bélyegkép|jobbra|263px|A zagytározó 10-es kazettájának 2007-es állapota (légifelvétel) Az ajkai vörösiszap-katasztrófa tíz emberéletet követelő, hatalmas anyagi és környezeti károkat okozó ipari szerencsétlenség és környezetkárosító katasztrófa, a magyar ipar történetének egyik legsúlyosabb balesete. 2010. október 4-én átszakadt a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. tulajdonában lévő Ajkai Timföldgyár Kolontár és Ajka között létesített, 400×600 m-es vörösiszap-tárolójának gátja. A kiömlő, több mint egymillió köbméternyi zagy elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések mélyebben fekvő részeit. Az erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék körülbelül 40 négyzetkilométeren terült szét, felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozva a Devecseri kistérségben.
Tíz ember meghalt és a sérültek száma több mint 150 fő volt.
A Torna-patak teljes élővilágát kipusztította az erős lúgos szennyeződés, valamint erre a sorsra jutott a Marcal Torna torkolata alatt fekvő része is.
A 2010. november 5-én nyilvánosságra hozott kormányhatározat a MAL Zrt.-t nevezte meg az október 4-én bekövetkezett katasztrófa károkozójának.
A magyar kormánynak összesen 38 milliárd forintba került a vörösiszap-katasztrófát követő károk helyreállítása, ebből 21 milliárd forintot a környezeti elemek helyreállítása emésztett fel.
A vörösiszap
A vörösiszap a timföldgyártás melléktermékeként keletkező, toxikus fémvegyületeket az átlag feletti, de nem veszélyes mennyiségben tartalmazó, erősen lúgos (pH 13) anyag. Veszélyes hulladék, a bőrt az égési sérülésekhez hasonlóan kimarja, de egyébként nem mérgező anyag. A lúgos hulladék a természetbe kerülve pusztítóan hat az élővilágra.
A vörösiszapban nyomokban találhatók radioaktív fémek, de alacsony aktivitása miatt a közvetlen sugárzás környezeti hatása elhanyagolható és jelentősen nem haladja meg a kibányászott bauxit aktivitását.
A MAL Zrt. honlapján, a baleset után közzétett adatok szerint, az ajkai vörösiszap összetétele: 40–45% Fe2O3 (vas(III)-oxid), ez adja az iszap vörös színét 10–15% Al2O3 (alumínium-oxid) 10–15% SiO2 (szilícium-dioxid) nátrium- vagy kalcium-alumínium-szilikátként van jelen 6–10% CaO (kalcium-oxid) 4–5% TiO2 (titán-dioxid) 5–6% Na2O (nátrium-oxid, vízzel nátronlúggá alakul)
A katasztrófa előtt Fejlesztési tervek és környezetvédelemmel összefüggő megállapítások a katasztrófa előtt A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2005. szeptember 27-én és október 26-án végzett terepmunkája nyomán „A Nemzeti Fejlesztési Terv szerepe az Ajkai kistérség fejlődésében” címmel tanulmány készült, amelyben a következőképpen írták le a szakemberek a katasztrófa előtti helyzetet:
Részlet a tanulmányban javasolt fejlesztési tervből és a várható költségekről: Talajok szennyezettségének csökkentése, Marcal-medence természeti adottságainak óvása és láthatóvá tétele, Marcal-medence, Ft Ajkai szénbányák rekultivációja, Ajka, Ft Ajkai vörösiszap-temetők rekultivációja, Ajka, Ft Vízbázis védelme – Marcal-medence természeti adottságainak óvása és láthatóvá tétele, Marcal-medence, Ft Ajka városközponti patakpart-revitalizáció, Ajka, Ft Csatornaberuházások, a térség forrásainak revitalizációja, Ajkai kistérség, Ft Hulladékkezelés megoldása – Térségi hulladéklerakó megvalósítása, Ajkai kistérség, Ft Hulladékgazdálkodási tervek készítése a kistérség településein, Ajkai kistérség, Ft
A vörösiszapot tároló zagyterek leírása Az ajkai timföldgyár zagytározó kazettáiban 50 millió köbméter szürke- és 30 millió köbméter vörösiszapot tároltak a környezeti katasztrófát okozó ömlés előtt.
