Nemespann (szlovákul Paňa) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Területe 1126 ha, 150-210 méteres tengerszint feletti magasságban. Egykori részei: Sósvölgypuszta,Gyalay Mihály: Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon; A Magyar Szent Korona Országainak Helységnévtára 1913. Budapest, 1184, 1336. Lakits-major, Zsigárdpuszta.1925 Nový miestopis Slovenska. 104.
Fekvése
Pozsonytól 101 km-re keletre,2006 Ottova Encyklopédia – Slovensko A-Ž. Martin, 607. Nyitrától 15 km-re délkeletre, Verebélytől 7 km-re nyugatra, a Dunamenti-alföldön, pontosabban a Zsitvamenti dombvidéken fekszik. Dombos, erdőirtásos földje késő harmadkori agyag és homok, rajta lösz.Vlastivedný slovník obcí na Slovensku II K-R. Bratislava 1977, 368. A falu a Nyitra folyóba torkolló Panni patakJuraj Hladký 2004: Hydronymia povodia Nitry. Trnava, 157; Regulációja 1887–1918 között és 1969-ben ment végbe (Hunka/Mácsay 1999, 30, 32) (Páni csermely)Hunfalvy János 1865: A magyar birodalom természeti viszonyainak leirása III. Pest, 285. ; Némethy Károly 1883: A Nyitra-folyó völgyének geographiája. Selmeczbánya, 19.A patakot Vladimír Šmilauer (1932, 343 No. 334) a nagykéri Vöcz patakkal azonosította (Kniezsa 1949, 27 No. 129). két oldalán terül el.Bialeková, D. 1989 (szerk.): Pramene k dejinám osídlenia Slovenska z konca 5. až z 13. storočia I. Nitra, 224. A Nagycétény és Dicske közti útonA dicskei út az első Csehszlovák Köztársaság alatt épült, addig a vajki vasútállomásra jártak a panniak. Az út építése és javítása még a második világháború alatt is folyt (Hetényi Rezső 1943: Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943. Budapest, 60). található. Kulturálisan a Nyitra-vidéki magyarsághoz tartozik,Ág Tibor 2001: Csináltassunk hírharangot. Dunaszerdahely, 11 a szerző népzenei szempontból helyezi el a települést a magyar kultúra térképén, hibás földrajzi meghatározásokkal. mára a Zoboralja vidékhez is sorolják.Šimek Viktor 2013: Zoboralja népviselete. Nyitra, 8 szerinte (is) helytelenül; A faluban találtak nyelvjárási különbségeket (Mokány Sándor 2005: (Nép)etimológiák. Nyelvtudomány I, 136; Hegedűs Attila 2010: A jo/ju ~ i váltakozás régi helyneveink tükrében. Helynévtörténeti Tanulmányok 5, 7-15.) A magyar nyelv szempontjából a Nyitra alatti fél- (verebélyiBalogh Pál 1902: A népfajok Magyarországon. Budapest, 412, 625.), vagy már csak nyelvsziget részeNiederle még két magyar sávként írta le a magyarság elterjedését Nyitra vidékén (Lubor Niederle 1903: Národopisná mapa uherských Slováků na základě sčítání lidu z roku 1900. Praha, 26, térképmelléklet.), melynek délebbi vonalába tartozott volna Nemespann. (nyugati palóc nyelvjáráscsoportVarga Imre 1939: A felvidéki magyarság a statisztika tükrében. In: A visszatért Felvidék adattára. Budapest, 79; Sándor Anna 2004: A Nyitra-vidéki magyar nyelvjárások atlasza. Pozsony, 67-69, 72, 89, 119, 129 nn – recenzióját lásd a 2007 Etnológiai Központ Évkönyve 8–9, 255–256; Sborník Filozofickej fakulty Univerzity Komenského – Philologica 1964, 43 lásd A magyar nyelv atlasza, Kálmán Béla gyűjtését.), számszerűsítve és a magyar kisebbség szempontjából szórvány.Gyönyör József 1989: Államalkotó nemzetiségek – tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről. 54, 63; Vö. Dávid Zoltán 1993: Körbetekintés I. – A