Szvetoszláv Szuronja (? – 1000) a középkori Horvát Királyság uralkodója 996Detling, Samaržija: Koraci kroz vrijeme II, udžbenik povijesti za II. razred gimnazije; Školska knjiga, Zagreb, 2008./997Goldstein: Hrvatska povijest; Kolekcija knjiga POVIJEST Jutarnjeg lista, 21-es füzet-tól 1000-ig. A később Szlavónia felett uralkodó Szvetoszláv-ház alapítójának tekintik. Stjepan Držislav legidősebb fia, Gojszláv és Kresimir testvére. Rövid ideig, csupán három évig uralkodott, ez idő alatt folyton trónja megőrzéséért harcolt.

A „Szuronja” (sötét, hideg) ragadványnevet valószínűleg külseje miatt kapta, de lehetséges, hogy hűvös természete miatt is.Šišić: »Genealoški prilozi o hrvatskoj narodnoj dinastiji«, 65.—86. oldal (»Vjesnik hrv. arheološkog društva.« 1914. év)

Uralkodása

Apja még uralkodása alatt tette vajdává és trónörökössé. A régi szláv szokások szerint az országot testvéreivel kellett volna megosztania. Apja halála után Szvetoszláv magához ragadta a hatalmat, bánnak pedig Gvarda (Varda) ispánt nevezte ki.

Szvetoszláv két öccse összefogott a bolgár cárral, és megfogadták, hogy szövetséget kötnek Bizánc ellen, ha segít nekik megszerezni a trónt.Intervju - ДИНАСТИЈЕ и владари јужнословенских народа. Special Edition 12, 16 June 1989. Sámuel 998-ban betört az országba és elfoglalta Bosznia nagyobb részét, valamint Dalmácia tengermellékét a városok kivételével.Dukljai Pap Krónikája Ezeket a területeket átadta Kresimirnek és Gojszlávnak.

A polgárháborút a velenceiek is kihasználták, és 1000 körül II. Orseolo Péter elfoglalta Zára, Spalato, Trau városokat, sőt a fővárost, Biogradot is, valamint Krk, Osor, Rab, Korčula és Lastovo szigetet.

Trauban, miután velencei hatalom alá került, II. Orseolo Péter és Kresimir találkozóján megegyeztek, hogy Kresimir fia, István elveszi a dózse lányát, Orseolo Joscellót,VelenceAz Orseolo család fája illetve, hogy kiadják Szvetoszlávot, aki családjával Velencébe menekült. Szvetoszláv Suronja Magyarországra szökött, ahol nemsokára meghalt.

A Szvetoszláv-ház

Szvetoszláv utódai Magyarországon éltek tovább. Amikor 1020-ban Kresimir megölte testvérét, Gojszlávot,...audivit de Cressimiro Chroatorum principe quod dolo necari fecisset Goislavum fratrem suum misso apocrisario Mainardo... Szvetoszláv fia, István, a magyar I. István segítségével betört Horvátországba és elfoglalta a Száva-menti területet. Ebből keletkezett Szlavónia, a későbbi bánság. István fia, Dmitar Zvonimir, 1074-ben horvát király lett.

Jegyzetek

Kategória:Horvát uralkodók Kategória:A 10. században született személyek Kategória:A 11. században elhunyt személyek