Az I-V. jelű kazettákban erőművi salakot, illetve pernyét tárolnak. A feltöltés vastagsága több mint 10 m. Fúrásokkal a talajvizet közvetlenül a feltöltés alatt érték el. A VI-IX. jelű kazetták alatt 1–2 m vastag a néhol meglehetősen laza ártéri üledék (kőtörmelékes homok, kavicsos-kőtörmelékes agyag), alatta 5–7 m vastag, durvaszemű allúvium (homok, kavicsos homok, homokos apró-durva kavics) települ. A durvább szemcséjű anyagok egykori mederüledékek. Az egyes üledékek vízzáró képessége erősen változó: a homokrétegek vízáteresztő képessége kisebb, mint a kavicsé. Az allúvium feküjének (ez a kazetták alatti, kőzetlisztes agyag) vízzárósága a homok-, illetve mészerek miatt változó, de szivárgási tényezője általában kisebb mint 10−6 m/s. Ez alatta több 10 m vastag, gyakorlatilag vízzárónak tekinthető agyag települ. A talajvíz a vizsgált területen 1–4 m mélyen található, és a Torna patak völgye felé áramlik: fő áramlási iránya a Ny-i, másodlagos (az É–D-i dombokról) a déli.
A katasztrófa bélyegkép|jobbra|370px|A katasztrófa által érintett terület
A baleset 2010. október 4-én 12:05 és 12:25 perc között történt a MAL Zrt. Ajkai Timföldgyára 10-es zagytározójának északnyugati sarkánál. Az újabb kutatások szerint a gát nem pillanatszerűen szakadt át, hanem 12:10 és 12:25 között folyamatosan. A kiömlő, mintegy 600– m³-nyi, 7—8% iszaptartalmú lúg körülbelül 10 km²-es területet öntött el, közte Kolontár felét, Devecser egyharmadát. Az árhullám néhol két méter magasra csapott, illetve torlódott fel. A szennyező anyag belefolyt a Veszprém–Devecseri-árokban csörgedező Torna-patakba, aminek vizét a környező tározókból próbálták meg hígítani. A szennyező anyag a Marcalon keresztül eljutott a Rábába, onnan pedig a Mosoni-Dunába és a Dunába.
Azonnali intézkedések Az érintett falvakban a katasztrófavédelem a Magyar Honvédség, és az Ajkai Rendőrkapitányság segítségével kezdték el a mentést, illetve a károk felmérését. Szlovákia speciális kutyás mentőszolgálatot három mentővel és két emberkeresésre kiképzett kutyát is a helyszínre küldött.
Október 5-én délutánig a Kolontár feletti másik tározóban liter lúgos vizet semlegesítettek savval; a szennyező árhullám elvonulása után ezt elkezdték leengedni a Torna-patakba. Büntetőeljárást kezdtek ismeretlen tettes ellen, hogy kiderítsék, kit terhel az anyagi és büntetőjogi felelősség. A szennyeződés bekerült a Marcal folyóba, a katasztrófavédelem munkatársai azon dolgoznak, hogy a Rába, majd azon keresztül a Duna ne szennyeződjön.
A tározóból 13-nál is nagyobb pH-jú nátronlúg ömlött ki, és vitte magával a vörösiszapot. A bőrre vagy nyálkahártyára jutott lúg maró hatása miatt a károsított szövetek begyulladtak. A lúggal érintkezett szövet elhalt, helyén kimaródó fekély keletkezett. A marónátronnal szennyezett tárgyak megtisztításához híg savakat (ecet, citromlé) használhatunk, az élővizek kémhatását gipszporral és savas kémhatású ammónium-nitrát műtrágyával próbálták óvni — azt, hogy a gipsz beszórása járt-e bármi haszonnal, máig vitatják.
Október 5-én a környezetvédelmi államtitkár azonnali hatállyal felfüggesztette a MAL Zrt. termelő tevékenységét. Illés Zoltán egyúttal utasította a kiömlött mérgező iszap tulajdonosát az ajkai térségben megsérült tározó helyreállítására. A cég vezetői nem értették, miért függesztette fel az üzem működését a környezetvédelmi államtitkár. A termelést 17-én indíthatták újra — gyakorlatilag az utolsó pillanatban, mielőtt a vállalat elvesztette volna világpiaci pozícióit.
Október 6-án megtörtént a hatásterület légi felmérése, amelyet az első magyar gyártmányú multispektrális légi mérőkamerával, az Interspect IS 2-es típussal végeztek (Kovács Gábor – Bakó Gábor). A távérzékelési projekt 11-én folytatódott az idősoros felvételezés érdekében, és hamarosan elkészült a kármentők munkáját segítő környezetinformatikai rendszer.Bakó Gábor: A vörösiszap elöntés környezetinformatikai rendszerének elkészítése - Élet és tudomány LXVI. évfolyam, 23. szám, 2011. június, 708-709 p. Az elöntést követő két fotó-térképészeti feladat után, az Interspect ugyanezzel a technológiájával 2011 októberében, egy évvel a katasztrófa után is feltérképezte a korábban is felmért területet, a változások elemzéséhez.