szomszédos országokban élő magyarok 1992-ben. Magyar Szemle 2/4, 424. Vö. Borsos Balázs – Magyar Zoltán: A magyar népi kultúra régiói I-II. A faluban nyelvészeti gyűjtést Szinkovich Jenő végzett a 20. század elején,1913-ban a Magyar Nyelvtudományi Társaság 100 korona segélyt szavazott meg Nemespann és Királyi nyelvjárásának tanulmányozására (Magyar Nyelv 1913, 333). elemzése azonban nem jelent meg.1918 Magyar Nyelvőr alapján két beküldött kéziratában (Nyitrai palócos sajátságok, Nyitramegyei nyelvsajátságok) összegezhette gyűjtéseit. Egy állítólag 1905-1908 körül gyűjtött cédulás kéziratanyagában, melyet az Új Magyar Tájszótár is felhasznált, Berencs, Nagykér és Nagycétény mellett Nemespann is szerepel mint gyűjtőhely.A Magyar Nyelvtudományi Társaság 41. sz. kézirata a Nyelvtudományi Intézetben. Valószínű, hogy eredetileg tanári kapcsolatai révén került kapcsolatba a falvakkal. Eddig csupán a közönséges cickafarkVörös Éva 2002: A közönséges cickafark (Achillea millefolium) elnevezései a magyar nyelvben. Magyar Nyelvjárások XL, 87-92; Új magyar tájszótár és gombafajták (aszalógomba, molnárhátú gomba, pécskagomba) helyi megnevezései,Magyar Nyelvtudományi Társaság, 41. kézirat (Nyitra vármegyei tájszógyűjtemény); Bagladi Orsolya 2011: Magyar gombanevek nyelvészeti elemzése. Doktori (PhD) értekezés, Pannon Egyetem, Veszprém. illetve az ÚMTsz-ben közöltek ismertek belőle.Vö. opara In: Mokány Sándor 1995: Népetimológia mint szóalkotási/szóalakítási mód. In: Hungarológia 8, 69. Sándor Anna is végzett gyűjtést a Nyitra-vidéki magyar nyelvjárások felméréséhez, mely már a lemorzsolódást és a szlovák eredetű tájszavak, illetve szókölcsönzések magasabb arányát dokumentálta.Sándorová Anna 1998: A Nyitra vidéki magyar nyelvjárási szókészlet néhány sajátossága. Acta Nitriensiae 1998/1, 279, 284.
Dűlőnevei: Fészer haraszt, Fazék nyitvány, Pannihegy alatt, Tógátnál, Tölgyes, Zsigárd (1777).Ethey IX, 21. A Szárczó- vagy Macska-patak (Vajkon, szlovákul Lúžtek) forrása a községtől északkeletre található a kálazi Tóvölgyben, majd érintve Nemesdicskét (Szárczó) a Sósvölgyön keresztül (ahol major is volt) Vajk kataszterébe tér át és ott a Zsitvába torkollik. Hossza 5 km.Jozef Trubíni 2016: História požitavských mlynov. Vráble, 124.
Időszakos vízfolyásokból korábban valószínűleg sokkal több lehetett a településen. A legkorábbi ismert és fennmaradt, de keltezetlen (19. század második fele) kataszteri térképen a patakon csak egy hidat jelölnek (a mai főúton) a többi, katonai felméréseken is jelölt átkelő csak palló lehetett, amilyet még a két világháború közötti fényképeken is látni. A pataknak a mai főutcán van egy jobb oldali érforrása is. Az említett térkép szerint időszaki vízfolyás lehetett a mai Dicskére vezető út is, mint ahogy az Eresztvényből is volt egy kétágú erecske, amin egy másik híd is volt a Zsigárdra (és tovább) vezető úton. A fő patak medre sekélyebb lehetett, ami nagyobb záporok idején hirtelen kiöntéssel fenyegetett (mint például 1947 februárjában) egészen a regulációig, amikor is a belterületen lényegesen kimélyítették és a betonelemeknek köszönhetően fel is gyorsították a folyást. A zsigárdi érnek is több ága volt, mint ahogy az a második katonai felmérés szelvényén is látható. A fő forrását valószínűleg valamikor a 20. század első felében kikövezték.
