialakítására. A foltok lüktetése és a színélmény az újabb, absztrakt alkotásainak is központi eleme. Kompozícióit több színvariációban készíti el. Hideg és meleg színek mozaikszerű módon egymás mellé helyezett rendszerével sokféle, árnyalt módon fejezi ki magát. A kompozíció – más-más színmegoldással,más-más tartalmakat jelez. A színfestés alkotásaiban a leghatásosabb elem, amit rendkívül kulturált módon, finom zenei akkordokként használ. „A zene mindig jelentős szerepet játszott az életemben, így munkáim között fellelhető számos zenemű interpretálása is” - mondja a művész. Az élet olyan impulzív pillanatait veti vászonra, amely ünnepivé teszi a hétköznapokat.Részlet Dr. Géger Melinda kiállításmegnyitó beszédéből, Marcali Bernáth Aurél Galéria, 2008.
Források
Németh Edit az artportal oldalán Németh Edit bécsi kiállításáról az artportal oldalán Németh Edit a Youtube-on
További információk Dr. Kerny Terézia: Gondolatok Németh Edit Bohóc sorozata elé, Budapest 2009 Dr. Kerny Terézia: Gondolatok Németh Edit Papírsárkány sorozata elé, Budapest Új Színház Galéria 2008 Dr. Feledy Balázs kiállításmegnyitó beszéde, Budapest Derkovits Galéria 2006 H. Szilasi Ágota kiállításmegnyitó beszéde, Eger Bródy Sándor Megyei Könyvtár Dr. Géger Melinda kiállításmegnyitó beszéde, Marcali Bernáth Aurél Galéria P. Tóth Enikő kiállításmegnyitó beszéde, Tata Magyary Zoltán Művelődési Központ Éri Gyöngyi: Prológus, Budapest Kempinski Galéria N. Mészáros Júlia: Katalógus előszó Győr, 1996 Dr. Lenkey István: "Ég és Föld között lebegve" Hetedhéthatár XIII. évfolyam, 4. szám, 2009. Pécs Kovács Veronika: "Modern kiállítás a Hévízi Múzeumban" Hévíz Folyóirat XIX. évfolyam, 2009. június Keszei L. András: "A végtelenbe kapaszkodva" Kisalföld, 1991. szeptember 4.-ei szám
Kategória:Magyar festők Kategória:Ajkaiak Kategória:1958-ban született személyek Kategória:Élő személyek