A katasztrófa emberi áldozatai
Többen szenvedtek sérüléseket, jellemzően a lúgtól, első- vagy másodfokú égési sérüléseket. Egy kisgyermek szeme a lúg marásától súlyosan megsérült. A legsúlyosabb sérült testfelületének közel 70 százaléka megégett. Az égési sérültek a lúgos vízben állva nem éreztek fájdalmat, mert a lúgmarás fokozatosan alakul ki. A lúg okozta marásos sérülés nagyon hasonlít az égési sérülésre, és kezelése is hasonló. Október 8-án hajnalban, hivatalosan már ötre emelkedett a halálos áldozatok száma, miután a veszprémi kórházban belehalt sérüléseibe egy 81 éves férfi, délután pedig megtaláltak két újabb, korábban eltűntté minősített áldozatot. Október 11-én találták meg az utolsó eltűntként nyilvántartott személy holttestét. Október 13-án és november 5-én, egy hónappal a katasztrófa után, egy-egy újabb sérült hunyt el a kórházban, amivel végül tízre emelkedett a katasztrófa áldozatainak száma.
Gazdasági és környezeti károk
Vörösiszap zagytározó – Az Ajkai Timföldgyár 10-es zagytározó kazettájának leomlott az északnyugati sarka. Torna-patak – A tömény lúg először a Torna-patakba került, amelyben minden élőlény, még a baktériumok is elpusztultak. Marcal – A Torna-patak torkolata alatt a Marcal folyó teljes élővilága kipusztult a vörösiszap-szennyeződés rendkívül magas pH-értéke miatt. Rába – 2010. október 7-én reggelre a Rábába ömlő szennyes vörösiszap áradat pH-értéke 10 alá csökkent. Duna – 2010. október 7-én délután a Mosoni-Dunában Győrnél, a Széchenyi hídnál 9,56-os pH-értéket mértek. Halpusztulás jeleit észlelték a katasztrófavédők a Duna főágán, a Rába torkolatánál. 2010. október 8-án Komáromnál 8,3–8,5-ös pH-értéket mértek.
Települések Kolontár Devecser Somlóvásárhely Tüskevár Apácatorna Kisberzseny Mezőgazdasági művelésbe bevont földterületek Figeczki Gábor, a WWF Magyarország megbízott igazgatója szerint a vörösiszappal elöntött 800 hektáron legalább 30 évig nem termelhetnek élelmiszert.
A katasztrófa után bélyegkép|jobbra|300px|A vörösiszap-szennyeződés műholdfelvételen 5 nappal a katasztrófa után Hazai és világviszonyban az iparágban eddig még sosem történt ilyen vagy ehhez hasonló méretű vörösiszap katasztrófa. Bár különféle bányák zagytározói már többször öntöttek el lakott területeket, Magyarországon szakadt át először egy timföldgyár tározójának gátja. Az eset nagy visszhangot váltott ki a médiában, a legtöbb vezető offline és online média folyamatosan beszámolt a fejleményekről.
Emellett a politikusok is hangot adtak véleményüknek. Orbán Viktor miniszterelnök október 5-én azt nyilatkozta, hogy emberi mulasztás történhetett, melyet kivizsgálnak: „Nem ismerünk olyan jelet, amely szerint természeti okai lennének a katasztrófának. Élünk a gyanúperrel, hogy itt emberi mulasztásról van szó. Az egész ország tudni szeretné, hogy ez a tragédia kinek a felelőssége.”
Bakonyi Zoltán, a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. vezetője azt nyilatkozta, hogy: „A vörösiszap nem veszélyes… Az iszapban nincsenek egészségre veszélyes szabad gyökök, ártalmatlan anyagról van szó.” Az igazgató szerint a vörösiszap-tározó gátja az erő szimbóluma volt, és a bekövetkezett esemény ellentmond a fizika törvényeinek. Erre válaszul Pintér Sándor belügyminiszter azt ajánlotta a cégvezetőknek, hogy ha szerintük nem veszélyes az anyag, akkor fürödjenek meg benne. A MAL Zrt. vezetőjének nyilatkozata jelentős felháborodást váltott ki.
bélyegkép|263px|Építik a zagytározó új védőgátjait a vörösiszap ellen Kolontártól keletre 7 nappal a katasztrófa után. A kép alsó részén a katasztrófában megrongálódott Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal látható