Élővilága
A falu területének egykori élővilágára az egykori térképek és dűlőnevek utalnak. A legkorábbi bizonytalan adat a rubetorum Ponharaztya (1397) ami bokros területre utalhat. Hasonlóan adatolt az újkorból a nyitvány, ami pedig megtisztított, kivágott területre utal. Lúgos élőhelyre következtethetünk a Sósvölgy puszta (Slaná dolina) névből, melynek Nemesdicskén van folytatása.Alexander Fehér 2018: Vegetation History and Cultural Landscapes - Case Studies from South-west Slovakia. 174, 188, 222-223. A térképekből következtethetünk arra, hogy a Zsigárd-hegy és a falu kataszterének északi része az újkorban még erdős terület lehetett,Vö. ŠA Nitra, SAP, kr. 3a, acta 111 1774 Szabó Ferenc komjáti kálvinista a családját illető fundus után "Panyi erdőből fát magának hordattatván"; "Szombath völgyben livö Erdöcskenek vighiben, mint egy harom mecz ala valo értvány föld" de ezt a 18. század elejétől fokozatos, de intenzív irtással szőlőművelésre alkalmas területté alakították.Lásd például SAP 22, acta 865 tanúvallomásait Az első katonai felmérés (1783-1786 körül) szerint már erdős terület nem volt a falu kataszterében, csak a szomszéd falvakéban, ahol viszont uradalmi birtok lévén tilos volt fát vágni és gyűjteni. Fasorok bizonyára mindig is maradtak, főként út és határjelző céllal. 1732-ben például diófákat említenek.SAP 22, acta 865
A faluban mindig az egykori termelőszövetkezet területén volt gólyafészek. Jelenleg a terület végében, egy veszélytelenített elektromos vezetéken van egy gólyafészek, valamint egy háztetőn további potenciális fészek található. A használatban lévő fészekből 2011-ben állítólag három fióka kelt ki. 2012-ben szintén három fióka hagyta el a fészket, a felnőtt pár egyik tagja azonban megsérültStrážca prírody ; tvnoviny.sk és valószínűleg később el is pusztult, mivel 2013-ban már nem volt költés a fészekben. 2014 elejére a gólyafészek jelentős mértékben sérült, emberi beavatkozásra volt szükség, aminek során március közepén egy alátétet helyeztek az oszlopra. A falu közvetlen környékén, a Nyitra mentén ez az egyetlen gólyafészek,Fehér, S. - Száraz, V. 2013: Monografia obce Čechynce - Csehi község monográfiája. Nitra, 125 csupán a Zsitva mentén maradtak költő gólyapárok. Az állatvilágból a legszokványosabb az őzek és nyulak mellett az énekesmadarak és ragadozómadarak (baglyok, egerészölyv) jelenléte. Megfigyeltek itt többek között foglyot is.birding.sk Az ún. csordaút mentén, főként a „rozsdás Krisztusnál" számos illegális szemétlerakat, főként építkezési törmelék található.
A vadászatnak Nemespannon is legalább száz éves hagyománya van. Ismert, hogy Csiffáry Jenő az egykori kántortanító is jó vadász hírében állt, s a két világháború közötti Csehszlovákiában a regionális politikai vezetők továbbra is közös vadászatokat rendeztek. Nemespannon jelenleg is működik vadásztársaság, története azonban feldolgozatlan. A vidék vadásztörténeteit Motesíky Árpád vadászíró örökítette meg, illetve itteni emlékeit is irodalmi formába öntötte.
Nevének eredete bélyegkép|jobbra|Nemespann első fennmaradt írásos említése eredetileg 1239-ből (DLDF 248088; másolat 1465)